Újépítésű lakás vásárlása vs. használatbavételi engedély: miből lesz a különbség?

Újépítésű lakást vásárolni mindig kockázatot jelent, hiszen szinte nincs olyan fejlesztés, ami ne csúszna az eredeti határidőhöz képest, az építőanyag és a munkaerő ára pedig olyannyira az egekbe szökött, hogy ez nehéz helyzetbe hozta a fejlesztőket is. Ráadásul rémtörténetekből is akad bőven. Ilyen például, amikor az évekkel korábban lefoglalózott ingatlant végül másnak adta el a fejlesztő, mert az eredeti vevő nem volt hajlandó több millió forintot ráfizetni az eredeti vételárra, vagy az, hogy ével óta használatba vételi engedély nélkül létezik egy épület, mert az előírtnál kevesebb parkolóhely épült hozzá. De hogyan minimalizálhatók a kockázatok, és miként kerülhetjük ki az esetleges csapdákat? Dr. Jámbor Bianka ügyvéd segítségével ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A legfontosabb különbség a használt és az új ingatlan között

A legfontosabb különbség az, hogy egy használt ingatlan már a maga fizikai valóságában létezik, hiszen áll az épület, a lakásoknak pedig van önálló helyrajzi száma (albetéte) és így földhivatali telekkönyvezett tulajdoni lapja. Ehhez képest egy újépítésű ingatlan valamikor még csak a tervezőasztalon létezik, hiszen az értékesítés sok esetben már akkor elkezdődik, amikor még egy kapavágás sem történt. Ilyenkor a telek van meg, az is szinte mindig hitellel terhelve. A legtöbb esetben a fejlesztő együtt dolgozik egy kijelölt ügyvédi irodával, ami közreműködik az adásvételi szerződés megkötésében is. Ez azért szokás, mert annyira szerteágazó egy újépítésű ingatlan felépítése, a társasház ingatlannyilvántartási bejegyzése, hogy sokkal hasznosabb, ha egy kézben van a teljes adásvételi és fejlesztési procedúra.

Előzetes ellenőrzések és kockázatok

Sokat hallani rémtörténeteket ingatlanfejlesztőkről. Mindenképp célszerű ellenőrizni a beruházót még a szerződéskötést megelőzően. Ehhez le lehet kérni egy egyszerű cégkivonatot, de ellenőrizhető a cégstruktúra, illetve interneten meg lehet keresni a beruházó korábbi referenciamunkáit is. Attól azonban nem kell megijedni, ha a beruházó egy mindössze 3 millió forint törzstőkével rendelkező vállalkozás, ugyanis gyakori, hogy a vállalatok kisebb projektcégeket hoznak létre egy-egy fejlesztés lebonyolítására. Vannak persze olyan projektcégek, amelyek tulajdonosai magánszemélyek, de ezek jellemzően néhány lakásos társasházakat építenek. A tulajdoni lapon nagy valószínűséggel fel lesz majd tüntetve valamilyen teher, például jelzálogjog, vételi jog, elidegenítési és terhelési tilalom, és ezek akár milliárdos összegek is lehetnek. Meg lehet nézni, hogy van-e esetleg szolgalmi jog (átjárási, közmű) a telken, esetleg osztott tulajdon. Érdemes leellenőrizni a kivitelezőt is, mert a jótállási kötelezettség őt terheli majd. Célszerű a kivitelező referenciáira is rákeresni.

A vételi ajánlat és a szerződéskötés első lépései

A vételi ajánlat tétele az első hivatalos lépés. A vételi ajánlat megtételéhez szinte mindig le kell tenni az ajánlattételi biztosítékot, ami jellemzően 0,2-2 millió forint. Az ajánlattételi biztosíték lehet olyan, ami visszajár, amennyiben nem történik meg időre - ez 15-30 nap általában - a szerződéskötés, de viselkedhet foglalóként is. Érdemes a vételi ajánlatot saját ügyvéddel megnézetni? Érdemes ugyanakkor már a vételi ajánlat megtételénél elkérni az összes szerződéshez kapcsolódó mellékletet, szerződéstervezetet. A fejlesztők egy része ezeket már az vételi ajánlatnál kiadja, de arra is van példa, hogy csak a szerződés aláírását követően van erre lehetőség. Ennek akkor van igazán jelentősége, ha a vételi biztosíték foglalóként viselkedik.

Előszerződés és végleges szerződés közötti különbség

Először többnyire előszerződést köt a vevő és az eladó, és akkor kötnek csak végleges szerződést, amikor az ingatlan közel 100 százalékos műszaki készültséget ér el. Az előszerződés és a végleges szerződés között a legfontosabb különbség az, hogy az előbbi alapján nem lehet tulajdonjogot szerezni, a felek itt csak arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban egymással végleges szerződést fognak kötni.

