A lakásszövetkezetek törvényességi felügyeleti eljárása társasházak vonatkozásában

Az olvasó gyorsabb ügyintézését elősegítendő részesítse előnyben az elektronikus, illetve telefonos kapcsolattartást. A jegyző a társasházak feletti törvényességi felügyeletet a társasházakról szóló 2003. évi CXXIII. törvényben meghatározottak szerint gyakorolja, és ezen felügyelet eljárási szabályait a 155/2015. (VI.25.) Korm. rendelet rögzíti. A jegyző feladata a társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyelete, amit a Tht. 55/A-55/D §-ai szabályoznak.

A törvényességi felügyelet alapelvei és célja

A törvényességi felügyelet célja, hogy a társasházak működése és határozatai jogszerűek legyenek, az alapító okirat és SZMSZ betartását ellenőrizze, és szükség esetén jogerős kötelezéseket foganatosítson. A jegyző hivatalból vizsgálja az eljárás során felmerülő kizárási okokat, és kizárási ok fennállása esetén az ügy iratait az illetékes kormányhivatal részére megküldi. A jegyző az eljárást felhívás kibocsátása nélkül lezárhatja, ha nem áll fenn jogszerűtlenség vagy az korábban már megszűnt.

Az eljárás megindítása történhet hivatalból vagy bejelentés alapján. A jegyző az eljárást megindítja, ha az okot adó körülmény tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, de legfeljebb az ok bekövetkezésétől számított egy év alatt megtörténik. A jegyző három munkanapon belül értesíti a közös képviselőt és a bejelentőt az eljárás megindításáról.

A jogi keret és érintett felek

A jegyző hatásköre a társasház címe szerint illetékességgel bír, és a közös képviselő vagy intézőbizottság elnöke köteles együttműködni, a jegyzőt a szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával és a helyszíni ellenőrzésben való segítéssel támogatni. A közös képviselő tíz napon belül átadja a kért iratokat.

Ha a jegyző a közgyűlés vagy a szervek működésében törvényességi hiba állapotát állapítja meg, felhívja a működés törvényességének helyreállítására. A 60 naptári napon belüli eljárás után, ha ezt nem sikerül megoldani, a jegyző a bírósághoz fordulhat a működés törvényességének helyreállítása érdekében, és a pert a társasház ellen kell megindítani. A bíróság megsemmisítheti a jogsértő közgyűlési határozatot, vagy szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el, illetve összehívhatja a közgyűlést.

A közös képviselő vagy intézőbizottság vezetője és tagjai a jogsértő magatartásért felelősséggel tartoznak, és bizonyos esetekben bírság is kiszabható a közösség érdekében. A tulajdonostársak és a közösség jogállása a Civil törvény és a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint rendezhető.

A 2013-2015 közti és későbbi jogi módosítások hatása

A társasházakról szóló 2003. évi CXXIII. törvény 2013 végén módosult úgy, hogy a társasház szerveinek törvényességi felügyeletét a jegyző látja el; ezt 2014. február 1-jétől részletesebb szabályokkal egészítették ki. Ezek a szabályok a közös képviselet és a SZMSZ, a házirend, valamint az alapító okirat és a működés törvényességének ellenőrzésére vonatkoznak. A földtani és nyilvántartási rendszerek hiányosságai miatt a teljes körű naprakész nyilvántartás megléte ma silhouette gyakorlatilag hiányzik, ami korlátozza a törvényességi felügyelet hatékonyságát.

A lakásszövetkezeti nyilvántartás jelenleg a cégbírósági nyilvántartásban érhető el, és a lakásszövetkezetek száma kb. 1300. A lakásszövetkezeteket, társasházakat érintő törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése gyakran a cégbíróság feladatkörébe tartozik, és ezen szervezetek nonprofit jellegének és működési sajátosságainak figyelembevételével érdemes vizsgálni a felügyelet módját.

Nyilvántartás és adatszolgáltatás

Az adatszolgáltatási kötelezettségek hiánya a társasházak esetében a nyilvántartás hiányosságához vezethet. Az ingatlan-nyilvántartásban lévő okiratok (alapító okirat, SZMSZ) letétbe helyezése a földhivataloknál történik, de a leadást követő nyilvántartás változását sokszor nem követik; ebből fakadóan nincs teljes körű országos naprakész nyilvántartás. Ennek szükségességét és finanszírozási igényét különösen hangsúlyozzák a szakértők.

A nyilvántartási feladatok ellátásának elősegítésére javasolt központi nyilvántartás létrehozása központi költségvetési forrásból történő finanszírozással. A nyilvántartás célja, hogy minden lakásszövetkezet és társasház adatai gyorsan és pontosan elérhetők legyenek a hatóságok és a közösségek számára.

