Területalapú támogatások és a kisajátítás: A legfelsőbb bírósági döntés háttere
Az Európai Bizottság javaslata a Közös Agrárpolitika (KAP) jelentős átalakítására európa-szerte tiltakozást válthat ki a gazdák körében. A tervek szerint a 450 hektárnál nagyobb gazdaságok teljesen elesnének a területalapú támogatásoktól, míg 133 hektár felett csökkentett támogatással kellene számolni. Ez a változás alapjaiban érintené a jelenlegi támogatási rendszert, amelyből eddig főként a nagyobb birtokok profitáltak.
A területalapú támogatás a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint méltányos kompenzáció a szigorú európai uniós állat- és növényvédelmi előírásokért, amelyeket az Unión kívüli versenytársaknak nem kell betartaniuk. Az Európai Bizottság már korábban is felvetette a területalapú támogatások rendszerének módosítását, javasolva, hogy a támogatások odaítélésekor ne csak a gazdálkodó terület nagyságát, hanem jövedelmét is figyelembe vegyék. Az érv szerint az EU-ban a legnagyobb gazdaságok részesülnek a legtöbb támogatásban, a gazdaságok 10%-a kapja a támogatások 80%-át.
A mostani tervezetből egyelőre nem derül ki, hogy pontosan miként tesznek különbséget jövedelem alapján az új uniós szabályozásban, de a 450 hektárnál nagyobb birtokok után nem járna támogatás. A 20 ezer eurót meghaladó támogatások sávosan csökkennének: 20-50 ezer euró között 25%-kal, 70-75 ezer euró között 50%-kal, 75-100 ezer euró között pedig 75%-kal.
A magyarországi helyzet és a gazdák tiltakozása
Magyarországon a KSH 2023-as adatai szerint a teljes mezőgazdasági terület mintegy harmadán száz hektár alatti gazdaságok találhatók, amelyeket az eddigiek alapján nem érintene a terülalapú támogatások átalakítása. A 100 és 500 hektár közötti birtokok a teljes terület több mint harmadát teszik ki, ezeknek a gazdálkodóknak a többségét érintené a támogatások csökkenése.
A tervezet része az is, hogy kiemelten támogassák a fiatal gazdákat. Azonban 2032-től nem folyósítanak támogatást a saját tagállamukban nyugdíjkorhatárt elért gazdáknak. Az Európai Bizottság javaslata alapján a kedvezményezett csoportok között lennének a kisebb szereplők mellett a fiatal, illetve újonnan gazdaságot kezdő gazdák, akik akár 300 ezer eurós fejlesztési támogatáshoz is juthatnának, valamint a családi gazdálkodók, a női termelők és a természeti károkkal sújtott területeken gazdálkodók.
A tervezet megjelenése után több európai ország gazdaszervezete is tiltakozott. A Deutscher Bauernverband (Német Gazdaszövetség) a gazdálkodók „arculcsapásának” nevezte a javaslatot. Budapesten a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége (Magosz) tüntetett, és Brüsszelben is volt gazdatüntetés. A magyar mezőgazdaságban a területalapú támogatásoknak jelentős szerepe van: Magyarországon 160 ezer gazdálkodó kap ilyen támogatást, amely éves szinten nagyjából 550 milliárd forint.
A bírósági eljárás és a területalapú támogatások jogi háttere
A területalapú támogatásokkal kapcsolatos viták nem új keletűek, és gyakran vezetnek bírósági eljárásokhoz. Egy konkrét eset kapcsán a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vizsgálta felül a Mezogazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) döntését egy területalapú támogatás kifizetésével kapcsolatban. A felperes azért fordult bírósághoz, mert úgy érezte, hogy az MVH által elvégzett ellenőrzések és a megállapított területi eltérések nem voltak megalapozottak.
A felperes szerint az ügy kimenetelére kiható jogszabálysértés történt, mivel az ügyintézési határidők túllépése miatt joggal hihette, hogy kedvező elbírálásban részesül. Emellett kifogásolta az MVH által mért területek és a valós érték közötti jelentős eltéréseket, kérve azok felülvizsgálatát. Az egyik konkrét esetben az 1,6106 hektár helyett 5,22 hektár került megállapításra, ami komoly eltérést jelentett.
A felperes több okot is felvetett a mérési pontatlanságokra: a GPS által nem megkülönböztetett lejtős területek merőleges vetülete, valamint a mérés módja. Állítása szerint a mérést nem gyalog végezték, hanem gyakran egy jármű tetejére szerelt eszközzel, ami a lekaszált parcellák szélétől beljebb mérve, a sarkokat lekerekítve, a legkisebb vizesedést is kikerülve történt. Ez magyarázhatja a 20-40%-kal kisebb mért területeket.
A bíróság vizsgálta a területalapú támogatások jogi hátterét is, hivatkozva az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott támogatásokra és az azokkal kapcsolatos rendeletekre. Az Európai Unió jogszabályai (pl. 1122/2009/EK rendelet) meghatározzák a mezőgazdasági parcella fogalmát és a támogatások alapjául szolgáló területek méretét. A támogatás elbírálása során nem az ingatlan-nyilvántartás szerinti határok, hanem a homogén növényzettel borított, egységesen hasznosított terület mérete kerül figyelembevételre.
Egy konkrét esetben az igényelt 104,52 hektár és az ellenőrzések során megállapított 63,82 hektár közötti különbség 40,70 hektár volt, ami 63,77%-os túligénylést jelentett. Az ilyen mértékű eltérések a támogatás csökkentéséhez vezethetnek a vonatkozó uniós szabályozások értelmében.
Idővonal: A közös agrárpolitika
A regeneratív mezőgazdaság és az innováció
A területalapú támogatások rendszerével szemben felmerül az is, hogy vajon hosszú távon fenntartható-e a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat. Kökény Attila, a talajmegújító mezőgazdálkodás szakértője szerint a probléma az, hogy az európai mezőgazdaság nem elég innovatív, ami a nagybirtokok gazdaságtalan termeléséhez vezethet.
A regeneratív és no-till (művelés nélküli) technológiák számottevően csökkenthetnék a költségeket és javíthatnák a termelékenységet. Ezek a módszerek a talaj egészségének helyreállítására és javítására összpontosítanak, növelve a talaj szervesanyag-tartalmát és javítva vízgazdálkodását. Kökény Attila tapasztalatai szerint Magyarországon a gazdák még mindig az 1960-as évekbeli technológiákat alkalmazzák, és nem nyitottak a változásokra.
Ezzel szemben az amerikai gazdálkodók már 1960-ban elkezdték bevezetni a no-till technológiát a gazdaságos termelés érdekében. Európában ez elmaradt, helyette az uniós támogatások tartják életben a kevésbé hatékony rendszereket. A szakértő szerint nem az uniós környezetvédelmi előírások fogják vissza az európai mezőgazdaság versenyképességét, bár az állattenyésztésben az uniós szabályozások valóban szigorúbbak lehetnek.
Az Európai Bizottság javaslata, bár tiltakozásokat vált ki, arra ösztönözheti a gazdálkodókat, hogy átgondolják jelenlegi gyakorlatukat és nyitottabbá váljanak az innovatív, fenntartható megoldásokra. A jövőbeli változások valószínűleg a támogatási rendszerek átalakításával, a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezésével és az agrárium digitalizációjával járnak majd együtt.
tags: #legfelsobb #birosagi #dontes #teruletalapu #tamogatas #kisajatitas