Meghatalmazás Önkormányzati Építési Ügyekben: Részletes Útmutató
Az önkormányzati építési ügyek bonyolultak lehetnek, különösen, ha nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, vagy egyszerűen csak nincs ideje a hivatalos eljárásokkal foglalkozni. Ebben az esetben a meghatalmazás nyújt megoldást, amely lehetővé teszi, hogy képviselőt bízzon meg az ügyei intézésével. Ez a cikk részletesen ismerteti a meghatalmazás fogalmát, a kapcsolódó jogszabályokat, a képviselők jogait és kötelezettségeit, valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségeit az önkormányzati építési és adózási ügyekben.
A gazdálkodó szervezetek számára 2018. január 1-jétől kötelező az elektronikus kapcsolattartás és ügyintézés az önkormányzati adóhatóság előtt. Ez azt jelenti, hogy adóügyeiket képviselőjük útján is intézhetik. A polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében a gazdálkodó szervezet fogalma széleskörű, magában foglalja többek között a gazdasági társaságokat, az egyesületeket, a köztestületeket, az alapítványokat, az egyéni vállalkozókat, valamint az államot, a helyi önkormányzatokat és a költségvetési szerveket is, amennyiben gazdálkodó tevékenységükkel összefüggő polgári jogi kapcsolataikról van szó.
Az elektronikus ügyintézés keretrendszerét, az elektronikus kapcsolattartás formáját és módját az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.), az adózás rendjéről szóló törvény (Art.), valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (Eüsztv.) szabályozza.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek továbbra is szabadon dönthetnek arról, hogy papír alapon vagy elektronikusan intézik-e adóügyeiket. Az ügyek saját jogon történő beküldése mellett, amennyiben Ön nem személyesen kíván eljárni, meghatalmazással képviselőt bízhat meg ügyének intézésével. A meghatalmazottnak rendelkeznie kell ügyfélkapu regisztrációval.
Meghatalmazás az Önkormányzati Hivatali Portálon
A meghatalmazás benyújtására az Önkormányzati Hivatali Portálon van lehetőség. Miután kiválasztotta az illetékes önkormányzatot (például Szombathelyt), az általános adónyomtatványok között megtalálja a „Meghatalmazás önkormányzati adóügyekben” megnevezésű űrlapot.
Korábbi hírlevelünkben részletesen bemutattuk a helyi iparűzési adó (IPA) telephely bejelentésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Felkeresve az E-Önkormányzat portált, a „HITELESÍTÉS” menüpont felületén feltöltheti a meghatalmazást tartalmazó PDF-fájlt.
Állandó Meghatalmazás Helyi Iparűzési Adóügyekben
Az adóalanyoknak 2020-tól lehetőségük nyílt arra is, hogy az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottjukat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) keresztül jelentsék be. A vonatkozó nyomtatványt (HIPAMEGH adatlapot) kizárólag elektronikusan lehet benyújtani a NAV-hoz.
Az állandó meghatalmazás kiterjedhet valamennyi, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos ügyre, vagy csupán azok egy részére. Az utolsó, „D” blokkban kell kiválasztani azt a települési önkormányzatot, amely előtt az állandó meghatalmazott el fog járni. Az űrlapot mind az adózó, mind a bejelentésben szereplő meghatalmazott benyújthatja hivatalos elektronikus elérhetőségéről (szervezet esetén cégkapujáról, magánszemély a KÜNY-tárhelyéről, cégkapu használatára nem köteles szervezet a törvényes képviselő KÜNY-tárhelyéről). Az elektronikusan benyújtott adatlaphoz csatolni kell az állandó meghatalmazást elektronikusan hiteles formában.
Amennyiben az adóalany él a fentiekben leírt képviselő NAV felé történő bejelentésének lehetőségével, akkor az önkormányzati adóhatóságnál a képviseletére jogosult személyt külön már nem kell bejelentenie.
Képviselet Önkormányzati Adóügyekben
Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - köteles igazolni.
Az adózó az a személy, akinek, illetve amelynek adókötelezettségét törvény, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, vagy önkormányzati rendelet írja elő. Az épület fogalma a magyar építészetről szóló törvény szerint olyan építmény, vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja.
