Lakotelep erdo mellett hatasok
A XVIII. kerületi Bélatelepi-erdő egy igazi kis gyöngyszem a kerületben. A 23 hektáros erdő a Keresztúri-erdővel, a Határ-erdővel és a Ferihegyi-tömbbel közösen a pesti oldal egyik legnagyobb összefüggő erdőségét alkotják. Történelmük és erdészeti jellemzőik okán mégis jól elkülöníthető erdőtömbök. A Bélatelepi-erdő egy mesterségesen telepített erdőterület, amit településvédelmi célokkal ültettek erdész elődeink. Jellegzetes fája az akác, azonban a városfásításban alkalmazott nyugati ostorfával ebben az erdőben is gyakran találkozhatunk. Ez mindig kettős érzéseket kelt erdészeinkben: egyfelől öröm, hogy városi erdő jöhetett létre - még ha ostorfa is uralja -, másfelől az agresszív terjedésű ostorfa rendszeres kezelés nélkül kiszoríthatja az őshonos fajokat. A Bélatelepi-erdő, hasonlóan a szomszédos Keresztúri-erdőhöz, a XVIII-XIX. században még legeltető állattenyésztésre használt füves puszta volt, ahol csupán annyi fa állhatott, ami a haszonállatok számára árnyékot adott a déli nap ellen. Az erdő nemcsak az alföldi homokátfúvástól védte meg a helyi lakosságot, hanem később, az 1940-50-es években kiépült Liszt Ferenc Repülőtér környezeti terhelését is mérsékelte.
Erdő mellett jó lakni. Az erdő melletti kis ház évek óta lakatlan volt. Az idő vasfoga cserepeit bontogatta, ajtaját félig leszakította. A falu népe a használható építési anyagokat nyíltan, vagy titokban elhordta, és mire a Csonka család oda költözött, a négy fal állt csupán, és a cserép nélküli, csupasz ujjakként meredező tetőzet. A település önkormányzata - mint tulajdonos -, maga is régóta szerette volna lebontatni, mert a faluba érkezőnek ez a szégyenfolt tűnt legelőször szemébe, azonban sosem jutott rá pénz. Éppen ezért döntöttek úgy, odaajándékozzák a romos épületet és a hozzá tartozó hektárnyi földet egy családnak. És, hogy ne legyen belőle vita, nem helyit választottak ki, hanem egy hirdetményen keresztül találták meg a szerencséseket, Csonkáék személyében.

A család, az ország egy távoli zugából érkezett, és első látásra nem keltett nagy bizalmat a falu lakosaiban. A négy gyerek sötétbarna szemekkel bámult ki a rozoga jármű ablakán, amely egy poros, májusi napon hajtott végig a fő utcán. Az autó után egy még rosszabb állapotú lakókocsi billegett, olyan hangokat adva, mintha ott a falucska terén akarna darabjaira esni. Az ócskavas megállt az önkormányzati épület előtt, kikászálódott belőle egy vékony, fekete hajú, ötven év körüli férfi, megnyújtóztatta karjait, derekát tekergette. Elfáradt a hosszú úton. A gyerekek is mozgolódtak, de csupán a két nagyobbik fiú szállhatott ki a szigorú szülői parancsra. Az egyik kezébe apja belenyomott egy darab teleírt papírt, és elindultak vele a Hivatallal szemben álló kisbolt felé. A férfi először csupán nézegette a díszes épületet, majd lenyomta a kovácsoltvas kapu kilincsét. A ház kulcsáért ment. A többi dolgot hetekkel ezelőtt elintézték a közjegyzőnél, immár hivatalosan is tulajdonosok voltak.
A polgármester széles mosollyal üdvözölte, kezét nyújtotta. - Remélem, jól fogják érezni magukat nálunk. Meglátják, itt csupa segítőkész ember él. Ha bármi problémájuk lenne, kérem jelezze nekem. A képviselő-testület amiben tud, segít. Tud róla, egy feltételünk volt, a gyerekeknek iskolába kell járni. A helyi fatelep vezetője felajánlotta a tetőzet rendbetételéhez szükséges anyagot. Nem első osztályú, de a célnak megfelel. Magam részéről még annyit ígérhetek, két közmunkásomat holnaptól kirendelem, hogy segítsenek mielőbb lakható állapotba hozni a házat. A férfi láthatóan zavarba jött ennyi segítőkészség hallatán, egyik lábáról a másikra állt, kalapját kezében forgatta. - Egyébként van valamilyen szakmája? - nézett az előtte álló ember szemébe a falu vezetője. - Nincs - suttogta az, szinte szégyenkezve, majd gyorsan hozzáfűzte -, de dolgoztam építkezésen, erdészetben…. - No akkor, nagy szerencséje van, mert a fatelepen bizonyos, hogy talál munkát is - állt fel a polgármester -, és most kérem, ne haragudjon, de értekezletünk lesz. A kulcsokat átveheti Magdikától - intett a titkárnő felé. - A templom előt tűnik jobbra fordulva…

A két család közös története az erdő és a telep együttélésének kezdetét mutatja. A Csonka család erőfeszítései nyomán felújították a romos házat, és Bella feljebb léphetett az iskolai életben. Bella és Anna barátsága, majd a későbbi események rávilágítanak rá, hogy az erdő még sok összetett érzelem forrása lehet a helyi közösség számára. A nyár végén az erdész felügyelete alatt zajló élet, a kertészkedés és a gyártelep közelsége mind hozzájárulnak a település hangulatához. A történet végére az erdő tisztasága és a lakótelep zárt közössége együttesen adja a terület életképét.
Balatonfűzfő példája egészen más korok és gazdasági struktúrák hatásait mutatja a XVIII-XX. században. A Balaton-parti üdülőtelepek fejlődése és a gyári lakótelep megjelenése a városi megközelítés részeként alakult ki, és a modernizáció, mint Lakótelep és üdülőtelep kettőssége, végig meghatározó maradt. A 1920-1930-as évektől kezdve a Nitrokémia gyártelep és a hozzá tartozó lakótelep, kulturális és sportfejlesztések, majd a háborús események mind formálták a település arculatát. A későbbi évtizedekben a kerület zöld övezetei és parkerdői is jelentősen meghatározták a jövőbeni közösségi és környezeti kultúrát.

Az XVIII. kerületben végzett sétánk során a Gilice tér és a Péterhalmi-erdő akácosain kívül a Határ-erdő és Kapocs-erdő is megmutatja a védett zöldfelületek sokszínűségét. A Marczell György Főobszervatórium és az Ambrózy Pál Meteorológiai Tanösvény is hozzájárul a tehtralása és a tudományos megfigyelések lehetőségéhez. Az erdők között sétálva láthatjuk az erdei rekonstrukció és a közösségi igények összhangját, amely a kapacitásokat, utakat és zöldfelületeket formálja. A Pilisi Parkerdő Zrt. által végzett erdőgazdálkodás pedig biztosítja, hogy az erdőgazdaság fenntartható legyen, és a lakók életminősége javuljon.

Összességében a XVIII. kerület tágabb zöldterületei közé tartozó erdőkkel és parcellázott üdülőterületekkel gazdag történeti és jelenkori hatásokkal bír. Egy egynapos kirándulás, városismereti séta tehát megér egyet a Péterhalmi-erdő és a Kapocs-erdő megismerésével, illetve a Gilice tér és a Marczell György Főobszervatórium látogatásával.
Hogyan érintik a lakosságot a fák és utak?
Az 564 millió forintos útburkolási projekt a kerület lakói között vitát váltott ki. A lakók aggodalma, hogy az új út megnöveli a forgalmat, és a védett erdei övezetet is érintheti. Az önkormányzat úgy véli, a projekt a zöldterület és a közlekedés javát szolgálja, és a tervek szerint az út 1 méterrel keskenyebb burkolt felületet kap majd, miközben a futófolyosót kivették. A lakók viszont úgy vélik, hogy az út megváltoztatná az utcai funkciót és a kertvárosi jelleg megőrzése érdekében inkább a jelenlegi földút megőrzésére van szükség. A döntéshozók szerint a vélemények figyelembe vételével történik a tervezés finomítása. A projekt jó példája annak, hogyan ütközik össze a városi fejlődés és a lakossági érdekek a zöld övezetekben.
Infografika és ábrák
Táblázat: Balatonfűzfő történeti állomások
| Év | Esemény | Jelentőség |
|---|---|---|
| 1922 | Nitrokémia Ipartelepek Rt. építésének kezdete | Ipari telep és lakótelep alapköve |
| 1923 | Első beköltözők a gyárhoz | Kertvárosi jelleg elkezdődik |
| 1939-1941 | Fürdőtelep és templom építése | Közösségi infrastruktúra fejlődése |
| 1945-1948 | Háború utáni újraszerveződés | Térség újraszervezése, lakótelep fejlődése |
tags: #lakotelep #erdo #mellett



