A településrendezési terv feltételei és módosításai
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. § (7) bekezdése alapján a településre nem egy helyi építési szabályzat készül, a közigazgatási részterületre a helyi építési szabályzat legalább településszerkezeti egységre, módosítása legalább telektömbre készül. A részterületekre készülő helyi építési szabályzatok a település teljes közigazgatási területét lefedik. Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg.
Az Új településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) egyes módosításait tartalmazó - nem veszélyhelyzeti - jogszabály jelent meg: a 10/2023. (I. 19.) Korm. rendelet. A közzétett végső előterjesztői indokolást követve mutatjuk be a 2023. január 27-én hatályba lépett változásokat. Néhány rendelkezés valóban csak pontosítja vagy kismértékben kiegészíti az eddig is hatályban volt szabályozást. Ilyen a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 60. §-ának módosítása, amely az első rögzíti, hogy a településtervek egyeztetési eljárása nem minősül hatósági eljárásnak. A másik az egyeztetési eljárások egyes típusaira (általános, egyszerűsített, rövid) utaló, összefoglaló szövegrészt iktat be, kiegészítve azzal, hogy ugyanazon telektömbre vonatkozóan egyidejűleg egy általános eljárás mellett folyamatban lehet egyszerűsített vagy rövid eljárás is, azzal, hogy az 59. § (1) bekezdés c) pontja szerinti záró szakaszból egyidejűleg csak egy lehet folyamatban.
Azt a kiegészítést is a létező önkormányzati gyakorlat megerősítéseként, pontosításként értékelhetjük, mely szerint a településtervek tervezetére beérkezett (véleményező szervi, illetve partneri) vélemények értékelését a főépítész a tervező bevonásával készíti elő önkormányzati döntésre [419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 66. §].
A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésének módosításával egyértelművé vált - azon túl, hogy egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg -, hogy ennek a módosítását legalább telektömbre kell készíteni [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 11. §].
Egyszerűsítések és bürokráciacsökkentés a településrendezésben
Az egyszerűsítést, bürokráciacsökkentést szolgálja a következő két módosítás. A településterv rövid eljárásban történő módosítása lehetséges, az eddigi esetkörökön túl akkor is, ha a módosítás a fejlesztési tervben szereplő cselekvési programra és ezzel összefüggésben a fejlesztési tervlapra, részletes fejlesztési tervlapra terjed ki [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 69. § (1) bek. f) pont]. Hasonlóan, ha a településképi önkormányzati rendelet módosítása - magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése miatt - rendelkezés hatályon kívül helyezése érdekében történik, vagy elírás javítására kerül sor, akkor az rövid egyeztetési eljárás keretében történhet [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 70/A. §].
Az eddigiekben írt valamennyi módosítás, valamint az adatszolgáltató szerveket érintő kisebb korrekciók is alkalmazandóak már a hatálybalépésük napján (2023. január 27.) folyamatban lévő településterv készítésnél, településrendezési eszköz és településképi rendelet módosításnál is [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 78/C. §].
A helyi építési szabályzatok (HÉSZ) tartalmának módosítása
Nem eljárási jogszabályváltozás, hanem a helyi építési szabályzatok (HÉSZ) tartalmára vonatkozó rendelkezésmódosítás az, hogy - az építési övezetekre és övezetekre - az elhelyezhető és tiltott rendeltetések részeként már nemcsak az önálló rendeltetési egységek száma határozható meg. Egyébiránt ez is csak 2021 óta van így. A HÉSZ 2023. január 27-től már azt is előírhatja, hogy az így meghatározott számú rendeltetési egységet az adott telken belül legfeljebb hány különálló épületben lehet elhelyezni [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 78. § (1) bek.].
Csak bízhatunk abban, hogy nem fognak e felhatalmazással élve a túlszabályozás hibájába esni az önkormányzatok (és a településtervezők), szükségtelen eljárásokat generálva az építésfelügyeleti hatóságnál.
A lakóház mellett kialakított nyári konyha, garázs különálló rendeltetési egység minősítése a legtöbb esetben nem állja meg a helyét, hiszen ezek az épületek a főépület rendeltetéséhez szükségesek, így az új szabályozási lehetőséggel valószínűleg nem ezen épületek tekintetében élhetnek a települések. E példánál maradva: ha a HÉSZ eddig meghatározta, hogy az adott építési övezetben 1 db lakáscélú önálló rendeltetési egység helyezhető el, az az építtetőre volt bízva, hogy a nyári konyhát, garázst a főépületben (vagy vele egybeépítve) alakítja-e ki, vagy - az építési helyen belül - önálló épületekben. 2023. január 27-től a HÉSZ-ek már a telken elhelyezhető önálló épületek számát is meghatározhatják.