Belépő lehetőségek és jövőbeni irányok

A teljes körű törvényességi felügyelet átalakításával vagy átadásával a cégbíróságok és a jegyzők helyett egy központi felügyeleti szövetség is végezhetné a feladatokat, amennyiben megfelelő kapacitás és szervezési rendszer áll rendelkezésre. Javasolt egy olyan díjrendszer bevezetése, amely lakásszámhoz és vállalkozási bevételhez kötve biztosítja a finanszírozást (például egy 5000 forintos regisztrációs díj szervezetenként; illetve tagdíj 10 000-20 000 Ft lakásonként). A közhiteles nyilvántartás vezetésén túl szükséges lenne a lakásszövetkezeti és társasházi adatszolgáltatások és mérlegek benyújtása az állami ellenőrző szövetséghez.

A közös képviseletet érintő módosítások esetén az új intézmény működésének célja a jogszerű és átlátható gazdálkodás biztosítása, a közös képviselők információval való ellátása és az állami feladatok civil szervezeti formában történő ellátása lehetne.

Központi tények és gyakorlati megállapítások

A társasház- és lakásszövetkezeti jog területén a jegyző törvényességi felügyelete a szervek működésének ellenőrzésére, a jogszabályi megfelelés vizsgálatára és szükség esetén kötelező intézkedésekre korlátozódik. A belső szabályzatok feletti törvényességi felügyelet kiterjesztése jogi és gyakorlatbeli nehézségeket okozhat, ezért jelenleg a belső szabályzatok feletti törvényességi felügyeletet még nem lehet teljes körűen alkalmazni.

A jogi és gazdasági környezet összevetése a nyugati gyakorlatokkal mutatja, hogy az elkülönült, civil szervezeti formában működő felügyeleti testület a jogszabályi feladatok ellátását hatékonyabban és átláthatóan szolgálhatná.

Jogi eszközök és kezdeményezések

  1. Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, alapító okiratba vagy a SZMSZ-be ütközik, a bíróság megsemmisítheti a határozatot és új határozat meghozatalát rendelheti el.
  2. A jegyző a törvényességi felhívást kiadhatja a működés helyreállítására, és ha a határidőn belül nem történik meg a helyreállítás, bírósági kötelezést kérhet.
  3. A Civil törvény értelmében a civil szervezetek működésének felügyeletét az ügyészség látja el, és a jogsértő működés esetén keresettel léphet fel a bíróság előtt. A jegyző nem jogosult a közgyűlési határozatok érvényességének közvetlen felülvizsgálatára; ehhez a bíróság az illetékes fórum.
  4. Kérheti a bíróság a közgyűlés összehívását vagy a határidő tűzésével történő kötelezését a törvényes működés visszaállítása érdekében.

Összegzés a jelenlegi jogi helyzetről

A társasházak törvényességi felügyelete elméleti és gyakorlati keretek között zajlik, de a naprakész, központi nyilvántartás hiánya és az adatgyűjtés korlátozottsága miatt a gyakorlatban számos problémát jelenthet. A jogszabályi környezet egyes részei összetettek és időről időre módosulnak, különösen a jegyző hatáskörének kiterjesztésével és a Civil törvény vonatkozó előírásaival összefüggésben. A nyilvántartás és adatszolgáltatás fejlesztése a társasházak jogbiztonságát és a közösségi és társasházfenntartási tevékenység átláthatóságát növelné.

Infografika: Társasházak törvényes felügyeleti folyamata

Mi az a társasházi lakás? Hogyan működnek?

TípusJelenlegi rendszerJavasolt fejlesztés
NyilvántartásFöldhivatalban alapító okirat és SZMSZ letétbe helyezéseKözponti, naprakész közhiteles adatbázis létrehozása
FelügyeletJegyzői törvényességi felügyeletCivil szervezeti felügyeleti szövetség vagy központi hatóság
BejelentésekBejelentés alapján indul az eljárásHatékonyabb intézkedési mechanizmus és közvetlen információáramlás

A lakásszövetkezeti és társasházi jogok összevetése és a nyilvántartás egységesítése lehetővé tenné a jogbiztonság erősítését, és a nemzeti lakásvagyon hatékonyabb kezelését. A szövetkezetek és társasházak jogi keretei között a törvényességi felügyelet feladatainak ellátása speciális szakértelmet és megfelelő erőforrásokat igényel. A Cégbíróság és a jegyzők feladatainak rendezése, illetve egy önálló, civil forma felügyeleti közvetítő szervezet létrehozása mind olyan elképzelések, amelyek a gyakorlatban megvalósítható megoldások lehetnek.

tags: #lakasszovetkezet #torvenyessegi #felugyeleti #eljaras #tarsashaz

Népszerű bejegyzések: