Az áramszünet okai, hatásai és jogi információk lakásfelújítás kapcsán
Az áramingadozások és villamos hálózati problémák gyakran okozhatnak károkat vagy hibákat az elektronikus berendezésekben és elektromos rendszerekben. Legyen szó valamilyen természeti jelenségről, vagy akár technikai problémáról, az áramszünet sok bosszúságot és anyagi károkat okozhat, bármely okból történik is. Általánosságban minden káresetre igaz, hogy csak akkor kaphatunk kártérítést, ha maradéktalanul eleget tettünk kármegelőzési (és kárenyhítési) kötelezettségeinknek. Több esetben a lakásbiztosítás is hasznos segítség lehet, ilyen esetben a leggyorsabb és legcélszerűbb, ha kikéri egy biztosítási tanácsadó véleményét. Ha áramszünet következtében meghibásodik valamely elektronikai készülékünk, a lakásbiztosítások abban az esetben térítik meg kárainkat, amennyiben ez valamilyen káreseményhez köthető. Így tehát - a lakásbiztosításunk feltételeitől függően - segítséget kaphatunk, ha vihar vagy esetleg villámcsapás másodlagos hatása miatt tönkremegy egy készülék vagy háztartási gép. Kevésbé ismert tény, hogy egyes lakásbiztosítások megtérítik a váratlanul bekövetkező, előre nem bejelentett áramszünet miatt megromlott fagyasztott vagy hűtőben tárolt élelmiszerek értékét. Fontos kihangsúlyozni, hogy biztosításkötés előtt elengedhetetlen, hogy megismerjük a biztosítás feltételeit, ugyanis ebben az esetben is nagyon eltérő a biztosítók gyakorlata, térítési feltételeik. Számítógépek, szerverek és adatközpontok érzékenyek. A mindennapi életben használt elektronikus berendezések, például televíziók, hűtőszekrények, mosógépek és légkondicionálók is sérülhetnek az áramingadozások miatt. Az ipari gépek, robotok és automatizálási rendszerek kritikusak a gyártási folyamatok szempontjából. Az áramingadozások és a villamos hálózati problémák elleni védelem érdekében gyakran használnak áramszüneti eszközöket, stabilizátorokat és szünetmentes tápegységeket (UPS), amelyek segíthetnek a berendezések és rendszerek védelmében. Kisebb-nagyobb áramkimaradások az év bármely részében előfordulhatnak, azonban a nyári, viharos időszakban nagyobb ezeknek az előfordulása. Az áramszünet többféle kárt is okozhat a leolvadt fagyasztótól a túlfeszültségig, ezért fontos, hogy tisztában legyél a kártérítési lehetőségeiddel. Hazánkban elavultnak mondható az elektromos hálózat és infrastruktúra, amelynek oka részben a komolyabb hálózati karbantartások és fejlesztések hiánya, részben a gyorsan változó fogyasztói igények. Az áramszünet okozta károk két csoportra oszthatók: sajnos a hálózat visszakapcsolásakor nem ritka a feszültségingadozás, amely az elektromos készülékekben, például a kazánban, mosógépben, számítógépekben vagy TV-kben tehet kárt. Az áramszünet miatt bekövetkezett károk felelősségi kérdése nem mondható egyszerűnek - az, hogy számíthatsz-e kártérítésre, számos tényezőtől függ. Nem tervezett áramszünet esetén fontos elkülöníteni a szolgáltató hibájából keletkező szolgáltatáskimaradást, valamint a vis maior eseteit. Ha például az áramszünetre időjárási okok vagy természeti katasztrófák, valamint szándékos károkozás miatt kerül sor, a szolgáltató nem vonható felelősségre. A kárigényt a területileg illetékes áramszolgáltatónak kell beadnod írásban, a káresemény rövid, de pontos leírásával, valamint az igényelt kárösszeggel. Fontos annak a bizonyítása, hogy a kár valóban az áramkimaradás vagy a feszültségingadozás következtében keletkezett - ha szerelőt hívsz, feltétlenül adjon számlát, és írja rá a jegyzőkönyvre, hogy a kárt egyértelműen túlfeszültség okozta. A szolgáltatónak ezt követően - hacsak nem állt fenn vis maior - kezdeményeznie kell