Magyar Állami Operaház építési ideje és története

Bár Pesten és Budán is nagy hagyománya volt az operaelőadásoknak a XIX. században, önálló dalszínház sokáig nem állt rendelkezésre. A helyét már 1872-től keresték. Az építkezésre több mint 2,6 millió forint állt rendelkezésre. Ebből 250 000-et a Municipális Hitelintézet biztosított, gyakorlatilag marketingköltségként, mert a banknak jelentős érdekeltsége volt a Sugárút fejlesztésben, ezért úgy számoltak, az Operaház ideépítésével a környék vonzereje nő. A pályázatot már 1873-ban kiírták, erről az Ország-Világ című lap a ház felavatásakor, 1884. „A pályázatbani részvételre felhivattak: Ybl, Steindl, Scalnitzky, Linczbauer budapesti, Fellner bécsi és Bohnstedt góthai építészek 1873 június havában. A munkákat nem kapkodták el, hiszen az építkezés csak 1875 őszén kezdődött, 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, és csak 1879-ben került tető az épületre.

Az épület acél tetőszerkezetét a kor legnagyobb magyar hidásza, Feketeházy János tervezte. A nemes arányokban, olasz renaissance stylusban épült operaház külső-belső jegyei egyaránt kimagaslóak: nyitott majolika-dísszel ellátott emeleti loggiák, kocsi-feljárók fölötti teraszok, a főpárkányt zeneköltők és az első emeleti fülkék múzsák díszítik. A főbejárónál Liszt és Erkel ülő-alak szobrai, a szabad lépcsőknél Sphynxek őrködnek. Az előcsarnokból nyílik két főlépcső, amelyeket Székely Bertalan mennyezeti festményei díszítenek; a mennyezeten Than Mór falképei láthatók. Az építés végül kilenc év alatt fejeződött be. A megnyitót 1884. szeptember 27-én tartották.

A megnyitót kisebb felháborodás kísérte az előadásra kiválasztott darabok miatt, olyan műveket mellőztek, amelyek sérthették volna a királyt, így Erkel „Szent István” című darabja és egy „Király-dal” az esten elmaradt. A királyi elismerést igazolva beszámolók szerint Ferenc József így szólt: „valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet.” A díszletek és a művészek szolgálták az ünnepi hangulatot, amelyet a hazai közönség nagy érdeklődéssel fogadott.

Az Operaház tervei Ybl Miklós neoreneszánsz stílusú alkotását mutatják: az épület több mint százharminc éve áll Budapest egyik ikonjaként. Az épület tervezésekor Ybl a legmodernebb akusztikai megoldásokat alkalmazta, amelyek ma is páratlan zenei élményt nyújtanak. Az építés során az előcsarnok és a büfé elrendezése, a díszlépcsőház és a színházi terek kapcsolata mind a közönség- és a művészi igények kiszolgálását szolgálta. A kivitelezésben magyar iparosok és művészek vettek részt, a versenytárgyaláson nyertes vállalkozók többsége Ybl korábbi projektjeinél is együtt dolgozott.

Az építési engedélyt 1875-ben adták ki, de a végleges tervet többször át kellett dolgozni, mivel I. Ferenc József azzal a kikötéssel engedélyezte a megvalósítást, hogy a pesti operaház nem lesz nagyobb a bécsinél. A felépítés így keresztben és hosszában is szimmetrikus lett, bár a legfelső páholyemeletet elhagyták, és az előcsarnok méretét csökkentették. A művészi alapgondolat: az architektúra és díszítések a zene erejét közvetítik, antik mitológiai történetek segítségével.

A 1884-es megnyitó ünnepségen a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő. A világítás kezdetben gázzal történt, 1895-ben tértek át a villanyvilágításra, bár a páholyok alatt a gázégők megmaradtak. A 20. század elején az épület felújításokra szorult: 1912-ben Medgyaszay István tervei szerint újították fel, majd 1950-ben történt egy újabb felújítás. A 21. században pedig a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően továbbra is a legmagasabb színvonalon szolgálja a közönséget.

Az épület befogadóképessége mintegy 1300 fő, és bár nem a világ legnagyobb operaháza, akusztikája a milánói Scala és a párizsi Opera Garnier után az európai élvonalba tartozik. A leghíresebb előadás talán a Diótörő, amely nélkül nem múlhat el karácsony. A Magyar Állami Operaház ma az ország legrangosabb zenei színháza, ahol operaelőadások, balettelőadások és koncertek egyaránt szerepelnek. Jegyek elővételére a hivatalos honlapon vagy a jegypénztárban van lehetőség.

Az Andrássy út kiépítésével a 19. század végére Pest városképe megújult, és felvetődött egy önálló operaház létrejöttének gondolata. A megvalósítás szükségességét kiemelte Lónyay Menyhért miniszterelnök, és Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igazgatója 1872-ben előterjesztést tett. 1873-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa gondoskodott a helyszínről és a költségvetésről, I. Ferenc József pedig személyesen is hozzájárult.

Az építkezés meghatározó társulása volt Podmaniczky Frigyes, aki a tervpályázat elbírálását és a kivitelezés felügyeletét irányította. A pályázatra meghívott építészek között Ybl Miklós nyert 1874-ben; a belső terek és díszítés részleteit pedig magyar oszlopok, márvány- és faanyagok, illetve kiváló mesterek készítették. A korszak legjellegzetesebb gépészeti újítása volt a vízhidraulikával működő tűzbiztos színpadtechnika, amelyet az Asphaleia szállított.

Az 1884-es megnyitó események briliáns portálként maradandó adatok a magyar építészet történetében. Az épület a Biennalesztetett évről évre lenyűgözte a közönséget, és a magyar kultúra egyik alappillérévé vált. A díszletek, a mozdulatok és a zenei élmény összhangja ma is meghatározó eleme a Magyar Állami Operaház reputációjának.

1. A megnyitó előadása: Bánk bán első felvonása, Hunyadi László nyitánya, Lohengrin első felvonása.
2. Az építés fő tervezője: Ybl Miklós, a neoreneszánsz stílus megteremtője.
3. Az építési költség: több mint 3 millió forint a megvalósítás idején.
4. Az épület kapacitása és akusztikája: kb. 1300 férőhely, kiváló akusztika.

Az Operaházak története mély kulturális örökség, amely összeköti Budapest múltját és jelenét. A művészeti és technikai törekvések egyaránt képviselik a magyar örökség megőrzését és továbbadását.

tags: #magyar #allami #operahaz #epitesi #ideje

Népszerű bejegyzések:

• Szövetkezeti jegyzett tőke: számviteli elvek és gyakorlati vonatkozások
• Háromlakásos családi ház nagy telekkel Kispesten
• Részletes útmutató a piacról: 15 beépíthető szántó eladó
• Zalaegerszegi zártkerti ingatlanok árak és részletek – Otthon Centrum
• A.K.S.D. szelektív papír társasház adatok és hulladékgyűjtés