A Helyi adókról szóló törvény (Htv.) alapján az építményadó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Az adóalanyiság a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását, a használatbavétel tudomásul vételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Ha egy épületre kiadott használatbavételi vagy fennmaradási engedély jogerőre emelkedett vagy véglegessé vált, illetve hatósági bizonyítvány kiállításra került, az adó megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az épületet vagy annak egyes helyiségeit ténylegesen használják-e.
Az adókötelezettség az építmény megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Ha az építmény az év első felében szűnik meg, akkor az adókötelezettség utolsó napja a tárgyév június 30. Az építmény használatának szünetelése nem érinti az adókötelezettséget.
Adómentességek Építményadó Vonatkozásában
A Htv. meghatározott épületeket illetve épületrészeket mentesít az adó alól. A helyi adórendelet kettős adómentességi rendszert szabályoz az építményadó vonatkozásában. A tárgyi adómentesség azt jelenti, hogy „akire” nézve meghatározott feltétel fennáll, nem tartozik az építményadó hatálya alá. Például a magánszemély tulajdonában lévő lakás (lakóház), amennyiben nem szolgál vállalkozási (üzleti) célt, adómentes.
A szükség lakás fogalmát a lakások és a helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény értelmező rendelkezései alapján lehet megállapítani. Az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény is mentes az adó alól.
A magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan a megszerzésének évében és az azt követő három évben mentes az adó alól. Továbbá, az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról szóló törvények szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása érdekében ingyenesen sportszervezet vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingatlanvagyon is adómentes lehet.
Műemléképületek felújításához kapcsolódóan határozott idejű adómentességi szabály létezik: ha önkormányzati rendelet alapján helyi emléknek, vagy nemzeti emléknek minősülő műemléki védelem alatt álló épületet felújítanak, akkor az épület a felújításra kiadott engedély véglegessé válását követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól. Ezt az adóhatóságnál kell kérelmezni.
Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat rendelete alapján díszpolgári címmel vagy kitüntetéssel rendelkező személyek, valamint Kossuth- vagy Széchenyi-díjjal kitüntetettek is mentesülhetnek bizonyos adók alól a címek odaítélését követő öt évig.
Elektronikus Ügyintézés az Önkormányzati Adóhatósággal
Az önkormányzati adóhatósággal való kapcsolattartás napjainkban nagyrészt elektronikusan zajlik. A gazdálkodó szervezetek a cégkapun, az egyéni vállalkozók pedig a KÜNY tárhelyükön (Ügyfélkapu+) keresztül tartják a kapcsolatot. Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt elektronikus úton is megtehetik.
Az adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele történhet az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével.
Ügyfélfogadás és Eljárási Információk
Az ügyfélfogadás helye Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Adóügyi Igazgatóságán van, a Margit utca 2-4. szám alatt. Az ügyfélfogadási rend a hét minden munkanapján biztosított, eltérő időtartammal.
Az építményadóra vonatkozó adatbejelentést az adókötelezettség keletkezését követő tizenöt napon belül kell teljesíteni. Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben (Dáptv.) meghatározott elektronikus úton, vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval. Az adatbejelentést kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet benyújtani, mely az önkormányzat honlapjáról letölthető. Mellékletként csatolni kell a meghatalmazást is, amennyiben nem az adózó jár el személyesen.
Az adóüggyel kapcsolatos eljárás (adatbejelentés) illetékmentes. Az adókivetésre irányuló eljárás hivatalból induló eljárásnak minősül, így az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény megkezdésének a napján kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
Az adókötelezettséget megállapító határozattal szemben a jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben szabályozottak szerint biztosított. Fellebbezés esetén csatolni kell a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat, valamint a fellebbezőt illetékfizetési kötelezettség terheli.
Vonatkozó Jogszabályok
A témában releváns jogszabályok a következők:
- A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
- Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2024.(X.30.) önkormányzati rendelete az építményadóról, a magánszemély kommunális adójáról és az idegenforgalmi adóról
- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
- Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
- Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
- A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
tags: #meghatalmazas #onkormanyzati #epites