A magyar támogatott földterület átalakulóban: Kihívások és lehetőségek
Egy, a hét elején kiszivárgott dokumentum szerint az Európai Bizottság (EB) alapjaiban alakítaná át a Közös Agrárpolitikát (KAP) 2027-től. A mások mellett az Euractiv által július 14-én bemutatott javaslat szerint a jelenlegi területalapú támogatások megszűnnének, helyüket jövedelemhez kötött, erősen differenciált támogatási formák vennék át.
Az Orbán-kabinet azonnal riadót fújt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) pedig július 16-ára tiltakozó trágyaszórást szervezett a budapesti Millenáris Parkban álló Európai Unió Házához.
Az EB minden jel szerint ezúttal nem tartott széleskörű társadalmi egyeztetést a javaslatcsomag kidolgozása előtt. „A gazdaszervezetek finoman szólva sem voltak túlreprezentálva az előkészítés alatt”, mondja Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) szakmai tanácsadója.
Mivel Magyarország csak 2024-ben összesen 1256 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatást kapott, amelynek 62 százaléka uniós forrásból érkezett, a „magyar gazdák egy csoportja jogosan aggódik, hogy 2028-tól kezdve kevesebb uniós támogatásban fog részesülni, mert a kiszivárgott hírek szerint nagyjából 450 hektár felett az EU már nem fog földalapú támogatást nyújtani.
A Talajmegújító Mezőgazdaság agrárblogot jegyző Kökény Attila szerint már 2021-ben készült olyan német kormányzati szakértői jelentés, amely a területalapú támogatások radikális átalakítását sürgette. A rendszer célzottabbá tétele, vagyis hogy ne minden termelő részesüljön egységesen támogatásban, hanem csak azok, akik valóban rászorulók, korábban is megjelent szakmai anyagokban.
A támogatási rendszer ma még döntően területalapú, vagyis minél nagyobb földterülettel rendelkezik egy gazdálkodó, annál nagyobb összeghez jut. „Az agrártámogatások 80 százaléka a felső 10 százalékban található legnagyobb oligarchához és intézményhez került, a maradék 20 százalék támogatáson pedig osztozhatott a 150 000 kisebb gazdálkodó”.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFK) szerepe és feladatai
Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás, a mezőgazdasági termelés ökológiai, gazdaságossági és jövedelmezőségi szempontjainak figyelembevételével a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében alkotta meg a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényt. Az NFK a 2010. szeptember 1-jén alapított Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) általános jogutódjaként 2019. július 1-jétől jött létre.
Az NFK változatlanul ellátja az NFA korábbi feladatait, így a Magyar Állam képviseletében a tulajdonosi jogok gyakorlását a Nemzeti Földalapba tartozó állami földterületekkel kapcsolatban. Az NFK tevékenységi körébe tartozik az osztatlan közös tulajdonú földek rendezésének elősegítése.
Az NFK öntözésfejlesztéssel kapcsolatos feladatait a 158/2019. (VI. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. Kiemelt feladat az öntözési közösségek alakulásának segítése, az öntözési körzetek kijelölése, környezeti körzeti tervek elkészítése, harmadlagos művek kataszterének elkészítése és vezetése. Szakmai feladat továbbá a harmadlagos művek rekonstrukcióját illetően mintaprojektek kijelölése és menedzselése.
Az 511/2020. (XI. 20.) Korm. rendelet és a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. módosításáról szóló 2020. CLXXV. tv. alapján a mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény esetében vízügyi hatóságként, vízvédelmi hatóságként, valamint szakhatóságként országos illetékességgel az NFK, mint öntözési igazgatási szerv jár el.
A Mezőgazdasági és Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) az uniós és nemzeti forrásból finanszírozott mezőgazdasági- és vidékfejlesztési támogatások kizárólagos hivatkozási-, földterület azonosítási- és térinformációs rendszere, melynek üzemeltetési és fejlesztési feladatai átkerültek az NFK-hoz. Az NFK a MePAR üzemeltetésének keretében a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elvégzi a rendszer változásvezetési és felújítási feladatait, amelynek során leköveti a földfelszín változásait és ezen keresztül biztosítja a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó intézkedések megfelelő végrehajthatóságát.
