A Média Építészeti Díja és a Kortárs Magyar Építészet
Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja 21. alkalommal mutatja be a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi előzsűri idén közel 200 alkotás közül választotta ki a legjobbakat.
A Média Építészeti Díja versenyét és rendezvényét idén huszonegyedik alkalommal rendezi meg az Építészfórum csapata. A díjat a médium két alapító főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina és Vargha Mihály hívta életre azzal a céllal, hogy a legkiválóbb magyar építészeti alkotásokat ne csak a szakma, de az építészet iránt érdeklődők körében is bemutassa.
Ebben az évben összesen 66 épületet, 100 tervet és 26 épített környezeti munkát neveztek a tervezők, amelyek közül egy iskolaátalakítás, egy irodaház, egy ravatalozó, egy garzonház és egy villafelújítás verseng az év legjobb épületének járó díjért, a tervek között pedig öt diplomamunka mérkőzik meg egymással.
A zsűrizés folyamata
Az elbírálás első lépéseként a nevezett alkotások közül 10-10-10 munkát választott ki a nemzetközi előzsűri épület, terv és épített környezet kategóriában, akik döntősként a közönségdíjért versenyeznek, emellett megjelölte azokat a finalistákat is, akik a MÉD gála keretein belül prezentálhatják munkájukat a szakmai és médiazsűri előtt. Idén is, az ötödik finalista épületet a közönség szavazta meg.
A nemzetközi előzsűri 2011 óta szelektál a pályázatok között, ennek köszönhetően az Építészfórum ezidáig több mint 20 nemzetközi szakértőt invitált arra, hogy megismerjék és véleményezzék a magyar építészet legfrissebb munkáit. Az előzsűri elnöke idén Sam Jacob, építész, egyetemi tanár, az Angewandte Vienna Építészeti Intézetének dékánja volt, további tagjai Matteo Costanzo építész, szerkesztő, a római 2AP+A építésziroda társalapítója, Francesco Degl´Innocenti, a holland VOLUME magazin szerkesztője és Angelika Hinterbrander a Kontextur szerkesztője volt.
Döntősök és jelöltek
Az épület, terv és épített környezet kategória legjobb 10-10-10 projektje a Közönségdíjért, míg az épület és terv kategória 5-5 finalistája - a Közönségdíj mellett - a Média Építészeti Díjáért versenyeznek.
Épített környezet kategória - Közönségdíj-jelöltek
- Ambona, a győri Széchenyi István Egyetem építészhallgatóinak projektje, Poznan, Lengyelország
- Madárlátta az Ötpacsirta utcában, Budapest, Magyarország
- Százlábú kerekasztal, Ipolytarnóc, Magyarország
- A pilisi Bizsu közösségi-ház bővítése, Pilis, Magyarország
- Nincs itt semmi látnivaló, Velence, Olaszország
- A solymári református templom belsőépítészeti felújítása, Solymár, Magyarország
- Hengermalom, Budapest, Magyarország
- Bernovits Vilma emlékmű, Budapest, Magyarország
- „Kő a víz felett” - Ikva-menti parkfejlesztés, Fertőszentmiklós, Magyarország
- Tomori Kultúr-Pajta, Tomor, Magyarország
Terv kategória - Közönségdíj jelöltek
- Egy homályos jövőkép - A parádsasvári üveggyár épületeinek revitalizációja, Parádsasvár, Magyarország
- Bútormentő, Budapest, Magyarország
- Kézműves központ és látványműhely Nagyvárad szívében, Nagyvárad, Románia
- Hol a határ? - Közösségi konyha és ellátóhely Pokolhegyen, Ráckeve, Magyarország
- Magdolna zarándokház, Veszprém, Magyarország
Terv kategória - Finalisták (és egyben Közönségdíj jelöltek)
- Dunakeszi tőzegtavak, Dunakeszi, Magyarország
- Középpont a faluszélen - A gerlai Wenckheim-kastély történetének folytatása, Gerla, Magyarország
- Egy vízvesztett táj nyomában - Regeneratív építészet a Nagy-Sárrét peremén, Dévaványa, Magyarország
- Völgyzug, Piliscsaba, Magyarország
- Gyógynövénymanufaktúra - Természet és épített környezet harmóniája, Nagyvárad, Románia