Mit érdemes ellenőrizni a szerződésben?

Ha van projektfinanszírozás, akkor nagyon fontos, hogy mi a tehermentesítés folyamata, mi a feltétele annak, hogy a finanszírozó bank kiadja a törlési engedélyeket. Nagyon fontos megtudni azt is, hogy a bank milyen plusz feltételekhez köti esetleg a törlést. Ilyen lehet a birtokátruházás, a használatba vételi engedély kiadása, vagy éppen a társasház bejegyzésének széljegyzése. Sok rémtörténetet hallani olyan épületekről, amelyek nem kaptak végül használatba vételi engedélyt. Valóban van erre is példa, ezért a törlésben érdemes megnézni, hogy csak az adott albetétre adja ki a bank a törlést, vagy a telek megfelelő hányadára is. Ez azért lényeges, mert ha megépül az ingatlan, de nem kap használatbavételi engedélyt, akkor nem lehet társasházat alapítani, így nem lehet az egyes lakásoknak önálló helyrajzi száma sem. Ha nem sikerül társasházat alapítani, akkor jó esetben egy nagy osztatlan közös tulajdon jön létre, ám ehhez az kell, hogy a bank a törlési engedélyt telekhányadra is kiadja. Ez azt jelenti, hogy úgy fog kinézni az ingatlan, mint a teremgarázsok esetében, vagyis mindenkinek lesz egy meghatározott tulajdoni hányada. Ez az ingatlan értékét negatívan befolyásolja, mert az eladhatóságot megnehezíti, például azért, mert elővásárlási joga lesz az összes szomszédnak. Persze a használatbavételi engedély megszerzése ettől még kiemelten fontos, hiszen életvitelszerűen tartózkodni egy ingatlanban a használatbavételi engedély megszerzését követően lehet.

Használatbavételi engedély és határidők

Rossz hír, hogy nagyon kevés olyan fejlesztő van, aki fix határidőt vállal a használatbavételi engedély megszerzésére. A többség a vételárat is kéri megfizetni a használatba vételi engedély előtt, a műszaki átadás-átvételt követően. Biztonságosabb ezért az, amikor a használatba vételi engedélyig valamekkora vételárrészt visszatartanak, legyen az akár 5-10 százalék. Azért kéri sok fejlesztő mégis a teljes vételárat már a műszaki átadás-átvételkor, mert ez és a használatba vételi engedély kiadásának időpontja között 2-3 hónap is eltelhet, ami projektfinanszírozás esetén jelentős hitelkamat-különbséget jelent. Vevői oldalról is meg van azonban a hátránya annak, ha a vételár nincs rendezve a műszaki átadás-átvétel után, mert így legkorábban csak a használatbavételi engedély megléte után kap kulcsot.

A szerződések időbeli lezárása

Az eladó vállal egy készre jelentési határidőt, amikorra elkészül az ingatlannal. Erre általában van egy kötbérmentes póthatáridő a szerződésben, aminek hossza rendszerint 2-9 hónap. Lehet próbálkozni ezt lejjebb vinni, de soha nem fordult még elő a praxisomban, hogy sikerült volna így módosítani a szerződést. Ezért érdemes vásárláskor már ezzel, nem pedig a készre jelentési határidővel kalkulálni. Ezen felül jellemző egy kötbérterhes póthatáridő (1-3 hónap), amire az eladó már kötbért fizet. Ez lehet napi 10-40 ezer forint, vagy a vételár százalékos része (maximum a nettó vételár 1%-a szokott lenni).

Mi történik, ha a fejlesztő visszavonul?

Kimutatható, hogy alapvetően akkor húzódik ki a fejlesztő a szerződésből, ha a vevő nem fizet. De ki szoktak kötni úgynevezett vis major eseteket is, amelyek bekövetkeztekor mindössze a kifizetett vételárrészletek összege jár vissza a vevőnek.

Mit jelent a használatbavételi engedély?

Az építkezés egyik legfontosabb hivatalos lépése a használatbavételi engedély megszerzése. Ez az okirat igazolja, hogy az építmény megfelel minden jogszabályi követelménynek, a tervekkel összhangban valósult meg, valamint biztonságosan használatba vehető. Az engedély megszerzése nemcsak jogi kötelezettség, hanem a tulajdonos érdekeit is szolgálja, hiszen a megfelelő műszaki ellenőrzés garantálja, hogy az ingatlan hibátlanul funkcionáljon. A használatbavételi engedély beszerzése az építkezés hivatalos lezárását jelenti, és az eljárás során ellenőrzik az építmény műszaki megfelelőségét, az energetikai előírásokat és a dokumentációk hitelességét.

