Lakó környezet környezetvédelmi problémák és a fenntartható lakókörnyezet megteremtésének útjai
A környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás. Olyan tudományág, melynek feladata azoknak a háttérjelenségeknek és folyamatoknak a kutatása, melyek az élőlényközösségek viselkedését behatárolják. Az egyedszám alakulása a populációra jellemző szaporodási és halálozási viszonyoktól függ, amelyet a be- és elvándorlás mértéke módosít. Populációk időbeli és térbeli csoportosítása.
Az így megfigyelt környezeti hatások alapján következtethetünk az adott környéket érő környezeti hatásokra. A közvetlen lakókörnyezetünkben is számos megfigyelést tehetünk a növényekről, fákról, állatokról és azok egészségi állapotáról. Megfigyelhetjük, milyen gyakorisággal találhatók ezek az élőlények, és milyen legyenek a környezeti feltételek, hogy a populációk egészségesek legyenek. Ennek alapján következtethetünk az adott környéket érő környezeti hatásokra.
A lakó környezet és a településkörnyezet összefüggései
2.1. A lakókörnyezet mint a településkörnyezet szerves része a településtervezés és az építészet területébe tartozik. Az építészet helyhez kötött: lakóépület csak egy konkrét helyen, meghatározott környezetben építhető meg. A lakásnak tehát a helyszínhez igazodó formája és mérete van, és ezt befolyásolja a munkahelyek elérhetősége, a helyi kultúrprésszint, a rendelkezésre álló szolgáltatások és a település infrastrukturális ellátottsága.
2.2. A környezet fenntarthatóságának felélesztése érdekében a fenntarthatóság szó helyett gyakran a fenntarthatóság fogalmát használjuk a lakókörnyezet elemzésénél. A „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" elvet követve a településeknek integráltan kell gondolkodniuk a gazdaság, társadalom és táj együttműködéséről. A fenntartható lakókörnyezet megteremtéséhez figyelembe kell venni a helyi nyersanyagokat, a méltányos kereskedelmet és a helyi munkaerő bevonását is.
2.3. Településrendezés és jogi keretek
2.3.1. Az ország teljes területe közigazgatási határok szerint tagolódik. A közösség részvételét a demokratikus intézményrendszer biztosítja. Az OTÉK és a helyi építési szabályzat határozza meg az egyes települések szerkezetét, a beépítés módját és a közművesítettséget. Az építészek felelőssége, hogy az állampolgárok jogait és közösségi érdekeket érvényesítsék, miközben megőrzik a település kulturális értékeit. Az előírások időről időre módosulhatnak a társadalmi és gazdasági változások hatására.
2.3.2. A települések területén a természeti és művi környezet elemei összefüggésben állnak egymással, amelyet a település szerkezetének nevezünk. A település alakításának és fejlesztésének alapelvei a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett kerülnek meghatározásra. A település rendezése során a beépítésre szánt és nem beépítésre szánt területek elkülönítése, a közművek és zöld felületek megfelelő aránya kerül előtérbe.
2.3.3. A településrendezés egyéb aspektusai: nagyobb zöldfelületek előírása a közlekedési és levegőminőségi hatások érdekében, benapozás és szélviszonyok figyelembe vétele, és a szabályozások nyitottsága az épített és természeti környezet összhangjára. A tervezés során lehetőséget kell adni alternatív energiatermelésre és hulladékkezelésre, a közösségek pedig választhassák meg energiaforrásaikat és hulladékkezelésük módját.
2.4. Infrastrukturális ellátás és lakótelepek
2.4. A modern lakóterületekben a vezetékes víz, a vízöblítéses illemhely és az elektromos energia kiépítése alapvető. Az ivóvíz- és vízhálózat kiépítése és a szennyvíz-elhárítás azonban jelentős kihívásokat jelent: például a szennyvíz mennyisége, a közcsatornák hiánya, vagy a telken belüli szennyvízgyűjtés biológiai tisztításának kérdései. Az infrastruktúra költségei megjelennek a telekárakban, és a laksűrűség megfelelő szintjét is befolyásolják.
2.4. A szennyeződés és a vízminőség védelme érdekében a talajvíz és felszín alatti vizek védelme kiemelt fontosságú. A talajszennyezés, a hulladékelhelyezés és az erózió megelőzése érdekében a talaj- és vízvédelmi technológiák kidolgozása és alkalmazása szükséges. A közműhálózat és közterületek fejlesztése összehangoltan járul hozzá a környezetbarát lakókörnyezethez.
2.5. Lakóterületek és laksűrűség gazdasága
2.5. Minél fejlettebb egy lakóterület infrastruktúrája, annál civilizáltabb lakhatási feltételeket nyújt, de az infrastruktúra költségei végső soron a telekárakban is megjelennek. A túl alacsony laksűrűség növeli a közműhálózat kiépítésének költségeit, míg a túlzott sűrítés környezeti terheléseket okozhat. A területfelhasználási egységek különböző övezetein belül szabályozzák a beépítés módját, a zöldfelületek arányát és a megengedett környezeti terhelést.
2.5. A például a budai hegyvidéken a „főváros tüdeje" megőrzése érdekében a lazább beépítés közösségi érdek. A tervezés során figyelembe veszik a közművek, kereskedelmi és intézményi hálózatok komplex igénybevételét és a környezeti hatásokat. A lakóparkok területfelhasználási egységének meghatározása során a legkisebb telekterület, az építménymagasság, a zöldfelületek és a beépítettség mértéke is meghatározó.
2.6. A közösségek és a szennyvíz kezelése
2.6. A szennyvíz elhelyezésének megoldása közcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló és elszállítás segítségével történhet, de költséges és környezeti kockázatokat hordoz. A talajba vezetett, szivárogtató aknák esetében a nitrát- és vegyszerterhelés a talajban és a talajvízben fokozódhat. A megfelelő lakóteleki sűrűség és a közműhálózat kiépítése a környezeti hatások minimalizálásához vezet.
2.7. Lakóhigiéna és közbeszóló kutatások
Az ALTEO Csoport megbízásából végzett felmérések szerint a magyarok 80 százaléka egyetért abban, hogy a környezetvédelem felelőssége közös. A kutatás rávilágított arra is, hogy a válaszadók átlagosan 12 környezeti problémát tudnak felsorolni; az is kiderült, hogy a klímaváltozás miatti szorongás gyakori jelenség. A legsúlyosabb problémáknak a hulladékkezelés, a klímaváltozás és a pazarlás számítanak. Az eredmények szerint a válaszadók között jelentős különbségek mutatkoznak demográfiai csoportonként, oktatási szintenként, és a környezeti problémák ismeretében.
2.7. Összegzésként: a lakókörnyezet környezeti problémáinak feltárása és a fenntartható lakókörnyezet megteremtése közös felelősség, amelyben a helyi tervezésnek, jogi kereteknek és közösségi beavatkozásnak egyaránt fontos szerepe van.
tags: #lakokornyezet #kornyezetvedelmi #problemak