Szigetvár és a Radnóti lakótelep történelmi gyökerei
Szigetvár városa hazánk egyik történelmi jelentőségű települése, köszönhetően az 1566-os hősies várvédelemnek, amely ugyan vereséggel végződött, de jelentősen hozzájárult a török seregek későbbi visszavonulásához.
Szigetvár és környéke már a történelem előtti időkben is lakott hely volt, amit az itt előkerült neolitikumi és bronzkori régészeti leletek is igazolnak. A magyar honfoglalás előtt kelták, rómaiak és avarok éltek itt. Régészeti leletek bizonysága alapján területe már a neolitikumban lakott volt.
Földesúri birtokként Zygeth névalakban 1391-ben bukkan fel először a forrásokban. Az első írásos emlék a Zygeth birtokról 1381-ből származik, amikor az Anthymus család tulajdonában állt. Az oklevelekben először 1449-ben bukkant fel Sziget vára, amelynek igazi erejét nem a falak, hanem sokkal inkább a mocsaras környék biztosította. Földesúri birtokként 1391-ben, írott formában először 1463-ban találhatunk a településre utaló jeleket.
Az uradalmi központ szerepét betöltő vár legelső, régészetileg is igazolható építményének, az ún. kerek toronynak, a későbbi, 16. századi vár belső magjának a 15. században kezdték el építeni. A patak földnyelvén épült várának első épületét, a kerek tornyot a 15. században kezdték el építeni. Istvánffy Miklós történetíró szerint a várat azért nevezik Szigetnek, mert egykori birtokosa, Antimus Osvát - szerepel még a forrásokban Antheminus Oswald vagy Szigeti Anthimius néven is - az Almás-patak árterének egyik szigetén egy kör alakú, 10 méter átmérőjű, 1,5 méter falvastagságú, három emeletes tornyot emelt, körülötte pedig a patak medrét jelentősen kiszélesítette. A kőből épült torony köré több épületet is emeltek a katonák, az állatok és az ellátmány számára, mely épületeket a négyzet alakú kőfal védte. A kis lovagvár középkori eredetű tornyának alapjait a régészeti feltárások során az északnyugati bástyában, az 1566-os ostrom során belső várként funkcionáló területen találták meg, a belső vár kútjával, valamint a kis várat körülvevő vizes árok helyével együtt.
Ők építették az első öregtornyot és a melléképületeket is. A terület az 1470-es évek elején került az enyingi Török család birtokába. A vár és a város 1473-ban vétel útján az Enyingi Török család birtokába került. 1449-ben erődként, majd 1463-ban már mezővárosként említették. 1473-tól az Enyingi Török család birtoka volt.
A család legnevezetesebb tagja, Török Bálint itt építette ki a családi központot is. Várát 1530 körül Török Bálint olaszbástyákkal, vizesárokkal és felvonóhidakkal alakította komoly erődítménnyé. Igazi erődítménnyé az 1530-as években alakították át az erődítményt Török Bálint kérésére. A török háborúk során kiemelt jelentőséget kapott a vár, ugyanis itt került sor a török haderők elleni egyik legfontosabb csatára.
Buda, majd Pécs és Siklós elestével kiemelt stratégiai jelentőségre szert tett vár 1543-ban királyi birtokként I. A Buda vára 1541-ben csellel török kézre került, Török Bálintot pedig Szulejmán szultán elfogatta és a Héttoronyba záratta, a főúr támasz nélkül maradt felesége Pemfflinger Katalin átadta Sziget várát Habsburg Ferdinándnak, aki 1546-ban Seghed Györgyöt nevezte ki Sziget kapitányának, ezzel egyidejűleg rendelkezett a vár további erősítéséről és falai között állandó katonaság elhelyezéséről.
