A Címnyilvántartás Lényege és Tudnivalók
Amikor a címnyilvántartást, a címek nyilvántartását említjük, akkor egy olyan egységes, rendszerezett adatbázisra gondolunk, amely tartalmazza az összes különböző címet, ahol - szemléletesen megfogalmazva -, a postás megtalálja a címzettet.
Egy cím ún. címelemekből épül fel. Egy természetes vagy jogi személy adatai megadása során gyakran kell a lakcímet, illetőleg a székhelycímet rögzíteni.
A címadatok különböző nyilvántartásokba kerülnek be, és előfordul néha, hogy egy személy címe különbözőféleképpen van nyilvántartva, vagy ugyanazon a címen lakó személyek címe nem ugyanúgy szerepel a nyilvántartásokban.
Azaz, ugyanannak a személynek különböző nyilvántartásokban más-más címe lehet, illetve ugyanabban a lakásban vagy házban lakó személyeknek más-más a címük a nyilvántartás szerint.
Sőt, még rosszabb esetben nem létező címek is megadásra, majd nyilvántartásra kerülhetnek. Ezekből aztán adódhatnak bonyodalmak.
A Címnyilvántartás Létrejötte és Fejlődése
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás 2007-es megújításának első állomásaként hívta életre a címnyilvántartás országos adatbázisát, amely a tervek szerint az ország összes címét, tehát a nem lakás célúakat is tartalmazza.
Az adatbázis megszületésekor az országos személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatbázisában (SZL) nyilvántartott lakóhely és tartózkodási hely címek kerültek át a címnyilvántartás adatbázisába.
Ez az adatbázis a későbbiekben kiegészítésre szorul a nem lakáscélú épületek és az indulás után létrejövő címekkel, és amelyből megszüntetésre kell, hogy kerüljenek a nem létező címek, módosításra a nem megfelelő címek.
Tehát ahhoz, hogy egy jó minőségű nyilvántartást kapjunk, folyamatosan kell dolgozni, valamint felül kell vizsgálni az összes címet, ami nagy horderejű munka.
A munka megkönnyítése érdekében az adatbázis kezelését támogató informatikai rendszerben a fejlesztőknek köszönhetően több összefüggő változáshoz külön funkciók állnak rendelkezésre, még ha első ránézésre bonyolultnak tűnnek is.
A Címnyilvántartás Működtetése és Szereplői
Az elindulás után a címnyilvántartás vezetése és felülvizsgálata a jegyzők és a népesség-nyilvántartási feladatokat ellátó ügyintézők, a közigazgatási hivatalok és a KEKKH kijelölt munkatársainak feladata.
A munka tetemes részét a jegyzők és az ügyintézők látják el, amikor nyilvántartásba veszik az új címelemeket, módosítják, illetve megszüntetik azokat.
Ők a címnyilvántartás kulcsszereplői, hiszen ők azok, akik az ügyiratok alapján, illetőleg fizikailag meggyőződve el tudják dönteni, hogy egy cím valóban megfelelő-e vagy sem.
Az eddig is leterhelt jegyzők és ügyintézők munkája a címnyilvántartás vezetésével így megnőtt ugyan, de ők jelentik a garanciát arra nézve, hogy új címek csak megfelelően átgondolva, dokumentumokkal alátámasztva kerüljenek a nyilvántartásba.
Az ő áldozatos munkájuknak eredményeképpen előálló címnyilvántartás a kapcsolódó rendszerek általi felhasználása során erről nem szabad megfeledkeznünk.
Elsősorban a személyi adat- és lakcímnyilvántartás országos adatbázisát kell megemlíteni, amely a címnyilvántartás adatbázisának felállításáig helyettesítette a címek nyilvántartását több-kevesebb sikerrel, ahogy ez az előbbiekben említésre került.
Jelenleg minden egyes lakóhely vagy tartózkodási hely bejelentése során ügyvitelileg és informatikailag is ellenőrzésre kerül a cím helyessége.
A címnyilvántartásra épül a 2007 júliusától működő intézmények, valamint körzetek országos nyilvántartása, amely adatbázisok kezelését támogató programok a címnyilvántartás informatikai rendszerébe kerültek integrálásra tekintettel az összefüggések szorosságára.
A Településrendezés és Címnyilvántartás Kapcsolata
A 2017. év számos változást hozott a településfejlesztés és -rendezés területén. 2017. január 1-én hatályba lépett a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Eljr.) módosítása, valamint az év folyamán többször módosult a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.).
Aszód Város Képviselő-testülete 2017. decemberében elfogadta a város településképi arculati kézikönyvét, 2018. februárjában pedig megalkotta a településkép védelmi önkormányzati rendeletét.
A TAK szemléletformáló célt szolgál, mely a településképi követelményeket alapozza meg, tulajdonképpen a TKR szakmai munkaanyaga.
A TAK-ban definiálásra került a város építészeti karakterét meghatározó településképi jellemzők, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészek, azok arculati jellemzői és értékei, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatok, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemek.
A TKR állapítja meg a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét, a településképi szempontból meghatározó területeket, valamint a településképi követelményeket, szabályozza a településképi bejelentési- és véleményezési eljárást.
A TKR és a helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) mellérendelt viszonyban áll egymással, mindkét rendelet egyaránt alkalmazandó.
Felhívjuk a tervezők és az építtető figyelmét, hogy a TKR újra szabályozza a város területén a településképi bejelentési és véleményezési eljárás hatálya alá tartozó tevékenységek körét is, valamint új elemként kötelező szakmai konzultációt ír elő az egyszerű bejelentési eljárást megelőzően is.
