Matus István főépítész: Várgondnokságtól kerületi problémákig
Matus István éveken keresztül állt a Várgondnokság élén és fontosnak tartja, hogy a terveket, gondokat a szakma részleteiben is megismerje. Az alábbiakban a vele készült beszélgetést tesszük közzé.
A Budai Vár fejlesztésének stratégiai kérdései
Az Ybl-Bazár közelgő felújítása kapcsán sokat beszélünk ismét a Budai Várról. Az már kevésbé köztudott - bár az Építészfórum rendszeres olvasói erről is tájékozódhattak -, hogy a vár fejlesztésére átfogó stratégia készül, amit egy rendszeresen összeülő szakmai bizottság is véleményez - többek közt a budapesti főépítész részvételével. A Vár mindnyájunk szívügye, megérdemli a széles nyilvánosságot.
A kormány tavaly és idén is több rendeletben biztosította szándékát a Világörökségi területként, Nemzeti emlékhelyként és élő városrészként egyaránt fontos Budai Vár kiemelt fejlesztésére. A Kormánybiztos, dr. …
Melyek a Vár legégetőbb problémái?
A Várfalak állapota nagyon rossz. Az ötvenes években végzett „rekonstrukció" szinte fenntarthatatlan állapotot hozott létre. A vízelvezetésről akkoriban nem tudtak megfelelően gondoskodni. A török kori falazást imitáló téglasorok mutatósak, de átnedvesedve télen szétfagynak, felgyorsítva a romlást. A fal, a kő, a tégla az elmúlt 700 évben nagyobbrészt a helyén maradt, legfeljebb kifoltozták, feltöltötték vagy újabb réteg épült rá. A fal tanú, mindent befogad, magába olvaszt, ágyúgolyót, történelmet.
2010-ben több omlás történt. A Várfal egyszerre probléma és lehetőség, véd és kiemel. 2010 a várfalak szempontjából katasztrofális év volt. A szokásos csapadék háromszorosa esett, több falszakasz leromlott és a lejtő csúszásnak indult. A területet tehermentesíteni kellett, az 1700-as, 1950-es években behordott feltöltés kiemelésével egy 9 m széles és 40 m hosszú, 4-5 m mély üreg jött létre, melynek ideiglenes lefedése és részben régészeti feltárása is megtörtént.
Finanszírozás és beruházási alapok
Az elkészített tervek és költségbecslések szerint az állami tulajdonban lévő, mintegy 2 km-es szakasz felújítása is több mint 2-2,5 milliárd Ft-ba kerülne. A Várgondnokság és az MNV által megbízott mérnökök felmérései nyomán az MNV is felismerte a helyzet komolyságát, így a tavalyi évben 500 milliós keretösszeggel fedezve megkezdhettük a legveszélyesebb szakaszok helyreállítását. A stabilizálás csak az első lépés, a hasznosítás már több éves, pályázatokkal, a finanszírozási és fenntarthatósági lehetőségek keresésével, vizsgálatával járó folyamat.
Konkrét beavatkozások és lehetőségek
Ilyen például a Szent György tér nyugati térfalának északi szakaszán, a várfal sétány egy részének és a műemléki pincéknek a rekonstrukciója (mint „Királyi Borház és Pincemúzeum" működött pár évig). Ez a fejlesztés a későbbi beépítés infrastrukturális és műemléki alapjait biztosítja. A 2012 tavaszáig megépült, négyszintes szerkezet legalább azt lehetővé tette, hogy a korábban legveszélyesebb szakasz mára stabil.
Idén szeptemberig többletköltségek nélkül megvalósulhatott a 6 éve halogatott „Kortina köz" beruházás, ami a Palota út és a Szent György tér között biztosítja majd az akadálymentes és egyszerű feljutás lehetőségét.
A volt Karmelita kolostor (Várszínház épülete) alatti bástya és Ellyps sétány 2010 májusában csúszásnak indult ... ma egy védőépület fedi. Ez az üreg - a szükségből erényt kovácsolva - lehetőséget ad a terasz, az udvar, a volt Karmelita épület és az alatta feltárt Pasa palota komplex hasznosítására, az épület kapcsolatának megteremtésére a Püspök kerttel, a Színház utcával.
Hasznosítási elképzelések
A Várszínház jelenleg az egykori kolostor különleges hatású barokk Refektóriumát használja kamarateremként. Egy új, térszint alatti kamara- és próbaterem kialakításával megnyílhat a lehetőség a Refektórium rekonstrukciójára és többcélú rendezvénytérként történő hasznosítására. Az üreget felesleges visszatölteni, jobb lenne a falat a terasz szintje alatt kialakított, hasznosítható „doboz" szerkezettel megállítani.
