Lenke út (Bocskai út–Dávid Ferenc utca) szociális bérházegyüttesének építése, 1928 — kialakítás, tervezés, használat
Miskolcról és más magyar városokról szóló emlékek, a városképek alakulása és a XX. századi városfejlesztési törekvések kontextusában fontos megérteni a budapesti, szociális célú bérházépítések történetét is. A Bocskai út-Dávid Ferenc utca tömbjében, a korabeli Lenkei út 89-95. alatt megvalósult lakóegyüttes (a későbbi köznyelvben gyakran Lenke út néven említett telep) 1927-1928 között épült a kor társadalmi és városrendezési kihívásaira adott válaszként.
Előzmények és a társadalmi szükséglet
A Buda és Pest gyors népességnövekedése, az 1867 utáni iparosodás és a városokba bevándorló munkások tömege miatt a lakáshelyzet állandó problémát jelentett. A XX. század eleji és húszas évekbeli programok - köztük a Bárczy-féle nagyobb léptékű bérházépítések és a kislakás-építési akciók - a lakhatási gondok enyhítésére irányultak. A főváros 1920-as, 30-as évekbeli társadalom- és várospolitikai törekvései között kiemelt szerep jutott a szociális bérlakás-építkezéseknek.
A telep megrendelője, tervezői és kivitelezői
Az építtető Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nevéhez több korszakbeli kislakásos telep finanszírozása fűződik; a Lenke úti építkezést is a bank finanszírozta. A tervező Münnich Aladár volt, aki 1890-ben született Szepesiglón, majd Berlinben és Münchenben folytatott tanulmányokat, és a húszas-harmincas évek építészeti törekvéseiben aktív szerepet vállalt. A kivitelezést a Fejér Lajos-Dános László építőipari vállalkozópáros végezte, akik ismert és sok munkával rendelkező céget vezettek; jelentős szerepük volt az ország kislakásos telepítési akcióiban.
Az épületegyüttes helyszíne és alaprajzi elrendezése
A telektömböt U-alakú épületekből álló, középudvaros, szabályos tengelyes kompozícióval építették be. Az épületek elrendezése: pince + három szint + padlástér, így jött létre a háromemeletes városi bérház tipológiája. Az egykori Lenke út felől a két épületszárnyat egy kőből épített, boltíves kapuzat kötötte össze; a Diószegi úti hátsó homlokzat egy magastetős főépületből és két oldalán visszahúzott épületegységekből állt.

Homlokzat, tagolás és anyaghasználat
Az épületegyüttes külsőleg egyszerű, letisztult, szimmetrikus kialakítást kapott: a falakat fehérre vakolták, a földszinten sötétebb színű, vízszintes sávozott díszítést alkalmaztak, a homlokzatot osztópárkányok tagolták. Az osztott ablakokat vakolattagozat keretezte, az ajtók felett párkánytagozat futott. Ezek a megoldások egyaránt szolgálták az esztétikát és a költséghatékonyságot, illeszkedve a korszak szociális célú építési szemléletéhez.
Belső elrendezés, lakásstruktúra és szolgáltatások
Az épülettömb három épülettömbből állt, és összesen 190 egyszobás és 76 kétszobás lakást alakítottak ki, továbbá 10 üzlethelyiséget a Lenke úti front felől. A kétszobás lakásokhoz előszoba, konyha és mellékhelyiség, valamint kamra tartozott; a kisebb egyszobás lakásokhoz kamra és mellékhelyiség járt. A pincében kiszolgálóhelyiségek és néhány mosókonyha kapott helyet. A tervezés kifejezetten a lakásproblémák enyhítését célozta, mérsékelt bérösszeggel elérhető lakásokat nyújtva.
Szociális funkciók és közösségi célok
Már 1927 nyarán a fővárosi tanács egy földszinti területet javasolt anya- és csecsemővédelmi intézmény kialakítására: az épülő bérház földszintjén hét egyszobás és két kétszobás lakást engedtek át ilyen célra. Ez is mutatja, hogy az építkezést nem pusztán lakásszám növelésként, hanem a város szociális ellátórendszerének erősítéseként fogták fel.
Munkavállalói és finanszírozási követelmények
A főváros feltételül szabta a Kereskedelmi Banknak, hogy csak budapesti építőmunkásokat alkalmazhat, elsősorban a munkanélküliség enyhítése céljából. A kivitelezés során a helyi ipari és építőipari szereplők, szakemberek vettek részt; a szerkezetkész állapot „falegyenünnepét” 1927. július 31-én tartották meg, amelyen számos rangos személy vett részt és ünnepi beszédeket tartottak.
A használat és későbbi átalakítások
Az épületegyüttesben kialakított lakások bérlői között a korabeli lakcímjegyzékek és források szerint voltak raktárosok, postaellenőrök, kereskedők, üzemi alkalmazottak, kazánfűtők, gyermekgondozónők és más különböző foglalkozású lakók. Történelmi források szerint 1945-ben például Bechtler Péter fővárosi alpolgármester is lakott a ház egyik lakásában. A földszinti üzlethelyiségek funkciója változatlanul megmaradt az évtizedek során.