a kárösszeg megtérítését - ha erre nem hajlandó, bizonyítania kell, hogy a rendszerben a kár keletkezésekor nem állt fenn olyan mértékű túlfeszültség, amely a kárt indokolná, illetve, hogy a fogyasztó nem rendelkezett megfelelő védelemmel a túlfeszültség ellen. A mai lakásbiztosítások már rengeteg különböző kiegészítő és kényelmi fedezettel fedik le a legkülönbözőbb igényeket, így természetesen létezik már fedezet áramszünet esetére is. Ezt a fedezetet akkor veheted igénybe, ha a fagyasztóban tárolt élelmiszerek az áramszünet miatt megromlanak - gondolj csak bele, mekkora anyagi kárt jelent, ha leenged a fagyasztóláda, vagy akár egy kisebb méretű fagyasztó! Ha a kárt villámcsapásból eredő túlfeszültség okozta, nem vagy egyszerű helyzetben, ugyanis ilyenkor az áramszolgáltató sem vonható felelősségre. Egyes károkat a legnagyobb igyekezet ellenére sem lehet elkerülni, azonban némi elővigyázatossággal sokat tehetsz azért, hogy mérsékeld az áramszünet okozta anyagi károkat. Ha már tart az áramszünet, a hűtőt, fagyasztót ne nyitogasd - külső hőmérséklettől és telítettségtől függően a hűtőszekrény kb.
Ha az áramszünet alatt gyertyával világítasz, érdemes résen lenni: áramkimaradások során sok tűzeset keletkezik az őrizetlenül hagyott gyertyák és mécsesek miatt, ráadásul zárt térben a gyertyák hosszan tartó használata az égéstermékek miatt egészségtelen is. Részesítsd inkább előnyben az elemmel vagy akkumulátorral működő fényforrásokat! Egy-egy csomag extra elem és néhány feltöltött powerbank bármilyen háztartásban jó szolgálatot tehet, azonban olyan környékeken, ahol nagyobb az áramszünet előfordulásának esélye (pl. Áramszünet után a legtöbben fellélegeznek, amikor végre felvillan a lámpa: „Na, visszajött az áram!” Pedig sokszor nem maga az áramszünet a legkockázatosabb rész, hanem az a néhány másodperc, amikor a hálózat újra feszültség alá kerül. Amikor megszűnik az áramszünet, a hálózat visszatérése nem mindig olyan „szép”, mint normál üzemben. Ráadásul sokan ilyenkor egyszerre kapcsolnak vissza mindent: visszadugják a hosszabbítót, újraindítják a gépeket, visszakapcsolják a villanybojlert - a rendszer pedig kap egy „terhelési pofont”. Sokan nem is tudják, hogy a villamos elosztóban (lakáselosztóban) lévő túlfeszültségvédő nem örök életű. Ha az SPD elfáradt, akkor a következő zavarimpulzust már nem biztos, hogy megfogja. Az otthoni hálózati eszközök a mai házakban már majdnem olyan kritikusak, mint a villany: okosotthon, riasztó, kamerák, kazán távvezérlés, kapunyitó, munka, stream - minden ezen múlik. Van áram, világítanak a LED-ek, de nincs internet vagy nagyon instabil. A napelemes inverterek védelmi logikával dolgoznak: figyelik a hálózatot, és ha az nem stabil, nem csatlakoznak rá. Ha ismétlődő hibaüzelmet ad (pl. Fontos: a legtöbb inverter nem hibás, csak „szabályosan óvatos”. Ha van hibrid rendszered (akkuval), akkor áramszünetnél és a visszatéréskor egy „átadás-átvétel” történik: a ház terhelése hol az akkura, hol a hálózatra kerül. túl nagy indulóáram egyszerre (pl. Lehet, hogy „van áram”, de bizonyos körök nem mennek, vagy a rendszer újraindul, és pár percig furán viselkedik. A modern kazánok (és egyre több régebbi is) elektronikus vezérléssel működnek. Nem fűt, villog valami hibakód, vagy egyszerűen nem reagál. Sok esetben egy szabályos újraindítás (kikapcsolás, várakozás, visszakapcsolás) segít. A motoros/kompresszoros fogyasztók (hűtő, fagyasztó, klíma, kerti szivattyú) nem szeretik, ha gyors egymásutánban kapnak áramot. Praktikus tipp: ha visszajött az áram, adj 2-5 percet, és ne indíts el mindent egyszerre. Az áramszünetnél a gond nem csak a hardver. A legkritikusabb eszközöknél (NAS, PC, router, riasztó központ) sokszor megéri egy UPS vagy legalább jó minőségű túlfeszültségvédelem. Mit tegyél rögtön, amikor visszajön az áram? Ne indíts el mindent egyszerre. Nézd meg a lakáselosztót. Internet nincs? Inverter nem termel? Kazán nem indul? Gyanús szag, füst, kattogás? Áramszünet után a visszatérő hálózat néha „ránt” egyet. Ha szeretnéd minimalizálni a kockázatot, a kulcsszavak: túlfeszültségvédelem, szakaszos visszakapcsolás, és a kritikus eszközöknél UPS vagy stabil tápellátás. Üzemzavar miatti áramszünetnél igazolnia kell a szolgáltatónak, hogy nem lépte túl a feszültség rögzített mértékét, és, hogy a tönkrement háztartási készülék nem volt megfelelően biztosítva a túlfeszültség ellen. Máskülönben meg kell térítenie a fogyasztónak okozott és igazolt kárt - mondta ki jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla abban a perben, amelyet még korábban az ELMŰ Hálózati Kft. Az Ítélőtábla egyúttal azt is megállapította, hogy a szolgáltató nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. A konkrét esetben először csak egy előre bejelentett áramszünetről volt szó, később viszont újra, már egy csattanás kíséretében ismételten lekapcsolták az áramot a fogyasztónál körülbelül húsz percre. Amikor az áram visszajött, a fogyasztó gázkazánja tönkrement, és a teljes vezérlőpanelt ki kellett cseréltetnie egy erre szakosodott szerelővel. Rá is írták a javításról szóló 70.000 Ft-os számlára, hogy a meghibásodást túlfeszültség okozta. A fogyasztó ezt szerette volna kifizettetni az áramszolgáltatóval, de ott elutasították. Ezért fordult a Budapesti Békéltető Testülethez, amely megállapította, hogy a fogyasztó a számlával megfelelően bizonyította a felmerült kárát, és azt is, hogy ez a szolgáltató miatt következett be, hiszen azt túlfeszültség okozta. Emiatt pedig ajánlás született a javítás árának megtérítésére. A szolgáltató ezzel nem értett egyet, és bíróság előtt támadta meg a döntést. Ha egy nem várt áramszünet miatt a fogyasztók otthonában valamilyen háztartási készülék vagy műszaki cikk, például hűtő vagy televízió meghibásodik, tönkremegy, akkor bizonyos esetekben felmerülhet az áramszolgáltató felelőssége. Ugyanilyen volt a fent bemutatott példa. Nagyon fontos, hogy a szolgáltató előtt a felmerült kárt bizonyítani is kell! Erre megfelelő lehet például a javításról és annak összegéről szóló számla. A cikk eredetije a Mindennapi fogyasztóvédelem 2018/2. A társasházi lakásfelújítás során nem csupán saját szempontjaink, például a belső terek átalakítása a feladatunk, hanem az is, hogy harmonikusan együttműködjünk a lakóközösséggel és betartsuk az ide vonatkozó szabályokat. Itt nem csak rólunk van szó: a szomszédok nyugalma, a közös területek állapota és a házirendek mind meghatározóak. Egy rosszul szervezett felújítás nemcsak konfliktust szülhet, de akár jogi következményekkel is járhat, ezért elengedhetetlen az alapos előkészítés és az átlátható egyeztetés. Egy társasházban a felújítás nem kizárólag a lakás tulajdonosának döntése. Az átalakítási munkákhoz szükséges engedélyek, egyeztetések és az előírások betartása elengedhetetlen. A közös képviselő tájékoztatása az első és legfontosabb lépés, hiszen ő az, aki közvetlen kapcsolatot tart a lakóközösség, valamint a társasház szabályozási háttere között. De milyen esetekben szükséges tőle vagy más hatóságtól engedélyt kérni, és mi a teendő, ha egy szomszéd ellenvetést tesz? A társasházi lakásfelújítás során nem minden munkálathoz kell hivatalos engedély, de természetesen vannak olyan tevékenységek, amelyek engedélykötelesek a közös tulajdonra, az épület statikai állapotára vagy a lakóközösség nyugalmára