1561-ben Zrínyi Miklós lett a várkapitány. Rá hárult a Buda és Nándorfehérvár közti hadi és kereskedelmi út biztonságát veszélyeztető, még császári kézen lévő, utolsó fontos délvidéki végvár megtartásának feladata. Gróf Zrínyi Miklós 1508 körül született, apai ágon a családja az ősi horvát Subics családtól eredeztette magát, akik 1347-ben I. Nagy Lajos királytól (1342-1382) megkapták a szlavóniai Zrin (Ziryn) várát és birtokát, melyről a késő középkorban már Zríninek vagy magyarosan Zrínyinek nevezték magukat. A katonai pályát választó, egész életében a török ellen harcoló és a Habsburg Ferdinánd iránti hűségében soha meg nem ingó Zrínyi Miklóst az uralkodó 1542-ben Horvátország és Szlavónia bánjává nevezte ki. 1543-ban feleségül vette Frangepán Katalint, akinek hozományával tovább gyarapította a kezén lévő uradalmak számát, melyek bevételeit a törökök elleni harcokra fordított, mivel a bécsi udvar sokszor évekig nem küldte meg az állandó harcban álló katonák zsoldját. 1546-ban megszerezte a Drávától északra, Zala megyében fekvő hatalmas muraközi uradalmat, melynek központjába, Csáktornyára tette át családjának székhelyét. Az első házasságából született gyermekei közül hét lánya és egy fia - Zrínyi György - élte meg a felnőtt kort, míg második, Rosenberg Évával kötött házasságából csak egy fia, Zrínyi János született, aki mint cseb nagybirtokos gyermektelenül halt meg 1612-ben. Zrínyi már horvát bánként tartott 1556 nyarán Nádasdy Tamás nádorral az egy évvel korábban török kézre került Babócsa visszafoglalására, mellyel az volt a céljuk, hogy a török ostromlókat elvonják Sziget várának falai alól, ezzel segítsék a várat védő Horváth Márkot. 1557-ben Zrínyi lemondott a báni címről, de még ugyanabban az évben elnyerte a Magyar Királyság tárnokmesteri tisztét. Horváth Márk halála után, 1561 évének őszétől az addigra már a horvát, a magyar és a Habsburg politikai elit egyik kiemelkedő és fontos tagjának számító Zrínyi Miklós lett Sziget várának kapitánya, aki 1563-ban megkapta a dunántúli főkapitányi tisztséget is, ezzel ő lett a Balaton és a Dráva közötti határvédelem irányítója. Mivel Sziget vára volt a Dél-Dunántúl kulcsa, Zrínyi az erődítmény biztosításával, erősítésével és védelmével egyszersmind a saját birtokait is védelmezte. A főúr nehezen tűrte a tétlenséget, és a bécsi udvar neheztelése ellenére sem tartotta be a Portával kötött békét, hanem folyamatos rajtaütésekkel nyugtalanította a határ menti török bégeket, 1562-ben katonái Pécs alatt portyáztak, majd Monoszlónál megverték Arszlán pozsegai bég seregét. Mivel a szigeti katonák rendszeresen támadták a dunai hajókat, és Buda várának ellátását veszélyeztették, a törökök Habsburg Miksához fordultak, aki 1565-ben bizottságot küldött Sziget várába, hogy az vizsgálja ki a Zrínyi ellen érkező panaszokat. Erre Zrínyi lemondott a kapitányi posztról, amit azonban az uralkodó nem fogadott el, közben a török Portán elkezdték tervezni a következő évi hatalmas hadjáratot az akkor már 72 éves Szulejmán szultán vezetésével.
1566-ban került sor a védők hősies kitartása ellenére vereséggel végződő szigetvári ütközetre, Zrínyi mintegy 2500 katonával védte a várat, 34 napig ellenállva az ötvenezres török seregnek. 1566. augusztusának első napján kezdődött meg Sziget várának és városának körülzárása, augusztus 5-én pedig megérkezett a falak alá a török fősereg is. A meginduló ostromot Ali Portug irányította, az első általános roham sikertelenségét követően a törökök ágyútűzzel kezdték pusztítani a falakat és az épületeket, aknákat ástak, míg a műszaki alakulatok a mocsarak és az Almás-patak mesterségesen felduzzasztott vízét igyekeztek lecsapolni, melyben segítségükre volt a forró nyári időjárás is. Előbb az Újváros, majd augusztus 21-én az Óváros is török kézre került, ahol közel ezer magyar és horvát vitéz esett el a betörő oszmánokkal vívott kegyetlen harc során. Zrínyi megmaradt katonáival visszavonult a külön szigeten álló várba, és ismételten elutasította az annak feladására tett török ajánlatot. 1566. Szeptember 5-én az ostromlók aknák segítségével felrobbantották a délnyugati sarkon álló Nádasdy-bástyát, majd az így keletkezett résen át betörtek a külső vár területére, ahonnan az életben maradt védők Zrínyi Miklós vezetésével a belső várba húzódtak vissza. 1566. A várvédők sorsa ezzel megpecsételődött, a keresztény sereg nem mozdult Győr mellől, a felmentő hadra nem számíthattak, azonban Zrínyi így is visszautasította a megadásról szóló ajánlatot. Valószínűleg ezen a napon halt meg Szulejmán szultán, akinek idős szervezetét megviselte a hosszú utazás és az elhúzódó ostrom, a nagyvezír azonban ezt titokban tartotta, mivel tartott tőle, hogy a sikertelen és véres harcok miatt amúgy is kedvetlen török sereg a szultán halálhírére felhagyna az ostrommal. Evlia Cselebi így ír erről: „A szigetvári harcznál, a vár bevétele előtt három nappal Szulejmán khán elhunyt s az okos vezir Szokoli a dolgot senkinek nem nyilvánította.” Zrínyi Miklósnak két választása maradt, vagy átadja a várat az oszmánoknak, vagy embereivel hősi halált hal. A várkapitány és katonái az utóbbit választották, szeptember 7-én megnyitották a lángokban álló belső vár kapuját, elsütötték megmaradt ágyúikat és puskáikat, majd a hídon át rátá...
