A Lakóközösség tagjainak hozzájárulása a közös költségekhez és a tartozások kezeléséhez
A közös költség fogalma a társasházak működésének egyik alapvető pillére, és meghatározza, ki, mikor és miért fizet a közösség fenntartásáért. A közös költség a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás összege, amelyet a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint viselnek, hacsak az SZMSZ másképp nem rendelkezik.
A közös költség alapelvei és számításának szempontjai
Ha a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) másképp nem rendelkezik, a közös költség terheli a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint, és ebben a felelősségben a lakóközösség minden tagja részt vesz. A közös költség viselésének jogszabályi hátterét elsősorban a Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII.) és a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V.) határozza meg. A költség összege tehát nem csak a lakás méretétől függ, hanem a társasház kora, energiahatékonysága, berendezéseinek állapota és a fenntartási tervekből fakadó jövőbeli kiadásoktól is.
A közös költség vonatkozó tételei közé tartozik a közös használatú helyiségek takarítása, a karbantartás, a felújítások és a felújítási alap képzése. Ilyen például a homlokzat rendszeres felújítása vagy a közös helyiségek javításai, amelyek szükségessége a közösség érdekeit szolgálja. A felújítás alatt értjük a teljes és részleges felújítást, valamint a korszerűsítést is.
A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások
A közös költségnek létezik egy olyan kategóriája is, amelyet rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak nevezünk. Ezek olyan kiadások, amelyek a közös tulajdon bővítésével, átalakításával vagy új közös létesítmények létrehozásával járnak. Ilyen kiadások csak a tulajdonostársak egyhangú határozatával vállalhatók. A besorolás nem az összeg nagyságától, hanem a céljától függ: a rendes karbantartás és fenntartás költségei eltérő döntéseket, míg a bővítés vagy átalakítás jelentős költségvetési terhet jelent.
Ki fizeti a közös költséget albérlet esetén?
Alapesetben a közös költséget a tulajdonostárs fizeti, függetlenül attól, hogy a lakást bérlő vagy haszonélvező használja-e. Ha a tulajdonos albérletet ad ki, a közös költséget általában átterhelik az albérlőre a lakás rezsijével együtt, ezt azonban előzetesen meg kell beszélni és a bérleti szerződésben rögzíteni kell a konfliktusok elkerülése érdekében.
Hogyan történik a befizetés és milyen a fizetési rend?
A befizetés alapbizonylata a közgyűlési határozat, amely meghatározza a közös költség összegét és a fizetés határidejét. A közös költségről a társasház nem ad ki számlát a tulajdonosoknak, mivel a társasház nem végez semmilyen szolgáltatásnyújtást vagy termékértékesítést; az adózási kötelezettségek a jogszabályok szerint alakulnak. A havi közös költség rendszerint a közgyűlési határozat alapján kerül megállapításra, és a fizetési határidő általában a hónap közepéig tart.
Eljárás a tartozások kezelésére
Ha egy tulajdonos nem fizet, a közös költség behajtása érdekében írásbeli emlékeztetőt, majd fizetési felszólítást küldenek ki. Bizonyos esetekben fizetési meghagyásos eljárásra kerül sor. A fizetési meghagyásos eljárás költségekkel jár, és ha a tartozás vitatott, az ellentmondás benyújtható. A behajtás során a Tht. előírja, hogy a közös képviselőnek vagy intézőbizottság elnökének postai úton igazoltan megküldött felszólítása kézbesítettnek minősül a kézbesítés megkísérlésének napján.
Ha a tartozás fennáll, a tulajdonostársra jogi következmények is vonatkozhatnak: jelzálogjog bejegyzése, végrehajtási eljárás és polgári peres eljárás lehet a végeredmény. A közös költség behajtása azonban csak a hatályos jogszabályok és az SZMSZ szerinti keretek között történhet.
A közös képviselet és a SZMSZ szerepe
A közös képviselő feladatai közé tartozik a közgyűlési határozatok végrehajtása, a napi ügyek intézése, a költségvetési javaslatok és az elszámolások elkészítése, valamint a rezsicsökkentésből eredő megtakarítások tájékoztatása a tulajdonostársak felé. Évenként költségvetési javaslatot és elszámolást kell készíteni, amelyeket a közgyűlés hagy jóvá. A közös képviselő köteles továbbá nyilvántartást vezetni a tulajdonostársak adatairól és a közgyűlési határozatokról.
Az SZMSZ határozza meg a közös költség összetételét és a számítás módját, a költségvetés megvalósításához szükséges intézkedéseket, valamint a felújítási alap képzésének elhatározását és a hozzájárulás mértékét. A közös költség kiszámítását és a fizetés rendjét tehát az SZMSZ és a Tht. szabályozza, nem pedig a puszta nagyság határozza meg.
Gyakorlati megvalósítás és tippek a lakóknak
- Előzetes egyeztetés: albérleti szerződésbe írjunk be tisztázott közös költség elemeket és a fizetési kötelezettséget.
- Közösségi beállítások: a közös költség emelése előtt tartsunk közgyűlést, és vitassuk meg a szükséges intézkedéseket, lehetnek például feltételekhez kötött, extra szolgáltatások is.
- Házszabály és jogi keretek: legyenek tisztázva a házirendi korlátozások (állattartás, zaj, hulladék), hogy elkerüljük a jogi vitákat.
- Hiteles dokumentáció: minden határozatot és határozati jegyzőkönyvet őrizzünk meg; a közös költség emelésekor a határozatokról és a számítási módokról írjunk nyilvántartást.
- Késedelmi következmények: legyünk tisztában a jelzálogszerű terhek és a végrehajtási eljárások lehetséges következményeivel.
A közös képviselő kifejezetten fontos felelősségei
A közös képviselő feladatai közé tartozik a közgyűlés értesítése, a határozatok előkészítése és a nyilvántartások vezetése. Ő hívja össze a közgyűlést, előkészíti a határozatokat és közvetíti a tulajdonosok között a közösségi érdekeket. A közös képviselő minden évben költségvetési javaslatot és elszámolást készít, amelyet a közgyűlés hagy jóvá. A képviselő felelőssége kiterjed a fenntartásra, üzemeltetésre és felújításra vonatkozó intézkedések végrehajtására is.

Eltérhet a közös költség összege az egyes társasházakban? - tv2.hu/fem3cafe
Összegzés és gyakorlati következtetések
A közös költség tehát a társasház mindennapjainak biztosítását szolgálja: fenntartja az ingatlanokat, finanszírozza a karbantartást és a felújításokat, és lehetővé teszi a közösség működését. A fizetés kötelezettsége a tulajdonostársakat terheli, kivéve, ha a rendszer kifejezetten másként rendelkezik. Albérlet esetén az albérlőre történő terhelés gyakori megoldás, de ezt minden esetben előzetesen tisztázni és a szerződésben rögzíteni kell. A tartozások kezelése jogi és gazdasági eszközökkel történik: írásbeli értesítés, fizetési felszólítás, fizetési meghagyás, majd ha szükséges végrehajtás. A közös képviselő feladata, hogy ezeket a folyamatokat koordinálja és a közösség érdekét képviselje.
tags: #lakokozosseg #tagjainak #hozzajarulasa
