Magyarországi épületek alaprajza: történeti áttekintés és hozzáférhető adatbázisok

A magyarországi épületek alaprajzai gazdag képet festenek az ország történetéről és urbanisztikájáról. A cikk a fekvő adatbázisok és levéltári források alapján mutatja be, hogyan alakultak ki a térképi és tervanyagok, melyek a kutatás gerincét képezik, és milyen kiemelt építészek munkái jelennek meg az anyagokban. A Budapest Főváros Levéltára és a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) anyagai szinte teljesek, csak néhány fond vagy rossz állapot miatt nem digitalizálható térkép hiányzik. Az Országos Széchenyi Könyvtár kéziratos térképeket tartalmazó anyaga is mind hozzáférhető az adatbázisokban. A Hadtörténeti Intézet gyűjteményéből pedig leginkább az Osztrák-Magyar Monarchia térképei és a hadszíntéri térképek kerültek publikálásra.

A Térképtár és a Tervtár: hogyan épül a magyar térkép- és tervanyag

A Térképtár és a Tervtár kialakítása azonos elvek alapján történt: a kormányhatósági és a családi levéltárakból kiemelt sorozatok két nagy csoportja mellett jelentős forrásértékű irategyüttesek is őrződnek. A Térképtárban megtalálhatók a Königliche Kameralische Mappirungs-Direction iratanyaga, a Vízrajzi Intézet irat- és térképanyaga, valamint az Országos Földméréstani Intézet fennmaradt töredékei. Külön említést érdemel a II. József-féle kataszteri felmérés térképeinek gazdagsága, melyek községek adatait érintik. A kataszteri gyűjtemény mintegy 3600 térképet foglal magába (1786-1789), melyek a szekció legnagyobb mennyiségű anyagát adják, és az 1851-1918 közötti időszakból származó kéziratos és kőnyomatos térképeket is kiegészítik.

A Tervtár két nagy sorozata mellett jelentős hagyatékok is helyet kapnak, mint például a Schikedanz-Herczog, a Gerster, a Feszl vagy a Pecz Samu hagyatéka. A Pest város és a Budai palotát körüljáró tervek közül kiemelkedő az 1804-1873 közötti korszak, amely a városépítészet megannyi korszakát reprezentálja. A Tervtárban érdemes keresni: építtető, tervező, tervezés éve, az építkezés jellege, az épület címe és telek- vagy helyrajzi száma mellett. A Pest városát érintő engedélyezési tervek digitalizált példányai a Közgyűjteményi Portálon kereshetőek, a XIV-XVIII. századi eljárásoktól a 19. század végéig terjedő időszakot lefedve.

Az adatbázisokban külön keresőfelületek állnak a tervek és a kapcsolódó iratok megtekintésére. A Budapesti és Környéke városainak (Buda, Pest, Óbuda) tervei például a XV.17.x sorozatokban érhetők el, a XV.17.a.301-303 és XV.17.b.311-312 kódok alatt. A Közgyűjteményi Portálon a Térképek és építészeti tervek adatbázisban a tervek leíró adatai külön rekordként jelennek meg: építtető, tervező, tervezés éve, az építkezés jellege, a helyszín és a kapcsolódó iratok.

Építészek öröksége és jelentős korszakok

Magyarország építészete gazdag hagyaték, amelyben a nevek között olyan kiemelkedő személyiségek találhatók, mint Ybl Miklós, Lechner Ödön, Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Makovecz Imre, Finta József és a 19. század első felében a klasszicizáló és romantikus irányokat megfogalmazó Pollack Mihály, Hild József és Zitterbarth Mátyás. Ybl Miklós tervei a Budapesti belváros ikonikus vonalait alakították ki, az ő hagyatéka mintegy hétezer tervlappal és részletes leírással érhető el a Közgyűjteményi Portálon és az Elektronikus Levéltári Portálon. A modern magyar építészet fontos alakja Feszl Frigyes volt, akinek pesti Vigadója példakép a romantikus hangulathoz.