Látogatói rendszerek és fenntarthatóság
A felújítási és karbantartási költségekkel azonos nagyságrendű bevétel kizárólag akkor biztosítható, ha a Budavári Palota állami területeinek látogatása (Ybl-Bazár, Királyi Kertek, Palota területe a Koldus- és a Barokk „turulos" kaputól) strukturált belépőjegy és bérlet váltásával történik. A növekvő számú, évente mintegy 1,5 millió külföldi turista legfeljebb egyszer, a hazai látogatók évente többször is eljönnek a Budai Várba, ezért jegy- és bérletrendszer bevezetését javasoltam.
A jelenlegi külföldi és hazai látogatószámmal kalkulálva éves szinten 4-6 milliárd Ft közötti közvetlen bevétel rhető el, melynek nagyobb hányada a kiállítások, kulturális rendezvények szervezésére és az intézmények, fenntartására fordítható. A több bevétel több és önmagában nem finanszírozható kulturális tartalom megrendezését is lehetővé teszi. Diákoknak adott kedvezményekkel, heti legalább egy ingyenes nap bevezetésével bizonyos mértékig szabályozni lehetne majd a növekvő forgalmat.
Adományozási és közösségi finanszírozási javaslat
A várfal sétányon, a mellvédbe falazottan a vár emblémájával díszített téglát mutattál, amelyek megvásárlásával segíteni lehet a várfalak megújítását. A gyűjtés célja a Budavári Palota várfalai és támfalai helyreállításához kapcsolódó pénzügyi alap megteremtése úgy, hogy az adományozó ténylegesen nyomot hagy maga után térben és időben, hiszen az adományként megvásárolt téglapár egyike a falakba, beazonosítható helyre beépítésre kerül, míg a másik az adományozót illeti.
Az adománygyűjtés a Várgondnokság honlapján elérhető nyilvános szabályzat alapján történik, a támogatás módja az elkülönített számlára történő befizetés, melynek visszaigazolási formája a téglajegy és téglapár.
A 25 éves fejlesztési koncepció és nyilvánosság
A Várkert rekonstrukciójáról hozott rendelet egyik pontjának célkitűzése volt a Vár 25 éves fejlesztési koncepciójának elkészítése. A fejlesztési stratégia elkészítésére tavaly év végén meghirdetett közbeszerzést a KÖZTI nyerte. Igen. Az elkészült anyagot július 4-én adtuk át a Kormánybiztos Úrnak és az NFÜ-nek, de szeptember elejéig még lehetőség nyílt arra, hogy a munka segítésére és véleményezésre létrehozott szakmai bizottság opponensi javaslatai alapján az anyag kiegészüljön.
A stratégia egyik fő tanulsága az, hogy a döntés-előkészítő munkát még nem szabad lezárni. A javaslatok érdemi megvitatásához, a döntések, pályázatok előkészítéséhez olyan felmérésekre, adatokra, a széttagolt - részben papír alapú, ezért az információ átadására a felgyorsult világban képtelen - adatbázisok digitális egyesítésére van szükség, amit állami feladatként, és csak évek következetes munkájával lehet elvégezni.
Konkrét épületek hasznosítása: a volt Honvéd Főparancsnokság
Még a 2011-es év elején javaslatot tettem a volt Honvéd Főparancsnokság ideiglenes hasznosítására. A helyzete és adottságai révén a háború után visszabontással keletkezett rom jelen állapotában is - persze a szükséges veszély elhárítási és állagmegóvási munkák elvégzése után - alkalmas lehet információs központ, vendéglátás, interaktív vetítő, kiállítási terület és kóstolópiac létrehozására. A hely KAPU és UDVAR, az épület a Várban tett séta történeti kapuja, kiindulópontja lehet.
A Vár 25 éves koncepció javaslatot tesz az épület későbbi szerepére. Amíg az épület funkciójáról, méretéről és formájáról nincs közmegegyezés, addig csak a műemlék fenntartásához vitathatatlanul és feltétlenül szükséges munkálatok elvégzését javasoltam. Turisztikai és Információs pont, mobil berendezésű interaktív pihenő, bemutatkozó tér, INFOBOX, Hungaricum kóstolópiac számára jó lehetőségeket kínál a hely.
Matus István kerületi főépítészi szerepe és konfliktuskezelés
Eleve furcsa hangulatban vonult be a terézvárosi önkormányzat nagy üléstermébe pénteken délután háromkor a 30-40 Benczúr utcai lakos, Simonffy Márta alpolgármester, Matus István főépítész, Papp Katalin kerttervező, Mogyorósi Sándor jegyző és több helyi képviselő. A hangulat azért volt feszültséggel teli, mert mind a két fél pontosan tudta, miért vagyunk itt, ezen a nagy politikusi rutinnal munkaidőre összehívott lakossági fórumon. Azért voltunk itt, mert a terézvárosi önkormányzat - a lakók szerint törvénysértő módon - nem értesítette az érintett házak lakóit arról, hogy fel akarja újítani, vagyis teljesen át akarja építeni a Benczúr utca néhány háza mögött elterülő, Benczúr kertnek nevezett helyi játszótér-parkot.
A moderátori szerepet Matus főépítész vitte, minden szabadkozása ellenére meglehetős rutinnal. Az esemény első felében ő, majd Papp Katalin tervező beszélt a játszótér terveiről. Papp Katalin megmagyarázhatatlan arroganciája miatt a hangulat egészen hamar odáig jutott, hogy a magából kivetkőzött tervező egy ponton kiabálva hazugozta a lakókat. Úgy, hogy Matusnak kellett lecsillapítania a gátlásait vesztett szakembert. Szép jelenet volt, különösen, hogy Pappnak nem is volt igaza.
Matus kulturáltan, higgadtan beszélt, és látszatra folyamatosan az indulatok mederben tartásán dolgozott. De közben visszatérően tett olyan megjegyzéseket, miszerint a lakók egy része egyszerűen képtelen megérteni a remek terveket. Hiszen ezek csak azoknak nem tetszenek, akik nem értik őket. A lakók az ülés elején többször megpróbáltak visszatérni arra a vitathatatlan és döntő tényezőre, hogy bár a törvény előírja, nem vonták be őket ügyfélként. Matus reakciója erre az volt, hogy a nyitó fázisban gyakorlatilag még ő vádolta meg a lakosságot azzal, hogy ha tényleg izgatta volna őket a játszótér sorsa, akkor elolvasták volna a kerületi újságot és végigböngészték volna az önkormányzati weboldal valamelyik alfejezetét, amiben korábban többször is szó esett a Benczúr-projektről.
A közösségi részvétel hiánya és következményei
Így a lakók, akiknek törvényben rögzített joga ügyfélként részt venni a folyamatban, csak akkor értesültek a dologról, amikor egy november eleji kora reggelen felvijjogott a láncfűrész az ablakuk alatt. Se a lakók, se a közös képviselők nem kaptak egy levelet sem arról, mi készül, nemhogy a véleményüket kérdezték volna. A moderátori szerep mellett Matusnak az is feladata volt, hogy megnyugtassa a feleket és elősegítse a továbblépést: ezzel együtt végül szerencsére sikerült továbblépni az áldozathibáztatás rendkívül kínos kezdeti percein.
Az ülés során szó volt arról is, hogy a terv miért alakítja át páfrányokkal és hasonlókkal teleültetett, szobrokkal díszített sétakertté egy forgalmas játszótér eddig játékra szánt terének a felét, és miért van szükség egy játszótéren a jelenlévők egyike által sem kívánt, 50 négyzetméteres foglalkoztató helyiségre. A Benczúr-kert történetét nézve itt még akkor is érdemes lett volna egyfajta közösségi tervezéssel próbálkozni - a kifejezés rengetegszer el is hangzott a pénteki fórumon - ha a törvény eleve nem kötelezte volna a helyhatóságot az egyeztetésre.
Összegzésként - Matus szerepe és jelentősége
Matus István éveken keresztül állt a Várgondnokság élén és fontosnak tartja, hogy a terveket, gondokat a szakma részleteiben is megismerje. Moderátori tapasztalata és gyakorlata, valamint a stratégiai gondolkodás a Vár és a kerületi ügyek esetében egyaránt látható. A Vár fejlesztése komplex, hosszú távú feladat, amely egyszerre igényli a műemléki gondoskodást, a finanszírozási megoldásokat és a közösségi részvételt - mindezekben Matus álláspontja és tevékenysége fontos szerepet játszik.
Középkori várak - mire valók voltak? Egy történész elmagyarázza.
| Probléma | Javasolt beavatkozás | Várható hatás |
|---|---|---|
| Várfalak romlása | Stabilizálás, rekonstrukció, adományozási téglaprogram | Hosszú távú megőrzés, turisztikai bevétel növelése |
| Korlátozott pénzügyi források | Jegy- és bérletrendszer bevezetése, pályázatok, adományok | Fenntartható üzemeltetés, több kulturális tartalom |
| Közösségi részvétel hiánya | Nyilvános konzultációk, átlátható dokumentáció | Jobb elfogadás, kevesebb konfliktus |
tags: #matus #istvan #foepitesz