Az NFK végrehajtja az EU-s és hazai területalapú támogatások távérzékeléses ellenőrzését és az ehhez kapcsolódó eljárások módszertani fejlesztését. A Kormány döntése alapján az NFK erdészeti igazgatási feladatokat is ellát: üzemelteti az erdőgazdálkodás szabályozásának alapját képező Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszert, melynek kiemelt része a térinformatikai alapokon nyugvó közhiteles Országos Erdőállomány Adattár, az erdőgazdálkodói nyilvántartás és az erdészeti szakirányítói névjegyzék.
A támogatások eloszlása és a földpiac helyzete
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2014-ben összesen 424 ezer esetben 208 ezer cégnek, egyéni gazdának, magánszemélynek osztott ki valamilyen agrártámogatást. A támogatások kifizetésére nagyságrendileg 726 milliárd forint állt rendelkezésre, a teljes keretösszeg 83 százalékát az uniós támogatások fedezték. A legtöbben (43%) területalapú támogatásban részesültek.
Az egy hektárra jutó „elméleti” területalapú támogatás összege 70 442 Ft volt, de a tényleges kifizetés ennél kevesebb lett, mivel a termelők 2014-ben is túligényelték a 4,829 millió hektáros hazai bázisterületet. Azonban a 2013-as évhez viszonyítva így is mintegy 10 ezer forinttal többet kaptak az igénylők hektáronként, hozzávetőlegesen 69 000 Ft körüli összeget.
A támogatások eloszlása - a korábbi évekhez hasonlóan - 2014-ben is egyenlőtlen képet mutatott. A támogatási rendszer haszonélvezői a nagybirtokok, a támogatottak felső tíz százaléka kapja ugyanis a támogatások több mint 80 százalékát (ők összesen 574 milliárd forinton osztoztak). Ezzel szemben például az alsó húsz százalék részesedése nem éri el összesen a fél százalékot sem. A 100 legnagyobb gazdaság, vállalkozás illetve két közintézmény nagyságrendileg 81 milliárd forintot kapott (ez a támogatások több mint 10 százaléka).
| Kedvezményezett | Teljes támogatás (Milliárd Ft) | Területalapú támogatás (Milliárd Ft) |
|---|---|---|
| Simicska-Nyerges agrárbirodalom | 5,949 | 1,71 |
| Csányi Sándor és érdekeltségei | 5,944 | 1,95 |
| Forráscsoport (Leisztinger Tamás) | 3,787 | 1,6 |
| Hód-Mezőgazda Zrt. és kapcsolatai | 2,505 | 0,806 |
| Tedej Zrt. (Tedej cégcsoport és Bódi család) | 2,163 | 0,453 |
A támogatások eloszlása 2014-ben is egyenlőtlen volt, a legkiemelkedőbb kedvezményezettek a nagybirtokok. A támogatottak felső tíz százaléka kapta a támogatások több mint 80 százalékát.
A magyar termőföldpiac 2024-ben visszafogott, de pozitív irányú elmozdulást mutatott. A szántók ára összességében mérsékelten emelkedett, ugyanakkor a jobb adottságú területek az elmúlt két évben látványosan felértékelődtek. A 35 aranykoronaérték feletti szántók ára 2022-höz képest 34 százalékkal nőtt. A szántók országos átlagára 2024-ben 2,38 millió forint volt hektáronként, ami 1,6 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Régiós szinten jelentős eltérések mutatkoztak.
Az Európai Unióban egy hektár szántóföld átlagosan 15 224 euróba került, míg az állandó gyepterületek esetében 11 753 euró volt az átlagár. Magyarország a termőföldárak alapján az uniós rangsor alsó harmadában helyezkedik el.