A középkori építészetben a kor kezdetei és fejlődése szorosan összefüggött a lakó- és várostervezéssel. A 11.-13. században kialakult háromhajós alaprajz, a kereszthajóval bővített bazilikák és a toronysorok jellemzőek. A XIII. század végére a magyarországi román stílus lehetőséget teremtett a bazilikák és templomok tökéletesítésére, amelyet a későbbiekben a gótika látványos elemei követnek. A városi építészet jellegzetes vonásai közé tartozott a kör alaprajzú középkori román templomokból induló, majd a polgárság megjelenésével egyre gazdagabb vizuális nyelv felépítése, amelyben a lakóházak és a középületek is önálló művészeti feladattá váltak.

A magyarországi épületek alaprajzai a különböző korokban

Az első nemzetségi monostorok a 11. században jöttek létre, a 13. századra pedig a polgárság is megerősödött, amely saját igényeivel és megbízásaival formálta a városi teret. A városi plébániatemplomok háromhajós, kereszthajó nélküli csarnoktemplomok voltak, gyakran közvetlenül a piactér közelében helyezkedtek el, és királyi támogatással jöttek létre. A budai vár és a városi toronyépítészet virágkora a 14-15. században érkezett el, a budai háztípus továbbra is jellegzetes maradt. A 15. században a városok fejlődése felgyorsult, majd a reneszánsz és barokk hatások hatására számos kastély és városi palota épült Egerben, Kassán, Szamosújváron és más helyeken is. A reneszánszot követő barokk kor legkiválóbb építészei közé tartozik Eszterháza, Gödöllő, Köpcsény vonalvezetéseivel, és a török hódoltság utáni újjáépítés is jelentős volt a magyar városképe szempontjából.

A 19. századtól a klasszicizmus és romantika sem hiányozhat a térképekről és tervanyagokról. Pollack Mihály, Hild József és Zitterbarth Mátyás nevei a budapesti és vidéki épületek jelentős részéhez kapcsolódnak. A 19. század második felében Ybl Miklós és Hauszmann Alajos munkái emelik a főváros reprezentatív arculatát, amelyeket a Térképtár és a Tervtár anyagai dokumentálnak. A modern építészet megjelenése Magyarországon a 20. században folytatódik, és a különböző tervezőirodák, mint például a MATI vagy a BÁCSTERV, a későbbi ipari és lakóépület projektjeiről gondoskodtak, amelyeket az adatbázisokban nyomon követhetünk.

Fontos tudnivalók a hozzáférésről

• A Térképtár és a Tervtár digitalizált anyagait a Közgyűjteményi Portálon és az Elektronikus Levéltári Portálon is megtekinthetjük, ahol minden tervrajzról részletes leírás található.
• A Pest és Buda városok terveinek leíró adatai a BFL Query rendszerében szerepelnek, a digitalizált térképek és tervek pedig az Elektronikus Levéltár Portálon érhetők el.
• A múzeumi és levéltári archívumokban a visszakereséshez névváltozatok és fondképzők szerinti katalogizálás is megtalálható.

Az alaprajzok és térképek forrásai között kiemelkedő helyet foglal el a magyar fejlesztésű építészet története, amely a középkortól a modern korig gazdag formarendező és funkcionális megoldásokat kínált. A historikus alaprajzok között megjelennek a kör alaprajzú templomok, a háromhajós bazilikák, a toronysisakokkal ellátott városi házak, illetve a középületek és lakóházak sokféle variációi. A forrásanyagok alapján a kutatók megérthetik, hogyan alakult ki a magyarországi városképek, és milyen befolyások hatottak az egyes időszakokra.

Áttekintés táblázatban

A táblázatban a legfontosabb sorozatok röviden összefoglaltuk; a korabeli építési engedélyek és terveik digitalizált példányai a fent említett portálokon keresztül érhetők el. A fővárosban a 19. század elejétől a modern építési megfelelésig terjedő időszak iratai az Építési Ügyosztályok tervtárában (XV.17.d.329) találhatók, és az ott elhelyezett tételek részletesen tartalmazzák az építkezések helyszínét, építészetét, és az építésükhöz kapcsolódó iratanyagokat.

tags: #magyarorszagi #epuletek #alaprajza

Népszerű bejegyzések:

• Ingatlan adásvételi folyamat és adatkezelés: jogi alapok
• Ismerd meg Zajácz Tamás bőrmegmunkálási világát
• Radnóti lakótelep történelme
• Vízparti horgásznyaraló Szlovákiában közel a vízhez
• Pécsi tégla lakás gázfűtéssel – befektetői lehetőségek