gyakorolt hatásuk miatt. Ezeket a szabályokat az építési jogszabályok, a társasház alapító okirata, a házirend és sok esetben az építési hatóság is meghatározza. A „megértési határidő” egy olyan időszakot biztosít a szomszédoknak, amikor a felújítás kezdete előtt még jelezhetik kifogásaikat vagy különleges kéréseiket. Az értesítésben célszerű pontosan megadni, hogy például 3-5 nap áll rendelkezésükre a visszajelzéshez. Ha valaki például kisgyermek miatt kérne csendes időszakot, akkor ilyen esetben ezt még a munkálatok megkezdése előtt kezelni tudjuk. Egy társasházi lakásfelújítás során a konfliktusok szinte elkerülhetetlenek, azonban a helyzetek többsége megfelelő kommunikációval és empátiával kezelhető. A hétfői vihar által okozott károk tipikusan viharkárnak minősülnek, így szinte mindenki, akinek van ingatlanbiztosítása, számíthat valamennyi kártérítésre - mondta lapuknak Németh Péter, a CLB biztosítási alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója. A kérdés szerinte inkább az, hogy ezek a kifizetések elegendők lesznek-e a károk fedezésére. Ez attól függ, hogy a biztosítási érték mennyire felelt meg ingatlanunk valós értékének. Ezen a téren ugyanakkor az elmúlt években tartott lakásbiztosítási kampányoknak köszönhetően jelentős előrelépés történt. A vihar által okozott áramkimaradások szintén jelentős károkat okozhattak. Ilyen tipikusan a fagyasztókár, azaz hogy az áramszünet alatt tönkremennek a fagyasztóban és hűtőben tárolt élelmiszerek. Ez ugyan nem tartozik az alapvető szolgáltatások körébe, de a legtöbb lakásbiztosítás általában fedezi ezt is Németh szerint. Ha szeretnénk kártérítést kapni az áramszünet által okozott károk után, ahhoz szükségünk lesz az áramszolgáltató igazolására, hogy valóban kimaradt a szolgáltatás az adott időszakban- figyelmeztet a CLB igazgatója. A tárolt élelmiszerekre ugyanakkor a biztosítók jellemzően nem végeznek értékbecslést, elég néhány fényképet készítenünk a hűtő vagy fagyasztó tartalmáról. Fagyasztókár után jellemzően 30-50 ezer forintot fizetnek a biztosítók. Ha az áramszünetet elektromos vagy villámcsapás miatti tűz okozta, az viszont már tűzkárnak minősül, amire szinte minden lakásbiztosítás kiterjed. A legnagyobb kárt azonban nem az áramszünetek, hanem a viharos széllökések és a heves esőzés okozhatta. Jelentős károk elsősorban a tetőszerkezetekben keletkezhettek az alkusz szerint, akár azért, mert levitte a szél, akár beázás miatt. Újdonságot jelentenek a szél által felkapott, nagyobb súlyú kerti és utcai berendezések, ez az elmúlt egy-két évet megelőzően nem volt jellemző eset, ma már azonban így is jelentős kár keletkezik. Ha egy nagyobb tárgy eltalál egy utcán parkoló autót, azzal többmilliós kár keletkezhet, az azonban kérdéses, hogy erre kiterjed-e a lakásbiztosítás.Ha az ingatlan valamilyen része, például a szél által felkapott tető tesz kárt egy kocsiban, az az ingatlan felelősségbiztosítása alá tartozik. De nem minden ilyen eset egyértelmű: ha például egy telerakott kukát kap fel a vihar, fontos kérdés lehet, hogy a kerítésen belül vagy azon kívül volt-e. Németh szerint elképzelhető, hogy lesznek autósok, akik a cascóra lesznek utalva, ha rendelkeznek ilyennel. Kidőlt fák, összetört autók, tetőkárok a hétfői vihar utánMegyei katasztrófavédelmi igazgatóságokAz, hogy minél több fényképet készítsünk, minden keletkezett kárnál fontos, nemcsak az áramszünetnél - véli a CLB igazgatója. Szerinte a biztosítók sok esetben fel fogják ajánlani a gyorsított kárkifizetést online bemutatott fotók és videók alapján. Ez csalogató lehet, hiszen gyorsan juthatunk pénzhez, de érdemes alaposan mérlegelni, hiszen ezzel egyúttal lemondunk minden