lakásszövetkezet mérleg nyomtatvány: átfogó útmutató a hazai jogszabályi előírások alapján
A törvényi háttér és a rendeleti előírások alapján a lakásszövetkezetek, társasházak és az általuk alapított intézmények éves beszámolójának elkészítése és könyvvezetése szabályozott. A hivatalos beszámolók benyújtása 2025. december 31-ig az ÁNYK programon keresztül történhet, majd 2026-tól a civil szervezetek kötelező beszámolóinak elfogadott változata alapján zajlik a jogszabályok szerinti kötelezettség teljesítése. A beszámoló elektronikus úton (Ügyfélkapun vagy Cégkapun keresztül) nyújtható be; elektronikus útra nem kötelezett szervezetek pedig papír alapon postázhatják vagy személyesen nyújthatják be az Országos Bírósági Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján.
A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a lakásépítő és lakásfenntartó, üdülőépületek, nyugdíjasok háza és egyéb kapcsolódó tevékenységet folytató szövetkezeti formákra, továbbá a társasházakra, társadalmi szervezetekre, alapítványokra, ügyvédi irodákra, víziközmű-társulatokra és a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében létrejött szervezetekre.
A mérleg és az egyszerűsített beszámoló formája
- Az éves beszámoló formája az összes bevétel nagyságától függően lehet egyszerűsített éves beszámoló vagy egyszerűsített mérleg.
- Egyszerűsített éves beszámoló akkor készíthető, ha a belső és külső szolgáltatási tevékenységek bevételeinek együttes összege meghaladja az 50 millió forintot két egymást követő évben, vagy ha csak belső tevékenységet folytat a szervezet egyáltalán.
- Egyszerűsített mérleg csak belső tevékenységet folytató szervezet vagy olyan, amely két év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot, ha vállalkozási tevékenységet is folytat, de az összeg nem lépi túl ezt a küszöböt.
- A mérleg és az eredménykimutatás tartalmi sajátosságait a vonatkozó tv-szövegek és mellékletek határozzák meg, a belső és külső bevételek és költségek elkülönítésével.
A könyvvezetés lehet egyszeres vagy kettős könyvvitel. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő lakásszövetkezet kettős könyvvitelre kötelezett. Az egyszerűsített mérleget készítő szervezeteknek egyszeres könyvvitelt kell vezetniük, és áttérés esetén a kettős könyvvitel felé a beszámolók kötelezettsége nem változik.
Könyvvezetés és mellékletek
A könyvvezetés során a belső és a külső szolgáltatási tevékenységek bevételeit és költségeit külön kell kimutatni. A mérleg tartalma a Szervezet részére előírt tételek szerint alakul, a tagokkal és nem tag tulajdonosokkal kapcsolatos követelések is be kell kerüljenek a kimutatásokba. A saját tőke a jegyzett tőkéből és tőkeváltozásból áll, céltartalékot csak a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan lehet képezni.
A társadalmi szervezetek és az alapítványok beszámolói
A társadalmi szervezetek (és az általuk alapított intézmények) beszámolójának formáját az éves bevétel határozza meg: lehet egyszerűsített éves beszámoló vagy egyszerűsített mérleg. A mérleg és az eredménykimutatás tartalmi elemei a Tv. és a mellékletek előírásai szerint kerülnek meghatározásra. A két egymást követő évi bevételek és árbevétel meghaladhatják vagy nem haladhatják meg az 50 millió forintos küszöböt, attól függően, vállalkozási tevékenységet folytat-e a szervezet.
Az alapítványok esetében hasonló szabályok érvényesek: az egyszerűsített mérleg és eredménykimutatás tartalmazza mind a vállalkozási tevékenység, mind az alapítványi célú tevékenység bevételeit és költségeit, a kiegészítő mellékletek pedig opcionálisak lehetnek bizonyos feltételek mellett. A könyvvezetés itt is lehet egyszeres vagy kettős, a döntés a tevékenység jellegétől függ.
A társasházak és a víziközmű-társulatok sajátosságai
A társasházak, ügyvédi irodák és víziközmű-társulatok a jogszabályban meghatározott arányok szerint követik az I., II. és IV. fejezet előírásait, és a mérleg- illetve eredménykimutatás-tételek megfelelnek az ezekre kijelölt mellékleteknek.
MRP szervezetek sajátosságai
MRP szervezetek esetében az egyszeres mérleg helyett a beszámoló-forma az egyszerűsített beszámoló, amely a 7. és 8. mellékletek szerinti mérlegből és eredménylevezetésből áll. Kiegészítő melléklet vagy üzleti jelentés nem szükséges. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős rendszer között választható, és a részvényszámlákat is nyilvántartásba kell venni résztvewardsként.
Gyakran felmerülő kérdések és tippek
- Figyeljen a küszöbértékekre: az 50 millió forintos határ meghatározza az egyszerűsített formátum kiválasztását.
- A bevételek elkülönítése fontos a belső és külső tevékenységek alapján a mérleg és az eredménykimutatás összeállításakor.
- Kötöttségek az időzítésben: 2025 végéig az ÁNYK-s benyújtás, majd 2026-tól az előírt beszámolók teljes körű alkalmazása szükséges.
- A mérlegben ne legyenek időbeli elhatárolások semleges kiszámítás nélkül; saját tőke és tőkeváltozás, céltartalék csak a vállalkozási tevékenységre vonatkozik.
Adatok és példák a gyakorlatból
Az egyszerűsített mérleg tartalmi sajátosságai a tagokkal és nem tag tulajdonosokkal kapcsolatos követelések kimutatásával bővülnek, és az eredménykimutatás tételeinek tartalma a Tv. előírásain túl a mellékletek és a szervezetre vonatkozó rendeleti előírások figyelembevételével kerül meghatározásra. A vállalkozási tevékenység bevételei és költségei külön sorokként kerülnek feltüntetésre az eredménykimutatásban, a költségek között pedig kiemelten szerepelnek a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei és az alapítvány kezelő szervének kiadásai.
- ÁNYK és elektronikus benyújtás menet közben ellenőrizze a formai követelményeknek való megfelelést.
- Ha kettős könyvvitel felé történik áttérés, az egyszerűsített beszámolót kell készíteni minden érintett évben.
- A mellékletek során figyeljen a 2., 3., 4., 5., 6. számú melléklet előírásaira a társadalmi szervezetek és alapítványok esetében.
tags: #lakasszovetkezet #merleg #nyomtatvany