Egyszerűsített felszámolásban járó díjak és a kuria kozos koltseg 49 d felszamolas
Az egyszerűsített felszámolás során a felszámoló díjazása speciális szabályok szerint történik, amelyeket a 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 59. § (1) bekezdése, a 49/A. §, a 49/B. § és a 49/D. § részletesen szabályoz. Ezek a rendelkezések meghatározzák, hogy a felszámoló díja hogyan számolandó ki és hogyan oszlik meg a vagyon értékesítéséből származó bevételek között, valamint hogyan alakul a zálogjoggal érintett vagyontárgyak értékesítéséből befolyt bevételek helye a díj elszámolásában.
A díj alapja és a díjlap megjelenése
A Cstv. 59. § (1) alapján az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja minimum 300 000 forint + áfa, továbbá az eljárás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 1%-a. Ezen felül a zálogjoggal érintett vagyontárgyak értékesítése esetén a 49/A. § (5) §, a 49/B. § (7) § és a 49/D. § (2) § szerinti összegek kerülnek kiszámításra és megfizetésre. A jogi álláspont szerint a díj nem tartalmazza a díjat terhelő ÁFA összegét, tehát a végső díj ennél nagyobb lehet a teljes tranzakciós összeg függvényében.
A zálogtárgyak hatása a díjra
A másodfokon kialakított logika szerint a felszámolói díjat ketté kell választani: egyrészt a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak értékesítéséből származó díj, másrészt az általános vagyonértékesítésből származó díj. Az „ezen felül” kifejezés azt jelzi, hogy a zálogtárgyak értékesítéséből befolyt bevételekből külön számítják ki a díjat, és ezt a részt a Díjrend 1. § (4) bekezdése szerint kell figyelembe venni. A Kúria hangsúlyozta, hogy a zálogtárgyból befolyt bevétel után a díj 3% + áfa lehet, és ezen felül már nem emelhető, mivel a zálogtárgy után járó díjat a végső elszámolásban külön kell kezelnünk, és a 1% az egyszerűsített eljárásra vonatkozó általános szabályokra vonatkozik.
A jogszabályi értelmezés korrektsége
A Kúria megállapította, hogy a díj kiszámításának helyes elve az, hogy a zálogjoggal érintett vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételeket a speciális szabályok szerint számolják, míg az adós vagyonának egyéb részeinek értékesítéséből származó bevételre vonatkozik az 1%-os általános többlet díj. A jogszabály azon része, amely szerint az „ezen felül” a zálogtárgyakból befolyó bevételeket külön kezeli, egyértelmű: a zálogtárgyak után járó díjat ezekre a bevételekre is alkalmazni kell, de csak a 3% + áfa összegben, míg az általános vagyonra az 1% vonatkozik. A jogszabályi rendelkezések alapján a végső díj összetételét úgy kell kigondolni, hogy a zálogjogosultak követelései és a többi hitelező kielégítése korrekt legyen.
A bíróságok kezelése és a jogi következmények
- A bíróság 2019-ben indította meg a felszámolást, jóváhagyta az I. közbenső mérleget, és a díjat a zálogtárgy értékesítéséből befolyt árbevétel alapján állapította meg előlegként a 47 451 709 forintban.
- A felszámoló 2021-ben módosított zárómérlegről, és a díját további bruttó 15 621 000 forintban állapította meg a Cstv. 59. § (1) alapján, a fennmaradó rész pedig a zálogjogosultakhoz kapcsolódó követelések behajtásából származó bevételekből származott.
- A bíróság elsőfokon elutasította a zárómérleg jóváhagyását, és kötelezte a felszámolót, hogy 30 napon belül terjesszen elő új zárómérleget, szöveges jelentést és vagyonfelosztási javaslatot. A másodfokú bíróság megerősítette ezt a döntést.
- A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és helybenhagyta a másodfokú döntést, amely szerint a zálogtárgy értékesítésére vonatkozó díj a Cstv. 59. § (1) szerinti elvek alapján számolandó, valamint a 49/D. § (2) szerinti külön díj a zálogjoggal érintett vagyon értékesítéséből befolyt bevételek után kerül elszámolásra.
A Kúria kifejtette: ha zálogtárgy értékesítésére kerül sor, a díj kiszámítása ketté válik, és a zálogtárgyból befolyt bevételek után járó díjat a Cstv. 49/D. §-a alapján kell megállapítani, míg az általános vagyonértékesítés után járó díj a 59. § (1) bekezdése alapján történik. A végső díj tehát a 3% + áfa és az 1% közti összeg ismeretében alakul ki, anélkül hogy az adós vagyonának összkötelezettségét túllépnék. A Kúria ezt a megközelítést tartja jogszerűnek és fenntartja a jogerős végzést.
A kielégítési sorrend és a zálogjog kapcsolata
A kielégítési sorrend úgy rendeződik, hogy először a zálogjoggal biztosított követelések kerülnek rendezésre, és csak ezt követően az általános követelések. A zálogjog akkor jön létre, amikor a zálogtárgy létrejön és a zálogkötelezett felette rendelkezési joggal bír. A jövőbeni követelések engedményezésének és a zálogjog dinamikus jellegének összemosódása a felszámolási vagyontömeg jellemzőitől és a megindított eljárás pillanatától függően alakulhat ki, ezért a gyakorlatban a Bíróságok igyekeznek a jogi álláspontokat egyértelműsíteni a hatályos jogszabályok alapján.
Jogi összegzés
A Kúria döntése és jogi indokai egyértelműsítik, hogy a felszámolói díjat két részben kell értelmezni: a zálogjoggal érintett vagyontárgyak értékesítéséből befolyt bevételek után járó díj (3% + áfa) és az általános vagyonértékesítés után járó díj (1% + adó). A Díjrend 1. § (4) bekezdése értelmében ezt a kettéosztást figyelembe véve kell meghatározni a végső díjat, és a zálogtárgy utáni bevételre hivatkozással a díj nem lehet kétszeresen - a 3% és a 1% - egyidejű felszámítása. Ennek megfelelően a zálogtárgy értékesítéséből származó bevételek után a díj összege a 3% + áfa, de az 1% csak az általános vagyonértékesítésre vonatkozik, tehát a végső díj összegzésénél ezt a kettősséget külön kell kezelni.
Táblázat: a díj összetevői
| Rész | Szabály | Összeg |
|---|---|---|
| Alap díj | Cstv. 59. § (1) - minimum 300 000 forint + 1%-os vagyonértékesítés | 381 000 forint (minimális rész) |
| Vagyontárgyak bevétele | 1% a felszámolás kezdete előtt keletkezett bevételekre | 1% a bevételek összegére |
| Zálogtárgy értékesítésének díja | Cstv. 49/D. § (2) - 3% + áfa a zálogtárgy után | 3% + áfa |
| Megnevezett összeg | A megfelelő jogszabályok alapján adódik | Összegek összesítése |

tags: #kuria #kozos #koltseg #49 #d #felszamolas