további kártérítési igényünkről az adott kárral kapcsolatban. Aki nem biztos benne, hogy a gyorsított kifizetés a teljes kárt fedezi, inkább válassza a hosszabb folyamatot - javasolja Németh. Hogy pontosan mekkora kárt okozott a vihar, annak felmérésére két-három napra lesz szükség, ennyi idő, amíg a kártérítési kérelmek befutnak. Ez persze csak akkor lesz így, ha nem lesz több zivataros időszak, ha mégis, akkor értelemszerűen az utolsótól számítva lesz szükség ugyanennyi időre, mire a biztosítók eljutnak a károk 98-99 százalékának feldolgozásáig. Ez természetesen csak azokra a károkra vonatkozik, amelyekre volt biztosítás, de mivel itthon viszonylag magas a lakásbiztosítási penetráció, így előbbiek aránya nagyjából mintegy 80 százalék lehet Németh szerint. Ha ehhez még hozzávesszük a maradék 20 százalékot, azzal jön ki a teljes kár, amelynek a nagyságrendje 2-3 milliárd forint lehet országosan.Viharban kidőlt faMegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok tíz évvel ezelőtt egy hasonló nyári vihar még csak pár száz milliós kárt okozott volna. Azóta azonban drágultak az ingatlanok és a biztosított ingóságok is, valamint a viharok is hevesebbé váltak. A biztosítók kárkifizetéseinek így egyre jelentősebb részét teszik ki a viharkárok utáni tranzakciók. Németh úgy látja, hogy egyértelműen romlik az időjárás, így a biztosítási piacnak is olyan fogalmakat kell megtanulnia, amikkel korábban legfeljebb hollywoodi filmekben találkoztak. Áramszünet esetén nagyon összetett a felelősség kérdése, több tényező is befolyásolja a kárrendezés menetét. Egyrészt, ha előre bejelentett áramszünetről van szó, mind az áramszolgáltató, mind a biztosító mentesül a felelősség alól, tehát csak abban az esetben számíthatunk kártérítésre, ha az áramkimaradás előre nem látható okokból történt. Akkor sem számíthatunk kártérítésre, ha nem tudjuk igazolni - például egy szakember által kiállított dokumentummal -, hogy valóban túlfeszültség okozta a meghibásodást. Ha ezt az igazolást sikerült beszereznünk, és a javításról kiállított számlát is megőriztük, az ramszolgáltató megvizsgálja, hogy a meghibásodott készülék rendelkezett-e túlfeszültség elleni védelemmel, ugyanis ez is feltétele a kártérítésnek. Ilyen esetekben a szolgáltatónak azt is bizonyítania kell, hogy az áram visszakapcsolásakor a feszültség nem haladta meg a szabályzatban meghatározott mértéket, ugyanis amennyiben meghaladta, fennáll a szolgáltató kártérítési kötelezettsége. Tehát összességében elmondható, hogy amennyiben igazolni tudjuk, hogy a meghibásodás túlfeszültség következtében történt - annak ellenére, hogy a készüléket túlfeszültség elleni védelemmel elláttuk -, és a feszültség meghaladta a megengedett mértéket, az áramszolgáltató megtéríti kárainkat. Hasonlítsa össze partnereink lakásbiztosítási ajánlatait kalkulátorunkkal! Nemcsak az áramszolgáltatóhoz fordulhatunk segítségért, ha áramszünet miatt keletkezik kár otthonunkban: több esetben a lakásbiztosítás is hasznos segítség lehet. Ha áramszünet következtében meghibásodik valamely elektronikai készülékünk, a lakásbiztosítások abban az esetben térítik meg kárainkat, amennyiben ez valamilyen káreseményhez köthető. Így tehát - a lakásbiztosításunk feltételeitől függően - segítséget kaphatunk, ha vihar vagy esetleg villámcsapás másodlagos hatása miatt tönkremegy egy készülék vagy háztartási gép. Amennyiben az áramkimaradás nem egy biztosítási káresemény miatt történt, a fentiek szerint fordulhatunk az áramszolgáltatóhoz. Kevésbé ismert tény, hogy egyes lakásbiztosítások megtérítik a váratlanul bekövetkező, előre nem bejelentett áramszünet miatt megromlott fagyasztott vagy hűtőben