A használatbavételi engedély fogalma és jogi részletei

A használatbavételi engedély az az okirat, amely igazolja, hogy egy építmény megfelel a tervezési és kivitelezési előírásoknak, valamint biztonságosan használható. Használatbavételnek minősül minden olyan tevékenység, amely során az ingatlant rendeltetésszerűen kezdik el használni, legyen az lakóépület, iroda vagy ipari létesítmény. Az engedély jogi jelentősége mellett gyakorlati előnyökkel is jár: biztosítja, hogy az ingatlan műszaki állapota megfelelő, a kivitelezés során nem történtek szabálysértések, valamint garantálja az energetikai előírások betartását. Az engedély kötelező minden olyan építésnél, amely engedélyhez kötött.

Az engedélyezési folyamat fő lépései

  1. Helyi önkormányzati ellenőrzés: megvizsgálják az építkezés megfelelőségét az engedélyezett tervekhez, a helyi építési szabályokat és biztonsági előírásokat.
  2. Dokumentáció benyújtása: a pontos és hiánytalan dokumentáció szükséges, beleértve az energetikai tanúsítványt, FMV nyilatkozatát, az épületfeltüntetési vázrajzot, OSAP lapot, és szükség esetén kéményseprői szakvéleményt.
  3. Engedély kiadása: a kiadás attól függ, hogy az ellenőrzések során mindent rendben találnak-e; általában néhány hétet vesz igénybe.

Gyakori kihívások és megoldások: előfordulhat, hogy az engedélykérelmet elutasítják hiányos dokumentáció, tervtől való eltérés vagy egyéb okok miatt. Időzítés és digitális eszközök használata, például e-építési napló, segítheti a folyamatot. Helyi szabályok ismerete szintén fontos.

Energetika, kötelező követelmények a 2026-os évre

Az új építésű ingatlanoknak és a jelentős bővítéseknek a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet szerint energiahatékonyság szempontjából a minimum A (közel nulla energiaigényű) kategóriát kell teljesíteniük. A napelemek és energiatárolók kiemelten fontosak a bruttó elszámolás miatt, mely 2024-től kötelező, és a primer energiaigényben számítódik le a helyben termelt és felhasznált energia. Levegő-víz hőszivattyús rendszerek és alacsony hőmérsékletű fűtési megoldások segíthetnek a célok elérésében. A hagyományos villanybojler használata napelem nélkül szinte lehetetlen a hivatalos számítások szerint, mert a 2,5-ös primer energia átalakítási tényező miatt ez jelentősen megnöveli az energiahasználatot és kockázatot jelent a határérték elérésére.

Az energetikai tanúsítvány és a teljes energetikai igazolás kulcsfontosságú: a HET tanúsítványt és a hiteles energetikai dokumentációt be kell nyújtani az ÉTDR-be a használatbavételi eljárás megkezdéséhez. A 9/2023. ÉKM rendelet értelmében a kötelező energetikai osztály a minimum A; a bruttó elszámolás és a kapcsolódó energiatárolók (akkumulátorok) mindennapossá tétele elengedhetetlen a jogszerű használható állapot eléréséhez.

Gyakorlati tippek és megoldások

  • Indítsd el az engedélyeztetést minél korábban, és használj digitális eszközöket a nyomon követéshez.
  • Kérd az összes szerződéshez kapcsolódó mellékletet a vételi ajánlatnál vagy a szerződés aláírásakor; ez segít a későbbi kiadások és feltételek megértésében.
  • Ellenőrizd a beruházót és annak referenciáit, különösen a teljes beruházásra vagy a kivitelezői felelősségre vonatkozó kérdésekben.
  • Figyelj a tehermentesítés részleteire, a törlés engedélyek feltételeire és a bank által előírt széljegyekre; ezek befolyásolják a társasház alapítását és az eladhatóságot.
  • Ha nagyobb módosításokat tervezel, nyújtsd be minél előbb a módosítási kérelmeket az engedélyeztető hatóságnak a felülvizsgálatra.

Összegzés: kulcspontok, amelyekre érdemes figyelni

Az újépítésű ingatlanoknál a használatbavételi engedély megszerzése a lakhatás jogi és gyakorlati lezárásának kulcsa. A helyes eljárás és a részletes, naprakész dokumentáció nélkülözhetetlen a zökkenőmentes átadásért. A projektfinanszírozás és a tehermentesítés részletei, valamint a szerződések időbeli zárása mind meghatározzák, hogy mikor és milyen feltételekkel költözhet a vevő. A korszerű energiamegoldásokkal és a megfelelő bruttó elszámolással biztosítható, hogy az új építésű ingatlan megfeleljen az 9/2023. ÉKM rendelet követelményeinek, és legyen felkészülve a hatékony és gazdaságos működtetésre.

Infografika: Újépítésű ingatlan és használatbavételi engedély közötti folyamatábra

Mi az a licencelés?

tags: #lakhatasi #es #haszbalatbaveteli #engedely #kozti #kulonbseg

Népszerű bejegyzések: