A lakásszövetkezetek törvényességi felügyeleti eljárása társasházak vonatkozásában
Az olvasó gyorsabb ügyintézését elősegítendő részesítse előnyben az elektronikus, illetve telefonos kapcsolattartást. A jegyző a társasházak feletti törvényességi felügyeletet a társasházakról szóló 2003. évi CXXIII. törvényben meghatározottak szerint gyakorolja, és ezen felügyelet eljárási szabályait a 155/2015. (VI.25.) Korm. rendelet rögzíti. A jegyző feladata a társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyelete, amit a Tht. 55/A-55/D §-ai szabályoznak.
A törvényességi felügyelet alapelvei és célja
A törvényességi felügyelet célja, hogy a társasházak működése és határozatai jogszerűek legyenek, az alapító okirat és SZMSZ betartását ellenőrizze, és szükség esetén jogerős kötelezéseket foganatosítson. A jegyző hivatalból vizsgálja az eljárás során felmerülő kizárási okokat, és kizárási ok fennállása esetén az ügy iratait az illetékes kormányhivatal részére megküldi. A jegyző az eljárást felhívás kibocsátása nélkül lezárhatja, ha nem áll fenn jogszerűtlenség vagy az korábban már megszűnt.
Az eljárás megindítása történhet hivatalból vagy bejelentés alapján. A jegyző az eljárást megindítja, ha az okot adó körülmény tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, de legfeljebb az ok bekövetkezésétől számított egy év alatt megtörténik. A jegyző három munkanapon belül értesíti a közös képviselőt és a bejelentőt az eljárás megindításáról.
A jogi keret és érintett felek
A jegyző hatásköre a társasház címe szerint illetékességgel bír, és a közös képviselő vagy intézőbizottság elnöke köteles együttműködni, a jegyzőt a szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával és a helyszíni ellenőrzésben való segítéssel támogatni. A közös képviselő tíz napon belül átadja a kért iratokat.
Ha a jegyző a közgyűlés vagy a szervek működésében törvényességi hiba állapotát állapítja meg, felhívja a működés törvényességének helyreállítására. A 60 naptári napon belüli eljárás után, ha ezt nem sikerül megoldani, a jegyző a bírósághoz fordulhat a működés törvényességének helyreállítása érdekében, és a pert a társasház ellen kell megindítani. A bíróság megsemmisítheti a jogsértő közgyűlési határozatot, vagy szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el, illetve összehívhatja a közgyűlést.
A közös képviselő vagy intézőbizottság vezetője és tagjai a jogsértő magatartásért felelősséggel tartoznak, és bizonyos esetekben bírság is kiszabható a közösség érdekében. A tulajdonostársak és a közösség jogállása a Civil törvény és a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint rendezhető.
A 2013-2015 közti és későbbi jogi módosítások hatása
A társasházakról szóló 2003. évi CXXIII. törvény 2013 végén módosult úgy, hogy a társasház szerveinek törvényességi felügyeletét a jegyző látja el; ezt 2014. február 1-jétől részletesebb szabályokkal egészítették ki. Ezek a szabályok a közös képviselet és a SZMSZ, a házirend, valamint az alapító okirat és a működés törvényességének ellenőrzésére vonatkoznak. A földtani és nyilvántartási rendszerek hiányosságai miatt a teljes körű naprakész nyilvántartás megléte ma silhouette gyakorlatilag hiányzik, ami korlátozza a törvényességi felügyelet hatékonyságát.
A lakásszövetkezeti nyilvántartás jelenleg a cégbírósági nyilvántartásban érhető el, és a lakásszövetkezetek száma kb. 1300. A lakásszövetkezeteket, társasházakat érintő törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése gyakran a cégbíróság feladatkörébe tartozik, és ezen szervezetek nonprofit jellegének és működési sajátosságainak figyelembevételével érdemes vizsgálni a felügyelet módját.
Nyilvántartás és adatszolgáltatás
Az adatszolgáltatási kötelezettségek hiánya a társasházak esetében a nyilvántartás hiányosságához vezethet. Az ingatlan-nyilvántartásban lévő okiratok (alapító okirat, SZMSZ) letétbe helyezése a földhivataloknál történik, de a leadást követő nyilvántartás változását sokszor nem követik; ebből fakadóan nincs teljes körű országos naprakész nyilvántartás. Ennek szükségességét és finanszírozási igényét különösen hangsúlyozzák a szakértők.
A nyilvántartási feladatok ellátásának elősegítésére javasolt központi nyilvántartás létrehozása központi költségvetési forrásból történő finanszírozással. A nyilvántartás célja, hogy minden lakásszövetkezet és társasház adatai gyorsan és pontosan elérhetők legyenek a hatóságok és a közösségek számára.
