Lakóházak és lakások alakulása a falvakban Szurdokpüspökiben és környékén a 20. században

Kialakulás és környezet

kialakult. mentes magasabb teraszon alakult ki, a korabeli országút (Budai út) két oldalán. falu. A két település közötti korábbi távolság egyre csökkent, s már a 19. csak a Diós-patak jelezte a faluhatárt. szabályos szalagtelkek kialakítását, az út egyik oldalán a Zagyva felőli részen. osztották meg. Amennyiben hosszában az osztás nem volt lehetséges, akkor ott közös udvarok keletkeztek, ahol több család lakott együtt, de külön házban illetve lakásban. falut érintette. falurészen az utcavonalas és az előkertes beépítés. A házak (épületek) csak hozzávetőlegesen merőlegesek - rövidebb végükkel - az utcafrontra. A Fő utcából - mindkét településen - kisebb közök ágaztak le, illetve ki. építkezést, beépítést a 20. nincs. A házat, lakóházat - a vizsgált területén használatos fogalommal - egyenlőnek tekintjük a lakással.

Figyelembe vesszük az ezzel összekapcsolódó gazdasági rendeltetésű helyiségeket is, melyek szerkezetileg, de funkcionálisan is szétválaszthatatlanok. 519-re nőtt. A növekedés 68,5 %-os. Ugyanezen időben a lakosság (két falu) lélekszáma 1602-ről 523 2327 főre nőtt. Ez 43,6 %-os növekedés. A lakásépítési kedvhez hozzájárult, hogy 1920 után OFB 524 keretében több házhelyet osztottak. Ugyancsak tanulságos a lakóházak építési módja, tetőfedésének anyaga is. (épületek) építőanyagát nagyban meghatározták a körülmények, hogy milyen építőanyag állt rendelkezésükre, s mivel tudták építményeiket fedni. kő, az agyag, a fa egyaránt megtalálható volt, a házak „derekának" falának felhúzásához.

Építés és tetőfedés a korai időszakban

1941-ig a házakról a közlések, csak (miből épült, mivel fedik és hány ház van) adatokat tartalmazták. foglalkozik a házak (lakóházak) komfortfokozatával is. Az itt lakók házaik fedésére találtak nádat, zsúpot, szalmát, kéznél volt a zsindely, s a 19. Kő v. Szp. = Szurdokpüspöki; Szj. építkezett a két falu. A kőház 1900-ban csak mutatóban volt a falukban. Szurdokpüspökiben 1, ez valószínű a Györgyei kastély, Jakabon 5-öt találtak. ugyancsak kúria. 1930-ra az egyesült településen 62-re nőtt az ilyen építésű házak száma, de még ekkor is 229 a vályogfalú, de alappal bíró épület. jobban meglepő, 201 azon házak, lakások száma, amelyek alap nélkül, vertfallal készültek (40,8 %)!

A fejlődés 1900 és 1930 között mérsékelt. minden évtizedben nő az alap nélküli, vályogból, sárból épülő házak száma is. ilyen építésű házak száma 102-ről 201-re nőtt. mérsékelten. Mivel fedték a házak tetejét? Hasonló 19. századi kép fogad, ha a tetőfedését nézzük 1900-ban a házaknak. Püspökiben 90 %-a, Jakabon 75 %-a szalma vagy zsúptetős. 1910-re ez az arány - az ismert tűzeset miatt - erősen megváltozott. esetben cserép vagy pala fedte. Ez a házak 91,7 %-a. úgynevezett poltári cserép. Nyilván - bár ez csak feltételezés - az új építkezések során korszerűsödtek a kémények. Egyre kevésbé voltak tűzveszélyesek. ott volt a kamra. megélte a 60-as, 80-as éveket. volt. Egy kivételével mind földszintes. lakásos és három épület 4 vagy több lakásos volt. Ide sorolnánk a cselédlakásokat. 519 lakóházban 581 lakás volt. csökkent. Így is az összlakások közül még mindig 29 %-ot képviseltek. Jobbágyin rosszabb 55 %, Taron jobb, mindössze 13 %.