A török győzelmet azonban I. A szultán holttestét ugyan Isztambulba vitték, de belső szerveit a vezéri sátorban álló trónszéke alatt temették el. Ezen a helyen később a törökök türbét (síremléket) állítottak, mely köré hamarosan dzsámi, minaret, derviskolostor, katonai laktanya, és egy egész kis település épült.
Az ostrom után a törökök a várat újjáépítették mely így 1594-96 között beglerbégi székhely volt, s csak 1698-ban az elnéptelenedett újváros kivételével lett ismét a Habsburg birodalom fontos erődítménye. Ezt a státusát a 18. század végéig megőrizte, majd jelentőségét elveszítve a 19-20. században már csak a Festetics-családot követő családok birtokközpontjaként funkcionált.
A Rákóczi-szabadságharc idején Huin János József generális itt építtette meg a híres kazamatasort. A Rákóczi szabadságharc után az itt állomásozó császári katonaság, majd ezt követően a monarchia polgárosodása és iparosodása segítette a város fejlődését.
A várban századokon átívelő időutazást tehet a látogató. A várban nemcsak emléktárgyak láthatóak, hanem egy korhű ruhába öltözött fiatalember fegyverbemutatót is tart a vendégeknek.
Az egykori kapitányoknak állít emléket a vár bejáratánál 2018-ban felállított emléktábla. Közülük két nevet kell kiemelnünk, az egyik Stančič Horváth Márké, aki 1556-ban visszaverte Khadim Ali budai pasa ostromát, illetve IV. Zrínyi Miklósét, aki 1566-ban I. Szulejmán szultán hadaival szemben vette fel a harcot.
A 16. század kiváló énekmondója, Tinódi Lantos Sebestyén 1541-ig élt Szigetváron Török Bálint lantos deákjaként. Mivel a törökkel vívott harcokat krónikás hűséggel lejegyezte, azért verses énekei forrásértékűek. Szobrát Kiss István szobrászművész készítette el, és 1967-ben avatták fel a vár bejáratának közelében.
Istvánffy Miklós humanista történetíró személye is szorosan kapcsolódik Szigetvárhoz, hiszen két éven át katonáskodott Zrínyi vezetése alatt az 1550-es évek második felében. Bátyja a kirohanás áldozata lett.
A hős Zrínyi 2018-ban egy szimbolikus sírt kapott a vár területén. Valójában a hadvezér testét valahol a vár környékén temethettek el, a feje viszont a budai pasához, majd a Győrben állomásozó császári haderő táborába került, de állítólag végül a család megkapta és eltemették.
A Szulejmán-dzsámít körülölelő kúriát utolsó földesura, Andrássy Mihály építtette, és közös tető alá hozta a kastélyt a dzsámival, amelynek földszintjén ma a várháborúk korát bemutató kiállítás tekinthető meg.
A Zrínyi Miklós Hadtörténeti Múzeum tárlatának középpontjában Zrínyi Miklós és az ostrom áll, de méltó módon mutatja be Szigetvár hadtörténeti jelentőségét is.
A Zrínyi-emlékmű valójában egy szoborcsoport, amely azt a mozzanatot örökítette meg, amikor a hős vezér végső támadást intéz a török ellen. Talapzatának felirata magyarul így hangzik: Örök dicsőség és tisztelet a legyőzhetetlen katonáknak!
A várudvaron áll Zrínyi Miklós lovas szobra is.
A várostól délre - melyet ettől kezdve Óvárosnak neveztek - az Újváros épült, melyet szintén falakkal és bástyákkal erősítettek meg. Így Sziget erődítménye három különálló szigeten álló részből tevődött össze, és a váron belül állt még a belső vár is, mint az utolsó menedék, ahonnan aztán néhány évvel később Zrínyiék kirohantak a törökre.
1881-ben kezdte meg működését a Fehér-féle gőzmalom, 1884-től működött a cipőgyár, s 1937-től már a konzervgyártás is.
A várossá avatás 1966-ban történt és 2011-ben Szigetvár elnyerte a „Civitas Invicta”, azaz a „Leghősiesebb város” kitüntető címet is.
Szigetvar 1566 - OTTOMAN WARS DOKUMENTUM
A szigetvári vár és a tőle délkeletre fekvő város területe a régészeti leletek tanúsága szerint már évezredek óta lakott hely. A XV. századra Sziget települése a középkori fogalmaknak megfelelő várossá alakult, amit biztonságot nyújtó védőművekkel erősítettek meg, és vízzel öveztek.
A vár és a város védelmét elsősorban a víz hivatott biztosítani.
A szigetvári vár helyén álló Radnóti lakótelep újabb kori építkezés eredménye, amely a város történelmi múltjára épülve hoz létre modern lakókörnyezetet.
tags: #szigetvar #radnoti #lakotelep