Az épülettömbön az elmúlt évtizedekben többször végeztek átalakításokat, főként a komfort növelése céljából (például zuhanyzók beépítése a kamrák helyére). 1986-ban a Dávid Ferenc utca felőli részen korábbi bölcsőde helyett idősek otthona és orvosi rendelő kialakításáról döntöttek; 1992-1993-ban a Bocskai út felőli oldalon az üzletek ablaka felett napvédő tetőket alakítottak ki. A diadalkapu és a gloriette időközben elbontásra került, így a homlokzati elemek egysége megbomlott az ablakok és erkélyek különbözősége miatt.
Jogviták és kivitelezési problémák
Az építkezés nem zajlott teljesen zökkenőmentesen: az év októberére már költségviták jelentkeztek, Fejér és Dános cége pert indított a főváros ellen, mivel többletkiadásokat követeltek a megtérítésére. A költségnövekedést az időközben kieszközölt tervmódosítások okozták, amelyek miatt többlet munkát végeztek el a szerződéses mennyiségnél.

Építészeti és társadalmi jelentőség
A Lenke úti (Bocskai út-Dávid Ferenc utca) bérházegyüttes példája jól szemlélteti a húszas évek városfejlesztési és társadalompolitikai válaszait: egyszerre volt cél a lakásszám növelése, a munkanélküliség mérséklése (helyi munkavállalók foglalkoztatása), valamint a kis komfortigényű, de rendezett és esztétikus városi lakókörnyezet biztosítása. A megoldások - a középudvaros U-alak, a pince + három szint + padlástér szerkezet, a földszinti üzletek - mind a korszak kompromisszumait és prioritásait tükrözik.
A tervező életművének és kivitelezők szerepének értékelése
Münnich Aladár munkásságát kutatók három korszakra osztják: historikus, art deco és modern. A Lenke út projektben megmutatkozó egyszerű, szimmetrikus, de tagolt homlokzat és a rendezett telepszerű elrendezés jól illeszkedik a tervező korszakának városrendezési felfogásához. Fejér Lajos és Dános László vállalkozása pedig aktívan részt vett a korszak kislakásos telepeinek megvalósításában, ami pénzügyi és szervezési kapacitást is igényelt.
Források és dokumentáció
A Lenke úti építkezéshez kapcsolódó tervek és dokumentumok a Budapest Főváros Levéltárában találhatók, továbbá korabeli sajtócikkek (Uj Nemzedek, Magyar Építőművészet) és a Kereskedelmi Bank építkezéseit összefoglaló források is őrzik a projekt emlékét. A helyszín és az épületek történetének rekonstruálásához a kivitelező cégek iratai, a tervezői életművek és a bérlők korabeli névjegyzékei egyaránt nélkülözhetetlenek.
Hogyan járult hozzá az INETON Ljubljana legnagyobb ingatlanfejlesztéséhez? Nézze meg a videót!
Az épületegyüttes mai állapota és értéke
Az elmúlt évtizedekben elvégzett komfortnövelő átalakítások és homlokzati módosítások egyes részletek egységét megbontották, ugyanakkor a telep továbbra is betölti eredeti szerepét: lakóingatlanok és üzletek működnek benne. Az épületegyüttes kulturális és történeti értéke abban rejlik, hogy a korszak szociálpolitikájának, építészeti megszólalásának és városrendezési gyakorlatának kézzelfogható emlékét őrzi.
Összegzésként
A Lenke út (Bocskai út-Dávid Ferenc utca) 1927-1928-ban épült szociális bérházegyüttese korának tipikus példája: tervezése, kivitelezése, szociális céljai és későbbi átalakításai jól tükrözik a húszas évek budapesti városépítési stratégiáit és társadalmi kihívásait. A telep megőrzése és kutatása segít megérteni a városi lakhatás XX. századi alakulását, a tervezők és kivitelezők szerepét, valamint a korabeli szociális intézkedések gyakorlati következményeit.
| Jellemző | Adatok |
|---|---|
| Építési idő | 1927-1928 (szerkezetkész 1927. július) |
| Tervező | Münnich Aladár |
| Kivitelezők | Fejér Lajos és Dános László |
| Finanszírozó | Pesti Magyar Kereskedelmi Bank |
| Elrendezés | U-alakú, középudvaros, pince+3 szint+padlástér |
| Lakásszám | 190 egyszobás + 76 kétszobás |
| Üzlethelyiségek | 10 (Lenke úti front) |
tags: #lenke #ut #kislakas #epites #1928
Népszerű bejegyzések:
- Budapesti Jókai utca 20: áttekintés a piaci árakról és állapotokról
- Vízmegtakarítás modern módszerei passzívházak számára
- Szombathely Kassák Lajos utcai 45 m2-es lakás bútorozatlan/gépesített változata
- Hogyan találjunk megfelelő beépítésre alkalmas területet Budapesten?
- Részletes útmutató: 34m2-es lakás fűtési javaslat