A termőföld tulajdonszerzésének szabályait a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény határozza meg. A törvény célja, hogy a föld elsősorban olyan személyekhez kerüljön, akik azt ténylegesen művelik is. Nem földműves magánszemélyek legfeljebb egy hektár termőföldet szerezhetnek, kivéve, ha a tulajdonátruházás közeli hozzátartozók között történik.
Az elmúlt öt évben jelentősen emelkedett a termőföldek ára és bérleti díja Magyarországon: a szántóföldek átlagára és bérleti költsége egyaránt mintegy 50 százalékkal nőtt. A földtulajdonosoknak már nem kötelező személyesen művelniük a megvásárolt földterületeket, elegendő azokat haszonbérbe adniuk. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a változások nem nyitják meg az utat a spekulatív földszerzés előtt.
Az új KAP és a magyar gazdálkodók
Az új támogatási rendszer jelentősen átrendezheti az erőviszonyokat, és a támogatások elosztása igazságosabbá válhat. A nagygazdák szerint károkat fog okozni az új rendszer. Az egységes területalapú támogatási rendszer keretében - közösségi jogszabályi előírások alapján - új elemként kerül bevezetésre a támogatás-átcsoportosítás (degresszió) rendszere, amely szerint egy adott évre a mezőgazdasági termelőnek nyújtható egységes területalapú támogatás maximális összege 176 000 euró (kb. 53 millió Ft) lehet, az ezt meghaladó összeg elvonásra kerül.
Továbbá, ha egy adott évre a mezőgazdasági termelőnek nyújtandó egységes területalapú támogatás összege meghaladja a 150 000 eurót - de nem haladja meg a 176 000 eurót -, akkor az egységes területalapú támogatás 150 000 eurót meghaladó része a 150 000 eurót meghaladó rész 5%-ával csökkentésre kerül. A támogatás teljes megvonása - az előzetes számítások szerint - hozzávetőlegesen 500 nagygazdaságot érinthet.
Első szavazás a KAP reformjáról
Az AKG (Agrár-környezetgazdálkodási) programok arra ösztönzik a gazdákat, hogy a fenntartható földhasználati gyakorlatok bevezetésével, a vegyszerhasználat csökkentésével, és a talaj termékenységének hosszú távú megőrzésével végezzék termelő munkájukat. Az ökológiai gazdálkodás lehetősége pedig azoknak a gazdáknak nyújt segítséget, akik tanúsított bio minősítéssel, vegyszermentesen, természetes módszerekkel termelnek, hozzájárulva az egészséges, biztonságos és fenntartható élelmiszer-előállításhoz.
Nagy István kiemelte, hogy minden eddiginél nagyobb területen támogatják ezekben a programokban való részvételt, hiszen az AKG esetében több mint 1,5 millió hektár, az ÖKO esetében pedig mintegy 330 ezer hektár terület esetében hozott a tárca korábban pozitív támogatói döntést. A környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak a vidéki térségek megerősítéséhez, az élelmiszer-önrendelkezés növeléséhez és a természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez.
Az újraelosztó támogatásra az az aktív mezőgazdasági termelő jogosult, aki: legalább egy hektár és maximum 1200 ha nagyságú jogosult területekkel rendelkezik, a támogatható földterületre vonatkozóan támogatási kérelmet nyújtott be, földhasználati minősítése van a támogatott területre. A kifizetés azonban csak az első 150 hektárra történik.
Figyelem! A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló rendelet alapján fiatal mezőgazdasági termelőnek minősül az, aki 18. életévét betöltött, de 40. életévénél nem idősebb természetes személy, vagy a fiatal mezőgazdasági termelő tényleges és hosszú távú ellenőrzése alatt álló jogi személy, aki mezőgazdasági üzem vezetőjeként először hoz létre mezőgazdasági üzemet és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységét az előző naptári évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napját követően kezdte meg, továbbá rendelkezik a vonatkozó nemzeti jogszabályban lefektetett mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy minimum 2 éves releváns szakmai gyakorlattal.
tags: #magyar #tamogatot #foldterulet