Egy-egy épület önállósága, különállása a másiktól amúgy is bizonytalan terület (ld. például a csak felszín alatti egybeépítés esetét, vagy a tömör kerítésszakasszal, esetleg nyitott színnel való összeépítések eseteit stb.). Mintha a jogalkotó bizonytalanságát is tükrözné, hogy a rendeltetési egységek számának, és a telken elhelyezhető épületek számának meghatározására vonatkozó felhatalmazásokat nem az Étv.-be emelte be, sőt a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletnek is csak az átmeneti rendelkezései közé helyezte el (pedig mindezek a tulajdonnal való rendelkezést - adott esetben alapvetően - korlátozzák). E többlet-felhatalmazás, az eddig ismertetett rendelkezésektől eltérően, csak a 2023. január 27-től alkalmazható.
A helyi építési szabályzatokban már eddig is találkozhattunk olyan - a hatályban volt törvényi, kormányrendeleti felhatalmazások keretein talán túlterjeszkedő - rendelkezéssel, amely például kötelezően előírta, hogy a lakást/üzletet egy épületben kell/lehet elhelyezni, vagy kötelezően több épületben kell elhelyezni. Több esetben meghatározott telekterülethez kötötték, hogy csak egy főépületben helyezhető el a megengedett lakásszám, vagyis nem lehet a kisebb telkeken két-három önálló épületet építeni (így nagyobb marad az egybefüggő zöldterület, és kisebb helyet foglalnak el az épületek). Arra is van példa, hogy a minimális telekméret valahányszorosát meghaladó méretű telken az önálló rendeltetési egységeket több épületben ("építészetileg tagoltan") kell lehelyezni, hogy ne legyen a környezetből kirívóan aránytalanul nagy tömegű épület.
A 10/2023. (I. 19.) Korm. rendelet választ ad arra a kérdésre is, hogy már a különálló épületekben elhelyezhető rendeltetési egységek szabályait a településképi rendeletben (TKR) egyedi és területi építészeti követelményekként, vagy a HÉSZ beépítési szabályai között lehet-e előírni.
Tervezési kérdések - T-U, T-T, munkaprogramok
Jogszabályi háttér és fogalmak a településrendezésben
A településfejlesztés túlmutat az építésügyön, átfogóbb, nagyobb léptékű fogalom. A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum.
A településrendezés eszközei ezen kívül, egyben a településrendezési terv részei: a településszerkezeti terv (régen általános rendezési terv), a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv. A településszerkezeti tervet az önkormányzati testület határozattal, a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet pedig rendelettel fogadja el. A településszerkezeti terv nagy léptékű, a városszerkezet, a területfelhasználás, az infrastruktúrális rendszer fő elveit rögzíti.
A helyi építési szabályzat az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. Az építési törvény módosítása szerint a szabályozási terv a helyi építési szabályzat rajzi melléklete, minden olyan információt tartalmaznia kell, ami szöveges formában nem leírható.
Az építmény egy gyűjtőfogalom, amelybe beletartoznak az épületek és a műtárgyak is. Az építmény építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre.
Az épület jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
Műtárgynak pedig gyakorlatilag azokat az építményeket tekinti az építési törvény, amelyek az épület fogalmába nem férnek bele. Vagyis minden olyan építményt, ami nem minősül épületnek és jellemzően nem tartalmaz épület funkciót.
A telek egy olyan földterület, amely a nyilvántartásban egy helyrajzi számon szerepel. Az építési telek sajátossága, hogy beépítésre szánt területen kell, hogy feküdjön, ezenkívül a kialakításának - hosszméreteinek, alapterületének - meg kell felelnie az építési szabályoknak, harmadik követelményként pedig gépjárművel megközelíthetőnek kell lennie, vagy közútról, vagy önálló helyszínrajzi számon útként nyilvántartott magánútról.
| Dokumentum típusa | Tartalom | Elfogadás módja |
|---|---|---|
| Településfejlesztési koncepció | A település jövőbeni kialakítását tartalmazza, a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosítja. | Önkormányzati határozat |
| Településszerkezeti terv | Nagy léptékű terv, a városszerkezet, területfelhasználás, infrastruktúrális rendszer fő elveit rögzíti. | Önkormányzati határozat |
| Helyi építési szabályzat (HÉSZ) | Az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően állapítja meg. | Önkormányzati rendelet |
| Szabályozási terv | A HÉSZ rajzi melléklete, szöveges formában nem leírható információkat tartalmazza. | Önkormányzati rendelet |
A településrendezési terveket utólag csak az alkotmánybíróság semmisítheti meg, amennyiben kiderül, hogy valamely magasabb szintű jogszabállyal ellentétes a tartalmuk.
A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészből áll. A településszerkezeti terv munkarészei a megállapításukról szóló önkormányzati határozat mellékletei. A településszerkezeti terv részterületre vonatkozó módosítása során annak hatásait az egész településre (szükség esetén annak határain túl is) vizsgálni kell. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során az időközben történt módosításokat a felülvizsgált egységes terven át kell vezetni.
A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú térképen ábrázolják. Meghatározzák a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területeket, azok tagozódását, a település szerkezete szempontjából fontos műszaki infrastruktúra-hálózatokat, a települési és városrész szintű közparkokat, a terv léptékében ábrázolható védett, a védelemre tervezett és a védő területeket.
tags: #rendezesi #terv #feltetelei