lift közös költség hogyan oszlik meg
Lakás vásárlásánál, új albérletbe való költözésnél egyik első kérdéseink közé tartozik a közös költség összege. De mi is a pontos jelentése, hol mennyibe kerül, mitől függ, hogy emelkedik-e az összeg? Mi a teendő, ha társasházi közös költség tartozás áll fenn vagy tartozást halmoztunk fel? Ki fizeti az albérlet közös költségét? Milyen tételeket tartalmaz és hogyan történik a kiszámítása a Társasházi Törvény vonatkozó szakasza alapján? Magyarok milliói élnek társasházakban- az egyik legnagyobb konfliktusforrás pedig általában nem más, mint a közös költség. A közös költség, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik, a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában, terheli. Ez azt jelenti, hogy a társasházi lakókra eső közös költség a birtokolt tulajdon mérete alapján kerül kiszámításra - vagyis aki nagyobb lakásban lakik, arányosan nagyobb rész terheli. A közös költség viselésének jogszabályi hátterét első sorban a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. A közös költség a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások összege. Hivatalosan megfogalmazva az üzemeltetéshez a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása tartozik. Vagyis ide tartozik minden olyan tevékenység elvégzése, amiről egy önálló ingatlanban a tulajdonosnak egyedül kell gondoskodnia (pl. A karbantartás a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges. Ilyen például a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje. A felújítás az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló, általános javítási építés-szerelési munkák végzése. Ezek megközelítőleg vagy akár teljesen visszaállíthatják az eredeti műszaki állapotot, illetőleg az eredeti használhatóságot. Az üzembiztonságot növelheti az egyes szerkezetek, berendezések kicserélése vagy az eredetitől eltérő kialakítás. Felújítás alatt értjük a teljes és részleges felújítás mellett a korszerűsítést is. A közös költségnek létezik még egy kategóriája, amelyet rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak nevezünk. Ez az állagvédelmet meghaladó, és a fenntartás körébe nem tartozó olyan kiadásokat jelenti, amelyek a közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak. Ilyen kiadások vállalása csak a tulajdonostársak egyhangú határozatával lehetséges. Hogy egy adott költség a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak vagy a fenntartás körébe eső kiadásnak tekintendő-e, nem az összeg nagysága dönti el, hanem a fenti fogalmak alapján, annak célját szem előtt tartó elemzés és besorolás. Jelentős költségvonzattal járó karbantartás is tekinthető fenntartási munkának, és ezáltal többségi határozattal előírható költségnek, míg egy csekélyebb költség is lehet a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás. Ahogy korábban részletesen kifejtettük, a közös költség tulajdonképpen egy társasházi, közös ingatlan folyamatos fenntartásához, üzemeltetéséhez, karbantartásához, javításához, felújításához és fejlesztéséhez szükséges. Üzemeltetési költségek: a közös használatú,takarítási költségei (pl. Felújítási költségek: az épület homlokzatának és közös helyiségeinek rendszeres felújítása - pl. A közös költség viselésének jogszabályi hátterét első sorban a társasházi törvény biztosítja, mögöttes jogszabályként pedig elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. A törvény szerint minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. Fontos kiemelni, hogy a közgyűlés a birtoklás, a használat és a hasznosítás módját is meghatározhatja. A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (röviden: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. A Ptk. 5:75. § alapján az esetleges hasznok, illetve természetesen a kötelezettségek a tulajdonosokat a tulajdoni hányaduk alapján illetik meg. Tehát ha valamiben, ami a közös tulajdonba tartozik kár keletkezik, vagy elromlik, akkor a társasházi jogban annak a javítását a tulajdoni hányadnak megfelelően kell anyagilag finanszírozni. Fontos, hogy amennyiben a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásra kerül sor, akkor az minden tulajdonost annyiban terhel, ahányad részben