Épület kategória - Közönségdíj jelöltek
- Kabóca Bábszínház Veszprém, Veszprém, Magyarország
- Gyümölcstárolóból családi otthon, Szentendre, Magyarország
- A Keresztes Nővérek felújított rendháza, Budapest, Magyarország
- Kelet-Európa első többszintes öko-passzív irodaháza, Magyarfenes, Románia
- Egy tihanyi nyaraló átalakítása, Tihany, Magyarország
Épület kategória - Finalisták (és egyben Közönségdíj jelöltek)
- A Sipeki Balás-villa felújítása és bővítése, Budapest, Magyarország
- A Mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium megújult épülete, Mosonmagyaróvár, Magyarország
- A kolozsvári Házsongárdi temető ravatalozó kápolnája, Kolozsvár, Románia
A VII. kerületi építészeti szabályozás vitája
Erzsébetváros élete, működése és jövője volt a témája annak a konferenciának, melyet a Negyed6Negyed7 fesztivál keretein belül tartottak december 2-án a Szimpla Kertben. A kerületben hatályban lévő szabályozási terv és annak pozitív, esetleges negatív hatásai mellett a negyed kulturális életével kapcsolatos koncepciókról is szó esett.
A konferencia leginkább vitatott pontja a hatályban lévő erzsébetvárosi városendezési és építészeti szabályzat volt. Ezt a résztvevő civil szervezetek mindegyike kifogásolta. Amint azt az Óvás! Egyesület képviseletében Kemény Mária művészettörténész elmondta, az UNESCO-hoz már be is nyújtottak egy javaslatot, melynek célja a most hatályban lévő szabályozási terv átalakítása oly módon, hogy az ne engedélyezhessen beépítéseket, ha azokat valamilyen bontási procedúra előzi meg.
Dr. Bakó Katalin, a Nagydiófa Egyesület felszólalója a szabályozási terv bírálatán túl hangsúlyozta, hogy megállapításaik szerint Erzsébetváros a leginkább beépített kerületek közé tartozik, ahol az egy főre jutó zöld terület szinte kiszámíthatatlanul alacsony. A Nagydiófa álláspontja szerint a koncepció hiánya okozza azt az alapproblémát, hogy a beruházók nem érdekeltek abban, hogy a bontás helyett az épületek állagának megóvását, a rehabilitációt válasszák.
Susán Eszter, a Marom Egyesület képviselője a probléma megoldásának első lépéseként egy „helytörténeti integrált tér" létrehozását szorgalmazta, amely állandó vitafórumként szolgálhat a kerületet, a várost érintő kérdésekről. Véleménye szerint a 7. kerületet nem kizárólag zsidónegyedként kell értelmezni, annak ellenére, hogy történetében valószínűleg tényleg a zsidóság játssza a legnagyobb szerepet, hanem arra kell törekedni, hogy megértsük, miféle multikulturális közegnek ad otthont Erzsébetváros.
A már említett koncepciókhoz szorosan kötődik a kerület kulturális életének kérdése, melyben megkerülhetetlen szerepük van a romkocsmáknak. Ezek a közösségi helyszínek nemcsak funkciót adnak olyan tereknek, amelyek feltehetőleg egyébként az enyészeté volnának, hanem a kulturális központként is működnek.
Nagy Marianna, a VII. kerület Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottságának tagja elmondta, hogy nyitottak a civil szervezetek kezdeményezéseire és készek tárgyalni az említett ügyekben. Lantos Péter, a VII. kerület főépítésze azonban már óvatosabban fogalmazott és kiállt a hatályban lévő szabályozási terv mellett, mert az bár "merev", de megléte óta alig-alig született építési engedély. Véleménye szerint az óvás, az állagmegőrzés, a bontások elkerülése lényegében gazdasági kérdés, amit csak úgy lehet megoldani, hogy ha kielégítik a beruházók igényeit.
Az álláspontok közelítésének érdekében Hatvani Ádám, a Kortárs Építészeti Központ képviselője egy fórum létrehozását sürgette, ahol az érdekelt felek konstruktív javaslataikat mutathatják be.
tags: #lantos #peter #foepitesz