A településképi kötelezés a fenti eljárások valamelyikének elmulasztása, vagy az eljárásban egyeztetett, igazolt településképi megfelelésnek ellentmondóan végrehajtott építési tevékenység, vagy rendeltetés váltás, illetve azzal összefüggő hiányosság feltárását követően a településképi követelményeknek való megfelelésre irányuló eljárás.
A településképi kötelezést a Polgármesteri Hivatal jelzése vagy ott leadott állampolgári bejelentés alapján a Polgármester bocsátja ki - a mulasztás, illetve településképi nem megfelelés súlyával összhangban - a főépítész szakmai álláspontja és az Önkormányzat Képviselő-testülete véleményének figyelembevételével.
A jogerőre emelkedett településképi kötelezés előírásainak be nem tartása következtében a Képviselő-testület 1.000.000,- Ft-ig terjedő bírságot is kiszabhat a mulasztás elkövetőjére.
Ingatlan-nyilvántartás és Címek
Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.
Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet.
Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.
Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg.
A jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér.
Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg.
Az ingatlanok nyilvántartása során a magánszemélyek azonosítására a családi és utónevet - ideértve a születési családi és utónevet is -, a jogosult születési helyét és idejét, az anyja születési nevét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok), lakcímét, továbbá, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítóját kell használni.
Épületfeltüntetési Eljárás
Van megoldás arra, ha olyan ingatlant vennénk, ami nem szerepel a térképen vagy az ingatlan-nyilvántartásban. Jó hír, hogy a probléma orvosolható!
Összegyűjtöttük, mit kell tudnod a föld és az épület jogi kapcsolatáról, és milyen lépéseket kell megtenned, hogy utólag fel tudj tüntetni egy épületet a térképen.
Általános és fontos szabály, hogy az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.
Az építkezés során ekkor az építkező a földtulajdonostól földhasználati jogot kaphat, mely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető.
Nagyon fontos azonban, hogy az építtető az elkészült épület tulajdonjogát is bejegyeztesse az ingatlan-nyilvántartásba.
Ha az épület tulajdonjoga be van jegyezve, az épülettulajdonost jogszabály alapján földhasználati jog illeti meg (még akkor is, ha erről a földtulajdonossal korábban nem állapodott meg).
A korábbiakhoz képest az új Ptk. annyi újítást tartalmaz, hogy a tulajdonos úgy is rendelkezhet, hogy önálló ingatlanként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba a földterületet és a rajta lévő épületet.
Ez azért is fontos, mert a tulajdonosnak lehetősége van arra, hogy a földet és az épületet egymástól szétválasztva, vagy az egyiket vagy a másikat önállóan értékesítse.
A helyzet megoldásához épületfeltüntetési eljárást kell kezdeményeznünk.
Először is szükségünk van egy földmérőre, aki az új épületet felméri, és a mérések alapján az épületfeltüntetési vázrajzot elkészíti.
Ezt követően a szükséges dokumentumokkal együtt az ún. épületfeltüntetési eljárás megindítható.
Minden esetben a jogszabály szerint az építtető, azaz a tulajdonos köteles ennek eleget tenni.
Amennyiben egy régi épület nincs feltüntetve, és épületfeltüntetést szeretnénk utólagosan kivitelezni (pl.: hitelt és CSOK-ot szeretnénk felvenni, melyeknek ez alapvető feltétele), meg kell vizsgálni, hogy rendelkezünk-e az eredeti jogerős használatbavételi, vagy fennmaradási engedéllyel.
Amennyiben nem, akkor tisztázni kell, hogy az adott épület mikor épült.
10 éven belül épült épület esetében az illetékes hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérni.
Ha az épület megfelel a hatályos előírásoknak, akkor bírság kiszabása mellett a hatóság megadja a fennmaradási engedélyt.
A feltételeknek nem megfelelő épület esetében bontást rendelhetnek el.
10 évnél régebbi épület esetében elévül a hatóság intézkedési jogköre, azaz bírságra már nem számíthatunk, bontásra pedig csak különösen indokolt esetben.
Fontos, hogy a 2013. január 1-től hatályos szabályok alapján az új építésű ingatlanoknál az eljárás menete fordított.
Hatósági bizonyítvány megszerzésének alapvető feltétele a használatbavételi engedély.
Szükséges egy földmérő is a helyzet rendezéséhez.
Ő megrendeli azokat a földmérési adatokat, amelyek szükségesek az épületfeltüntetési változási vázrajz elkészítéséhez, majd a telken felméri az épületet.
Az eljárás lebonyolításához szükségünk van egy ingatlan-nyilvántartási kérelem kitöltésére is, amelyet a tulajdonosnak kell aláírnia.
Amennyiben például vezetékjog van bejegyezve az ingatlanra, akkor a vezetékjog jogosultjának is alá kell írnia a vázrajzot.
A vázrajz záradékolásához egyúttal az építési engedély másolatára is szükségünk van.
További menete az eljárásnak, hogy az elkészült dokumentációt a földhivatal műszaki szempontból megvizsgálja, azaz, hogy megfelel-e a hatályos előírásoknak.
Amennyiben minden rendben van vele, akkor záradékolásra fog sor kerülni, melynek ügyintézési határideje 60 nap.
Ezt követően a földmérő a záradékolt vázrajzot feltölti az Országos Építési Nyilvántartásba.
A feltöltést követően az illetékes építési hatóság végzést küld a földhivatalnak arról, hogy az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban, és a tulajdoni lapon maga a változás átvezethető.
6 jó tanács kezdő ingatlanközvetítőknek - Kivételes Ingatlanos
tags: #lakas #nincs #a #cimnyilvantartas #ban