tulajdonosok. Annyiféle lakás- és háztípus létezik különféle adottságokkal, lakókkal, problémákkal, hogy minden egyes ház közös költség-képzési módszere egyedi. Pontos számokat nem nagyon lehet általánosságban meghatározni, mert ez függ a lakásszámtól, a műszaki állapottól, az épület koratól, az építési módjától, hogy van-e lift, kert, garázs vagy egyéb felépítmény a telken. A szervezeti-működési szabályzatban (SZMSZ) kell meghatározni a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját. A tulajdonosok részéről a befizetés alapbizonylata a közgyűlési határozat. A közös költségről a társasház nem állít ki számlát a tulajdonosok részére, egyszerűen abból az okból kifolyólag, hogy a társasház részéről nem történik semmiféle szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés. (Az általános forgalmi adóról szóló törvény csak ezekben az esetekben írja elő a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget. Olyan esetben azonban, ha a társasház pl. A közös költség összegének megállapítása minden esetben egyedi alapon történik, hiszen minden társasháznak és a bennük található lakásoknak, garázsoknak, tárolóhelyiségeknek egyedi műszaki paraméterei vannak. A közös költség összegét befolyásolhatja a lakásunk mérete mellett az épület kora és energiahatékonysága, a társasház anyagi helyzete, a múltbéli kiadások és a tervezett kiadások egyaránt. A Társasházi törvény (Tht.) kötelező eleme egy társasház Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ). Ebben írják elő és fektetik le, hogy a közös tulajdon fenntartására, ezen belül a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére, felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására milyen szabályok vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy az SZMSZ-ben kell meghatározni a közös költség esetleges tulajdoni hányadtól eltérő megfizetését, a költségnemeket és a számítás módot. Ide tartoznak a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és megfizetés szabályai, a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a feladatai, a felújítási alap képzésének elhatározása esetén a hozzájárulás mértéke, valamint az alap felhasználásának szabályait. Ahogy említettük, az SZMSZ-ben kell meghatározni a közös költség összetételének, illetve megállapításának a módját. A közös költség fizetésének kötelezettsége a tulajdonostársakat a Társasházi törvény alapján terheli. Ezt kizárni érvényesen nem lehet, a tulajdonostársi minőségből fakad, függetlenül attól, hogy ténylegesen használja-e a közös részeket, berendezéseket. A fizetési kötelezettség a tulajdonostárs tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől annak törléséig tart, utóbbi esetben pl. adásvétel során a felek ettől eltérően, a birtokbaadás időpontjától kezdődő fizetési kötelezettségben is megállapodhatnak. A korábbi tulajdonos tartozásáért az új tulajdonos nem felel, ilyet sem az alapító okirat, sem az SZMSZ, sem egyedi közgyűlési határozat nem írhat elő, ilyen hátralék behajtására a polgári jog általános szabályai szerint kerülhet sor a korábbi tulajdonostárssal szemben. A Társasházi törvény szerint a közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha az SZMSZ másképp nem rendelkezik. Tulajdoni hányad alatt az ingatlan-nyilvántartás szerinti, oda bejegyzett közös tulajdoni hányadot, a tulajdoni lap I. részén feltüntetett, a külön tulajdonhoz alkotórészként kapcsolódó hányadot kell érteni. Az SZMSZ más szabályokat is alkalmazhat, pl. Amennyiben egy tulajdonnak több tulajdonosa van, az adott közös költséget a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint viselik, ettől az SZMSZ sem térhet el (a tulajdonostársak egymás között megállapodhatnak a költségviselés részleteiről). A közös költség megfizetésére tehát mindig a tulajdonostárs köteles, függetlenül attól, hogy ténylegesen bérlő vagy haszonélvező használja az ingatlant. A tulajdonos és a tényleges használó közötti olyan megállapodás, ami a használó kötelezettségévé teszi a közös költség fizetését, kizárólag a társasház egyetértése esetén, vonatkozó szabályok szerint köthető meg. A közös költség terhe általában azt/azokat a személyt/személyeket terhelik, akik az