tárolt élelmiszerek értékét. Fontos kihangsúlyozni, hogy biztosításkötés előtt elengedhetetlen, hogy megismerjük a biztosítás feltételeit, ugyanis ebben az esetben is nagyon eltérő a biztosítók gyakorlata, térítési feltételeik. Amíg egyes lakásbiztosításokhoz csak kiegészítőként választhatjuk a fagyasztott élelmiszerek megromlására vonatkozó fedezetet, addig másoknál ezt az alapcsomag is tartalmazza, illetve a térítés maximális összege is különböző lehet. A biztosítók azt is meghatározhatják, hogy hány órás áramkimaradás esetén térítik meg kárainkat - éppen ezért kérnünk kell egy igazolást az áramszolgáltatótól az áramszünet időpontjáról és időtartamáról, amellyel érvényesíthetjük kárigényünket a biztosító felé. Általánosságban minden káresetre igaz, hogy csak akkor kaphatunk kártérítést, ha maradéktalanul eleget tettünk kármegelőzési (és kárenyhítési) kötelezettségeinknek. Ez az oka annak, hogy előre bejelentett áramszünet esetén sem a szolgáltató, sem a biztosító nem nyújt segítséget: ilyenkor ugyanis lehetőségünk van a kármegelőzésre olyan módon, hogy a tervezett áramszünet idejére áramtalanítjuk készülékeinket. A kármegelőzéshez tartozik az is, hogy az elektronikai készülékeket túlfeszültségvédő aljzatokhoz vagy elosztókhoz csatlakoztatjuk - ez például a villámcsapás másodlagos hatása ellen is megfelelő védelmet nyújt. Kárt okozott az áramszünet? Dr. 2018. Mindaddig, amíg otthon a lámpafénynél, olvasás közben ér bennünket áramszünet, a probléma ugyan kellemetlen, de nem feltétlenül jár hosszú távú következményekkel. Egy váratlan áramszünet viszont komoly adatvesztést, meghibásodást, rongálódást, azaz súlyos anyagi kárt is okozhat, amennyiben nagy értékű, vagy kiemelten értékes adatokat tartalmazó eszközökkel (nagy teljesítményű számítógépek, vagy gépparkok, erősáramú berendezések stb.) dolgozunk. Az Ítélőtábla nemrégiben egy konkrét eset miatt foglalkozott behatóbban az áramszünet okozta károk ügyével. Az ítélet szerint az áramszolgáltatónak kell bizonyítani, hogy az áramszünetet megelőzően nem lépte túl a feszültségingadozás megengedett mértékét és/vagy, hogy a tönkrement gép nem volt megfelelően biztosítva túlfeszültség ellen. Ha ezt nem tudja megtenni, ki kell fizetnie a fogyasztónak az okozott és bizonyított kárt. A fent említett konkrét esetben egy áramfogyasztót 70 000 Ft-os kár ért otthonában, mikor egy előre nem jelzett áramszünet során gázkazánjának vezérlőpanelje tönkrement, javíthatatlanná vált. Korábban ugyan jeleztek egy konkrét áramszünetet, de a bejelzett időpont után nem sokkal egy újabb, kb. 20 perces áramszünetre került sor - egy hangos csattanás kíséretében. Ezt követően észlelte a fogyasztó, hogy a kárkazán vezérlőpanelje nem működik. Miután a fogyasztó a cseréről szóló 70 000 Ft-os számlára az összeg kifizetését kérte a szolgáltatótól, a társaság - ahogy az mamutcégektől szokás - elutasította a kérelmet. A Testület megállapította, hogy a fogyasztó kérelme teljesen jogos, valóban számlával igazolta a káresetet, valamint az is bizonyítható, hogy a szolgáltató okozta a kárt - túlfeszültséggel. A testület ezután ajánlást írt a javítás árának megtérítésére. Ilyen egyszerű? Nagyon fontos, hogy a fogyasztónak a kárt pontosan, számlákkal vagy a javításról szóló nyugtákkal igazolnia kell tudnia a szolgáltató előtt. Előfordulhat azonban, hogy a szolgáltató annak ellenére is kivonja magát a felelősség alól, ha ez megtörtént. Ha a szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az áramszünetet követő visszakapcsolás során nem volt túlfeszültség (pontosan: a feszültség nem haladta meg az üzletszabályzatban található mértéket), akkor hiába lengetjük a javítási számlákat - nem valószínű, hogy kártérítésre számíthatunk. Ugyanúgy nem számíthatott volna a fogyasztó a kára megtérítésére, ha nem igazolta volna szakemberrel, hogy a meghibásodásra a mértéken felüli túlfeszültség miatt került sor, vagy nem nyújtott volna be számlát, igazolva az általa a meghibásodás kijavításával összefüggésben kifizetett összeg nagyságát. Természetesen a fogyasztó jogos követelése nemcsak a közvetlen javítási költségekre terjed ki, hanem az eseménnyel összefüggő, azzal ok-okozati összefüggésben lévő károkra és költségekre is. Ilyen lehet például, amikor egy mélyhűtő hibásodik meg a nyár kellős közepén és a benne tárolt élelmiszerek tönkremennek. A statisztikák szerint a nyugat-európai országokhoz képest Magyarországon minden negyedik ingatlanra nem kötnek biztosítást a tulajdonosok. Az alapbiztosítások általában tartalmazzák a tűz- és elemi károk elleni biztosítást (villámcsapás, robbanás, felhőszakadás, vihar stb.). Üzemzavar miatti áramszünetnél igazolnia kell a szolgáltatónak, hogy nem lépte túl a feszültség rögzített mértékét, és azt is, hogy a tönkrement háztartási készülék nem volt megfelelően biztosítva a túlfeszültség ellen. Máskülönben meg kell térítenie a fogyasztónak okozott és igazolt kárt - mondta ki jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla abban a perben, amelyet még korábban az ELMŰ Hálózati Kft. indított a Budapesti Békéltető Testület ellen. Az Ítélőtábla egyúttal azt is megállapította, hogy a szolgáltató nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. Ezért pedig helyes volt az a békéltető testületi döntés, hogy az áramszolgáltatónak meg kell fizetnie a fogyasztó 70.000 Ft-os és számlával is igazolt kárát. A Budapesti Békéltető Testület előtt nem gyakoriak azok a fogyasztóvédelmi vitás ügyek, amelyekben az áramszünet valamilyen kárt okoz a fogyasztók háztartásában. Ha ez megtörténik viszont, akkor az súlyos összegek kifizetésével járhat a panaszosra nézve. Először csak egy előre bejelentett áramszünetről volt szó, később viszont újra, már egy csattanás kíséretében ismételten lekapcsolták az áramot a fogyasztónál körülbelül húsz percre. Amikor az áram visszajött, a gázkazánja tönkrement és a teljes vezérlőpanelt ki kellett cseréltetnie egy erre szakosodott szerelővel. Rá is írták a javításról szóló 70.000 Ft-os számlára, hogy a meghibásodást túlfeszültség okozta. A fogyasztó ezt szerette volna kifizettetni az áramszolgáltatóval, de ott elutasították. Ezért fordult a Budapesti Békéltető Testülethez, amely megállapította, hogy a fogyasztó a számlával megfelelően bizonyította a felmerült kárát és azt is, hogy ez a szolgáltató miatt következett be, hiszen azt túlfeszültség okozta. Emiatt pedig ajánlás született a javítás árának megtérítésére. Azonban a Fővárosi Ítélőtábla immár másodfokon és jogerősen azt állapította meg, megalapozottan döntött a Testület amellett, hogy az áramszolgáltató fizesse meg a fogyasztónak a 70.000 Ft-os javítás árát. Mit tehet az a fogyasztó, akinél az áramszünet kárt okozott? Ha egy nem várt áramszünet miatt a fogyasztók otthonában valamilyen háztartási készülék vagy műszaki cikk, például hűtő vagy televízió meghibásodik, tönkremegy, akkor bizonyos esetekben felmerülhet az áramszolgáltató felelőssége. Nagyon fontos, hogy a szolgáltató előtt a felmerült kárt bizonyítani is kell! Erre megfelelő lehet például a javításról és annak összegéről szóló számla. Erre a mondatra következtetve a társasházi lakásfelújításoknál és a kapcsolódó kárigényeknél a jogi keretek és bizonyítási kötelezettségek ismerete kiemelten fontos.
Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek
tags: #lakasfelujitas #miatti #aramszunet