Belépő lehetőségek és jövőbeni irányok
A teljes körű törvényességi felügyelet átalakításával vagy átadásával a cégbíróságok és a jegyzők helyett egy központi felügyeleti szövetség is végezhetné a feladatokat, amennyiben megfelelő kapacitás és szervezési rendszer áll rendelkezésre. Javasolt egy olyan díjrendszer bevezetése, amely lakásszámhoz és vállalkozási bevételhez kötve biztosítja a finanszírozást (például egy 5000 forintos regisztrációs díj szervezetenként; illetve tagdíj 10 000-20 000 Ft lakásonként). A közhiteles nyilvántartás vezetésén túl szükséges lenne a lakásszövetkezeti és társasházi adatszolgáltatások és mérlegek benyújtása az állami ellenőrző szövetséghez.
A közös képviseletet érintő módosítások esetén az új intézmény működésének célja a jogszerű és átlátható gazdálkodás biztosítása, a közös képviselők információval való ellátása és az állami feladatok civil szervezeti formában történő ellátása lehetne.
Központi tények és gyakorlati megállapítások
A társasház- és lakásszövetkezeti jog területén a jegyző törvényességi felügyelete a szervek működésének ellenőrzésére, a jogszabályi megfelelés vizsgálatára és szükség esetén kötelező intézkedésekre korlátozódik. A belső szabályzatok feletti törvényességi felügyelet kiterjesztése jogi és gyakorlatbeli nehézségeket okozhat, ezért jelenleg a belső szabályzatok feletti törvényességi felügyeletet még nem lehet teljes körűen alkalmazni.
A jogi és gazdasági környezet összevetése a nyugati gyakorlatokkal mutatja, hogy az elkülönült, civil szervezeti formában működő felügyeleti testület a jogszabályi feladatok ellátását hatékonyabban és átláthatóan szolgálhatná.
Jogi eszközök és kezdeményezések
- Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, alapító okiratba vagy a SZMSZ-be ütközik, a bíróság megsemmisítheti a határozatot és új határozat meghozatalát rendelheti el.
- A jegyző a törvényességi felhívást kiadhatja a működés helyreállítására, és ha a határidőn belül nem történik meg a helyreállítás, bírósági kötelezést kérhet.
- A Civil törvény értelmében a civil szervezetek működésének felügyeletét az ügyészség látja el, és a jogsértő működés esetén keresettel léphet fel a bíróság előtt. A jegyző nem jogosult a közgyűlési határozatok érvényességének közvetlen felülvizsgálatára; ehhez a bíróság az illetékes fórum.
- Kérheti a bíróság a közgyűlés összehívását vagy a határidő tűzésével történő kötelezését a törvényes működés visszaállítása érdekében.
Összegzés a jelenlegi jogi helyzetről
A társasházak törvényességi felügyelete elméleti és gyakorlati keretek között zajlik, de a naprakész, központi nyilvántartás hiánya és az adatgyűjtés korlátozottsága miatt a gyakorlatban számos problémát jelenthet. A jogszabályi környezet egyes részei összetettek és időről időre módosulnak, különösen a jegyző hatáskörének kiterjesztésével és a Civil törvény vonatkozó előírásaival összefüggésben. A nyilvántartás és adatszolgáltatás fejlesztése a társasházak jogbiztonságát és a közösségi és társasházfenntartási tevékenység átláthatóságát növelné.

Mi az a társasházi lakás? Hogyan működnek?
| Típus | Jelenlegi rendszer | Javasolt fejlesztés |
|---|---|---|
| Nyilvántartás | Földhivatalban alapító okirat és SZMSZ letétbe helyezése | Központi, naprakész közhiteles adatbázis létrehozása |
| Felügyelet | Jegyzői törvényességi felügyelet | Civil szervezeti felügyeleti szövetség vagy központi hatóság |
| Bejelentések | Bejelentés alapján indul az eljárás | Hatékonyabb intézkedési mechanizmus és közvetlen információáramlás |
A lakásszövetkezeti és társasházi jogok összevetése és a nyilvántartás egységesítése lehetővé tenné a jogbiztonság erősítését, és a nemzeti lakásvagyon hatékonyabb kezelését. A szövetkezetek és társasházak jogi keretei között a törvényességi felügyelet feladatainak ellátása speciális szakértelmet és megfelelő erőforrásokat igényel. A Cégbíróság és a jegyzők feladatainak rendezése, illetve egy önálló, civil forma felügyeleti közvetítő szervezet létrehozása mind olyan elképzelések, amelyek a gyakorlatban megvalósítható megoldások lehetnek.
tags: #lakasszovetkezet #torvenyessegi #felugyeleti #eljaras #tarsashaz