ingatlanban élnek vagy azt birtokolják. Alapesetben a közös költség a tulajdonos terhe a rá eső tulajdoni hányadának megfelelően, azonban, ha az ingatlan albérlet formájában kerül kiadásra, ezt a költséget általában átterhelik az albérlőre a lakás rezsijével együtt. A „sima” közös költség tehát rendszerint az albérlő terhe (pl. szemétszállítás, liftüzemeltetés, lépcsőház takaríttatása), azonban erről mindenképpen előzetes megegyezés szükséges, és a bérleti szerződésbe is bele kell foglalni az esetleges későbbi konfliktusok elkerülése végett. A közös költséget megemelő múltbeli tételek - amelyek, habár az ingatlan értékét növelték, de az alacsonyabb rezsi miatt az albérlőnek is kedveznek - gyakran vitatható kategóriába tartoznak (pl. panelprogram). A tulajdonos és a bérlő közötti kapcsolathoz a társasháznak közvetlenül sem jogi, sem pénzügyi vonatkozásban nincs köze, mert az a tulajdonos és a bérlő közötti megállapodás tárgyát képezi. A közös képviselő feladatai jelentős részét a közgyűlési határozatok végrehajtása és a napi ügyek intézése tölti ki. Döntéshozatalban való közreműködés: ő hívja össze a közgyűlést, és feladatkörébe tartozik a közgyűlési határozatok előkészítése. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok: köteles mindent megtenni a társasház épülete fenntartásának biztosítása érdekében, ami kiterjed az üzemeltetésre, a karbantartásra, és a felújításra, ideértve az ebben a körben hozott közgyűlési határozatok végrehajtását is. Évenként köteles költségvetési javaslatot (Tht. 47.§.) és elszámolást (Tht. 48.§) készíteni, amelyek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Sajnos egy-egy felújítás munkálatnál maguk a gyorsan változó árajánlatok is nehezítik a közös képviselő munkáját, hiszen ezeket minden esetben el kell fogadtatnia egy társasházi közgyűlésen. A közös költség összegét a társasház tagjainak kötelező befizetnie, különben közös költség tartozás keletkezik. A tulajdonosok gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen következményei lehetnek a közös költség elmulasztásának. Végső esetben végrehajtási eljárás folyhat le a közös költséggel tartozó tulajdonossal szemben. A közös költség beszedése a társasház közös képviselőjének a felelőssége: amennyiben egy tulajdonos nem fizet, a közös költség hátralék behajtása céljából előbb írásbeli emlékeztetőt, majd fizetési felszólítást küldenek ki számára, benne a fizetési határidővel (ami alapesetben a közlés tudomásulvételétől indul). Bizonyos esetekben csak az oldja meg a problémát, ha fizetési meghagyási felszólítás kerül kibocsátásra. Elrendelése az SZMSZ felhatalmazása, vagy egyedi közgyűlési határozat alapján történhet meg. Ennek kimenetele akár a polgári peres eljárás is lehet. A fizetési meghagyásos eljárás során szintén felmerülnek költségek, melyekkel a tartozás tovább növekszik. Ha a tulajdonostárs vitatja a fizetési meghagyásban foglalt követelést, akkor lehetősége van azzal szemben ellentmondással élni. A társasházi törvény értelmében a közös képviselőnek (az intézőbizottság elnökének) a hátralékos tulajdonostárs részére - az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére - igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni (akkor is, ha a hátralékos tulajdonostárs az átvételt megtagadta). A közös költség fizetéséről a lakók véleménye nagyon eltérő szokott lenni egy-egy ingatlanon belül. Van, aki tökéletesen jogosnak gondolja a plusz terheket, hiszen az élettér fejlesztéséről, karbantartásáról van szó, ugyanakkor az is előfordul, hogy egy tulajdonos teljes mértékben ellenáll ezeknek a kötelezettségeknek. A közös költség tehát a társasházak mindennapjainak biztosítására szolgál. Ha például valaki a földszinten lakik, nem tűnik fairnek ugyanúgy fizetnie a lift karbantartási költségeit, mint annak, aki mindennap többször is használja a berendezést. A közös költség a társasház működési szabályzatában foglaltaktól függ, annak pedig minden részlete attól, mit szavaz meg az éves rendes elszámoló közgyűlés, amit kötelező minden társasházban megtartani. Ha a javaslatot nem szavazzák meg a lakók nagyobb arányban, még van lehetőség a jogorvoslatra, amennyiben egy szabály például a kisebbség jogos érdekeit sérti. Albérlőként is fizetni kell?Ha albérlő vagy, a közös költség fizetési kötelezettségére az vonatkozik, amit meghatároztok a bérleti szerződésben. Ha ebben nincs róla szó, a közös költséget alapesetben nem az albérlőnek kell fizetni. A közös költség magában foglalhatja továbbá a társasház biztosításának díját, a lifttel járó költségeket, illetve lehet a társasháznak közös megtakarítása is - felújítási alapnak is szokás nevezni -, melyet például felújításokra, bővítésre, pályázatokra fordíthat. Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? A közös költség mértékét a társasházi törvény alapján a lakók tulajdonában álló ingatlan méretéhez szükséges igazítani, ez a főszabály, a társasház működési szabályzata azonban mást is meghatározhat, például alapul veheti az egy lakásban életvitelszerűen együtt élők számát. A társasházi élet közösségi jellegéből adódóan számos közös költség merül fel, amelyek hozzájárulnak az épület fenntartásához és a lakók komfortérzetének biztosításához. A közösköltség és az ebből fakadó tartozások kezelése nemcsak jogi, hanem etikai és közösségi kérdés is. Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) kifejezetten rögzíti a közös költség fogalmát. A közösköltség olyan rendszeres kiadás, amelyet a társasház lakói közösen viselnek, és amely az épület fenntartásához, karbantartásához, valamint az egyéb közös kiadások fedezéséhez szükséges. A legtöbb társasházban április - május hónapokban (kötelező jellegű határidő: május 31.) tartják meg a rendes éves közgyűlést a tulajdonosok. A közös költség összege annak függvényeben növekszik, hogy kinek mekkora a külön tulajdona a társasházban. A közösköltség rendszeres és időben történő fizetése minden lakó közös felelőssége, amely elengedhetetlen az épület zavartalan működéséhez. Jogi lépések: A közösköltségtartozás jogi következményekkel járhat. Kommunikáció: A tartozások elkerülése érdekében fontos, hogy a lakók időben jelezzék fizetési nehézségeiket a közös képviselő felé. 1. Jelzáloggal történő terhelés: hátralékos tulajdonos külön tulajdonát, valamint a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadát a társasház - a tartozás erejéig - jelzálogjoggal terheli meg. vagy közgyűlés hiányában, a közös képviselő önállóan is intézkedhet. A jelzálogjog bejegyzésének sajátossága, hogy mind a közgyűlési határozatot, mind pedig a közös képviselő rendelkezését ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. Ez lényeges feltétele az ingatlan - nyilvántartásba történő bejegyzésnek. Ez további költséget jelent a tulajdonostárs számára, melyet rendezni köteles. 2. Ennek kimenetele akár a polgári peres eljárás is lehet. A fizetési meghagyásos eljárás során szintén felmerülnek költségek, melyekkel a tartozás tovább növekszik. Ha a tulajdonostárs vitatja a fizetési meghagyásban foglalt követelést, akkor lehetősége van azzal szemben ellentmondással élni. A társasházi közösköltség és az ebből fakadó tartozások kezelése kiemelten fontos a lakóközösség harmonikus együttélése és az épület fenntarthatósága szempontjából. A közösköltségek pontos és rendszeres fizetése, valamint a tartozások hatékony kezelése minden lakó közös érdeke és felelőssége. Társasházainkat rendszeres felújításokra készítjük fel tervezett és gazdaságos konstrukciókkal. Minimalizáljuk a közmű felhasználásokból származó kiadásokat. Akár havi rendszerességgel elkészítjük a lakások számláit, díjbekérőit. Fűtés, hűtés, HMV, hidegvíz. A jó fizetési morál fenntartása alapvető közösségformáló erő. A közös költségek behajtásának jogi eszközei mindenki számára elérhető információ. De mielőtt nekifognánk a jogi procedúráknak, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen feltételeket szab erre vonatkozóan a Társasház szervezeti és működési szabályzata. Ha tehát a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett és átadtuk a végrehajtó irodának, akkor onnantól a végrehajtón múlik, hogy milyen bevételi forrásokra tesz szert az adóstól. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a heti 40 órás munkaviszonyból származó fizetés 33%-a terhelhető ha nincsen már mellette korábbi terhelés. Ha azonban nincs terhelhető bevételi forrása az adósnak, akkor a végrehajtó a forgalomképes ingóságait kezdi el feltérképezni és értékesíteni. Fentiek mellett tehát azt tartjuk fontosnak, hogy havonta, de legalább negyedévente felülvizsgáljuk a tartozók listáját és megkezdjük a kintlévőségek behajtását. Olykor elegendő egy telefonhívás is, ami segít megtartani a jó viszonyt kezelő és tulajdonos között, mert tudjuk sokan több havi kötelezettségeiket rendezik egyszerre egy-egy befizetéssel. Talán az emberiséggel egyidős probléma a közös dolgok nem egyenlő arányú használatából adódó igazságtalanságok, amikor emiatt költségünk keletkezik. Magyarul, miért fizetek egy 60 négyzetméteres lakás tulajdonosaként ugyanannyi szemétdíjat, miközben egyedül élek? után, ha ők soha az életben nem használják. Márpedig a szemétdíjeltérésnél jelentősebb költség a lift. Társasházaknak a közös tulajdon költségei mindenkit tulajdoni hányad alapján terhelnek. Ez eddig tiszta. A panelház 1-9. emeletéig nem húzhatja ki magát mindenki, azzal a felkiáltással, hogy a tetőt szigetelje a 10. A tető közös és mindenki érdeke, hogy legyen. Ugyanis a tetőnélküliséget előbb-utóbb a földszintiek is meg fogják érezni, mindaddig, amíg a víz lefelé folyik. Tehát, ők is "használják". Az viszont már más kérdés, hogy olyan dolgokhoz valóban tulajdoni hányad alapján kellene-e hozzájárulnom, amit nem használok vagy nem a tulajdoni hányadom arányában?! Dr. Tehát. a törvényi lehetőség adott, hogy a liftet csak azoknak a szinteknek kelljen finanszírozniuk, akik valóban használják is. A gond az, hogy erről közgyűlésnek kell szavaznia. Elégedetlen vagy a közös képviselőddel? Itt tudod teszteli a jogos-e az elégedetlenséged. A társasházi életvitel sajátossága, hogy bizonyos költségeket közösen, míg más kiadásokat külön viselnek a lakók. Abban az esetben viszont, ha az egyik tulajdonos ennek nem tesz eleget, a teljes lakóközösségnek okoz komoly kellemetlenséget és problémát. Milyen következményei vannak a fizetési késedelemnek? Milyen szankciók alkalmazhatók olyan társasházi tulajdonostárs ellen, aki rendszeresen elmarad a közös költség és a közműdíjak teljesítésével? Ha a 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi törvény.) szabályozását megtekintjük, a 24. § (1) bekezdéséből az derül ki, hogy „A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.” Ebből a szabályozásból azt állapíthatjuk meg, hogy a közös költség a közös berendezések, illetve közös tulajdonú épületrészek fenntartásának a költsége. A közös költség esetén a tulajdonos pénzbeli hozzájárulást fizet azért, hogy a társasházközösség rendelkezhessen olyan vagyonnal, mellyel saját költségeit fedezheti. Tulajdonosváltozás esetében az új tulajdonost az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést követően terhelik a fenntartási, illetve vagyonjuttatási kötelezettségek. Ha egy vagy több tulajdonostárs nem járul hozzá a közös kasszához, az hosszú távon az egész épület működését lehetetleníti el. A közös költségre vonatkozó tartozások behajtását elsősorban a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A Társasházi törvény 13. §-ának (2) bekezdése szerint a szervezeti-működési szabályzatnak - e törvény keretei között - tartalmaznia kell a közös tulajdon fenntartására, ezen belül a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére, - felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására vonatkozó szabályokat. A gyakorlatban a legtöbb szervezeti és működési szabályzat a tulajdoni hányaddal arányos költségviselést írja elő. Ha egy tulajdonostárs nem fizeti a közös költséget, a felhalmozott tartozást megjelölő fizetési felszólítást kell küldeni a közös képviselőnek az adós részére. Ebben a stádiumban egy esetleges részletfizetésre irányuló megállapodás mindkét fél részére előnyt jelenthet, a további elmaradások elkerülése végett. Érdemes arra törekedni, hogy a „notórius” nemfizetők is megértsék, végső soron nem csak a házzal, de saját magukkal is kiszúrnak. Hiszen, ha nincsenek almérők felszerelve, a szolgáltatók akár az egész házban felfüggeszthetik például a gázszolgáltatást, hogyha a többi lakó befizetése nem elég a számlák ellentételezésére. A következő megoldást abban az esetben alkalmazhatja a közös képviselő, ha a lakó a felszólítás ellenére sem teljesít. Ilyenkor kezdeményezi a közös költség tartozásának jogi úton való behajtását. Ennek a legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem. Fontos megemlíteni, hogy a közös költség-hátralékot csak fizetési meghagyás kezdeményezésével lehet behajtani. Azt is csak akkor, ha annak összege nem haladja meg a 3 millió forintot. A fizetési meghagyást a kérelem benyújtását követően a Magyar Országos Közjegyzői Kamara egy kijelölt közjegyzője közli az adóssal. Az adósnak el kell döntenie 15 napos határidőn belül, hogy él-e az ellentmondás lehetőségével. Ha az adós nem vitatja a tartozását, a fizetési meghagyás jogerőssé válik. Ezt követően pedig megindítható a tartozó lakó ellen a végrehajtási eljárás. Fontos megemlíteni, hogy a tartozás behajtása érdekében, az adóssal szemben a közös képviselő egy speciálisabb eszközt is alkalmazhat, mely nem más, mint a tulajdonos lakásának/tulajdoni hányadának zálogjoggal való megterhelése. A Társasházi törvény 30. Az utóbbi időben a jelzálogjog-bejegyzést a közös képviselők kevésbé preferálják, mert a korábbi, 1997. évi CLVII. törvény 24. A társasház közössége és tagja közötti jogviszonyra a Ptk. Amennyiben maga a társasház, a lakóközösség halmoz fel tartozást a közműszolgáltatókkal szemben, a jogszabály szerint a közösséget terhelő kötelezettségekért elsődlegesen a társasházközösség, mint relatíve önálló jogalany tartozik felelősséggel. A bírói gyakorlat is rögzíti, hogy a társasházi üzemeltetésével kapcsolatos közüzemi szolgáltatásoknak maga a társasház az alanya. Ugyanez a lakók közti belső viszonyokban úgy jelenik meg, hogy a Társasházi törvény 3. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint. Harmadik személlyel szemben a tulajdonostársaknak a társasházat közvetlenül terhelő kötelezettségekért való helytállására az egyszerű kezesség szabályai az irányadóak. Tehát a szolgáltató a társasház ellen indíthatja a pert elsősorban. A Társasházi törvény 3. § (1) bekezdésben a társasház részére - a közösség egészét érintő ügyekre korlátozva - jogképességet biztosít. Az ilyen kötelezettségek körében pedig a tulajdonostársak felelőssége mögöttes, kezesi felelősség, melyre tekintettel a társasház, mint adós a tulajdonostárssal, mint egyszerű kezessel együtt is perelhető, aki azonban a teljesítést mindaddig megtagadhatja, amíg a főkötelezettől a tartozás behajtható (BH 1994/42. sz. eseti döntés). A tulajdonostárs mindaddig nem köteles fizetni, amíg a társasháztól a követelés közvetlenül behajtható. A blogcikk szerzője Dr. Egy budapesti társasház lakója bírósághoz fordult, mert úgy érezte, hogy a szomszédos lakás tulajdonosa nem teljesítette a közös költség megfizetésére vonatkozó kötelezettségét. A felperes azt állította, hogy az alperes nem fizette meg a közgyűlés által meghatározott rendkívüli közös költséget, amely összesen 180 ezer forint körül volt, és a késedelmi kamatokat sem rendezte. A felperes szerint az alperes ezt nem teljesítette, a közös költséget nem fizette meg. Az alperes ezzel szemben azt állította, hogy a követelt összeg túlzó, és a költség elszámolása sem volt világos. A bíróság az ügyben végül elutasította a felperes keresetét. A döntés indoklásában a bíróság megállapította, hogy a közgyűlési határozatok, amelyek alapján a felperes a közös költséget követelte, nem voltak megfelelően dokumentáltak. Emellett a felperes nem tudta kellőképpen bizonyítani a követelt összeg összetételét és annak helyességét. Ez a döntés rávilágít arra, hogy a társasházi közgyűlések határozatai csak akkor alapozhatják meg a közös költségek fizetési kötelezettségét, ha azok érvényesek és világosan meghatározzák a költségek mértékét. Mivel a bíróság a felperes keresetét elutasította, az alperes nem volt kötelezve a társasházi közös költség kifizetésére. Ez az ügy hangsúlyozza a társasházi közgyűlések jogszerűségét és az átláthatóság fontosságát. Ha valaki társasházban él, érdemes mindig alaposan ellenőrizni, hogy a közgyűlési határozatok megfelelően szabályozzák a közös költségek kérdését, és világosan meghatározzák a fizetési kötelezettségeket.