Magánélet és felszereltség 1940-as évekig

A nádtető már ritka. A házak 4,8 % ilyen. (lakói) a telken lévő kútból vételezték a vizet. Villany 59 lakóházban volt bevezetve, közel 10 %. Árnyékszék 5 lakóházban a lakásban, 7 lakásban az épületen belül, míg 475 lakóházban az épületen kívül volt. 2. Az 519 lakóházban 581 lakást találtak az összeírók. A lakások közül két esetben lakásként gazdasági helység szolgált. Három épület esetében csak konyha szolgált lakásul. 475 volt. A kétszobások (55) közül egy esetben nem volt konyha. Vízvezetékkel hat, villanyvilágítással 59 lakás volt ellátva. Nagybátonyban 95 volt a rádiók száma). A jelenlévő népesség 2290 fő. A lakás helységei rendeltetésük szerint a következőképpen oszlottak meg: A helyiségek száma (1008). Ebből lakószoba 454, más célra használt lakószoba 3, hálófülke illetve hall egy. A cselédszobák száma hat. előszobák, 229 az éléskamrák, 529 hét (7) a fürdőszobák száma. tégla padlózta volt. nyolcnak deszka, 52-nek pedig cement padlózata volt. "máz lós" padlózata sohasem biztosította a szárazabb levegőt.

1941-1960: tilalom és háború utáni újjáépítés

3. a II. Az 1941-ben regisztrált (lakó) házak egy jelentős része a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett, belövések, tüzek és bombázások következtében. Ezeket a lakóépületeket főleg a közösségi célokat szolgálókat - még az 1947-48-as években is javítgatták, sőt a 3 éves terv keretébe is bekerültek. adataival történhet. 1960-ban a lakás (egységek) zöme 734. Ebből lakott volt 724, lakatlan 8 (itt főleg a volt cselédlakások jönnek számításba). lakóegység" címen szerepelt. lakásokban 2494 fő, egyéb lakóegységekben élt 3 fő. 344, járási szinten 361, megyei szinten városok nélkül 350. bennük.

1960-1980: fejlődés és átépítés

A lakott lakásokban az összes helyiségek száma 235. %). Egyéb szobák száma egy, konyhák száma 674. Fürdőszoba volt 10. %-a. Tekintsük át a lakások felszereltségét az 1960-as népszámlálás adatai szerint. lakás közül egy lakás volt vízvezetékkel ellátott három lakóval (0,1 %). 72,3 %, városokkal 76,2 %. Tanulságos a szobák (helyiségek) padlózata. A szobák közül (885) 531 melegpadlózatú (hajópalló, parketta) 143, hidegpadlózatú 24, vertföldes „padlózatú"718. Vertföldes padlózató konyha 467 (69,2 %).

A vizet házhoz vitték vagy az utcai kifolyókból jött. 880 lakos azonban még egyéb módon (ásott kutakból) nyerte napi vízszükségletét. - vízellátás egyéb m. - szenyvízelv. három vagy több lakásos egy. A 765 házban 781 a lakások száma, benne 2205 lakóval. 100 lakóházra 102 lakás és 288 lakó jutott. Taron 313, Jobbágyiban 377 lakó. Az egy évtizeddel korábbi 781 lakásszám 859-re növekedett 10,99 %. lakás épült. Taron 81, Jobbágyiban 113. Az egyszobás lakások száma és aránya a legszembetűnőbb. számuk, arányuk az összlakásokhoz 26,9 %-ról 14,7 %-ra csökkent. A lakások nagyságának növekedését mutatja, hogy 224-ről nőtt 364-re 62,5 %-kal. A vezetékes víznek köszönhetően 546 lakásban van fürdőszoba, a lakások 67 %-ában. A lakások nagysága és arányuk szobaszám szerint, az alábbiak szerint oszlott meg.

1960-1980: utánkövetés és modernizáció

A legkisebb, 30 négyzet˛ alattiak közel 40 százaléka 1946 előtt épült, 2011. és 2022. között csak alig 3 százalékuk. A lakott lakások megoszlása alapterület szerint Az új, jellemzően többszobás lakások építése, valamint a meglévők bővítése következtében folytatódott a lakások szobaszám szerinti összetételének átrendeződése. 2022-ben a lakott lakások mintegy háromtizede 4 vagy annál több szobával rendelkezett, arányuk 2001 óta csaknem megkétszereződött, ezzel párhuzamosan az egy- és a kétszobásak együttes aránya a háromnegyedére csökkent. Így a lakott lakások 31 százaléka kétszobás, 32 százaléka háromszobás, a négy vagy annál több szobás lakások aránya 29 százalék.

Kié a lakás és hol épült a vonzáskörzetben?

A népszámlálás adatai szerint a lakott lakások 97 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. Az ezredforduló előtti évtizedben az önkormányzati tulajdonú lakások bérlőinek nyújtott kedvezményes lakásvásárlási lehetőség hatására az önkormányzati tulajdonú lakások aránya 2001-re 4 százalék alá csökkent, 2022-ben arányuk mindössze 2,4 százalék volt. Hol építkeztünk?A lakásszám változása az ország térségeit eltérően érintette, összefüggésben a 2011. és 2022. közötti építési trendekkel.

Az országos trendek és a regionalitás

Számottevően bővült a lakásállomány a Balaton környékén, a fővárosban és agglomerációjában, egyes régióközpontokban és az északnyugati határszélen. Az elmúlt évek tömeges lakásfelújításai és az egyre korszerűbb építési módok, technológiák hatására folyamatosan nő a lakások komfortossága. Az ország lakásainak összetétele egyre inkább az összkomfortos lakások irányába tolódik el. A 2011. évi népszámlálás óta a komfortos, a félkomfortos, a komfort nélküli és a szükséglakások aránya egyaránt csökkent. A lakott lakások közel kétharmada téglaépítésű, 13-13 százaléka vályog- vagy panelfalazatú, 98 százaléka vezetékes vízzel ellátott. A közcsatornahálózat jelentősen bővült, a házi csatornát használók aránya kevesebb mint felére csökkent.

Napjaink és jövő

A legutóbbi népszámlálás óta több mint ötszörösére, 357 ezerre emelkedett a fűtési célra áramot is használó háztartások száma. 165 ezer lakott lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést, és 28 ezer lakás melegvízellátását segíti napkollektor. Az internet használata a mindennapok részévé vált. 2022-ben a lakott lakások 73%-ában volt vezetékes internet. A nem lakott lakások aránya emelkedő tendenciát mutat, és 2022-ben 599 ezer lakásban nem laktak életvitelszerűen, arányuk 13%-ra nőtt.

lakótelepi és hagyományos házépítés alakulása

Összegzés az adatok tükrében

Az adatok azt mutatják, hogy a 20. században a falvak és kisvárosok lakásállománya dinamikusan változott: az új építkezések és bontások váltakozva írták át a településképet, a lakásállomány több mint felén 1960 után épült, és az átépítés révén nőtt a lakások átlagos alapterülete, a szobák száma pedig szerkezeti átrendeződést eredményezett. A vezetékes víz és a modern energiaellátás elterjedése jelentősen javította a lakók komfortját, miközben a lakótelepek és a panelházak térnyerése tovább formálta a magyarországi lakásállomány szerkezetét. A népszámlálási adatok a lakásállomány egészének és a közösségek életkörülményeinek sokrétű változását mutatják a XIX-XX. században és a 21. század elején is.

tags: #lakotelepi #lakasokban #lakok #szama

Népszerű bejegyzések: