Megvasarolt ingatlan követelés tulajdonjog jogi kérdések

A visszavásárlási jog egy kevésbé ismert jog, de bizonyos helyzetekben praktikus lehet. A visszavásárlási jog fogalmát kevesen ismerik és a gyakorlatban sem gyakran találkozni vele. Pedig ez az adásvételi szerződéssel egyidejűleg kikötött jog hasznos lehet, ha az eladó szorult élethelyzetben kényszerül megválni ingatlanától, és rövid időn belül szeretné visszaszerezni azt. Mindkét jog az adásvételi szerződés különös nemei közé sorolható, de utóbbi gyakoribb és ismertebb is. Az elővásárlási jog egy jogosultság arra, hogy amennyiben a szerződés tárgyát eladják, úgy az elővásárlási jogosult elsőként tarthat igényt annak megvásárlásra. Tipikusan közös tulajdon esetén a tulajdonostársakat jogszabály alapján illeti az elővásárlási jog. Ezzel szemben a visszavásárlási jog az adásvételi szerződéssel egyidejűleg kikötött jog.

Miért fontos a visszavásárlási jog és hogyan működik?

Biztosítja az eladónak, hogy az eladott dolgot (adott esetben ingatlant) a vevőhöz címzett egyoldalú nyilatkozatával megveheti, azaz visszavásárolhatja. A visszavásárlási ár és a visszavásárlási jog időtartama megállapodás kérdése a felek között, de az adásvételi szerződésben rögzíteni kell. Az ár lehet konkrét összeg, de arra is van lehetőség, hogy a visszavásárlási joggyakorlás időpontjában képviselt forgalmi érték legyen az irányadó. A visszavásárlási jog érdekessége, hogy kikötése esetén egy kettős jogi helyzet jön létre. A vevő a megvásárolt dolog tulajdonosa lesz, megilleti őt a tulajdonjogból fakadó teljes hatalom. Visszavásárlási joggal a gyakorlatban nem sűrűn találkozhatunk. Azonban kialakulhatnak olyan szorult élethelyzetek, amikor az eredeti tulajdonos nem kíván megválni az ingatlanjától, de másként nem tudja anyagi helyzetét rendezni.

A vevő által megvásárolt ingatlanból befolyó pénzt az eladó fel tudja használni az anyagi körülményeinek rendezésére. Az átadott pénzért cserébe a vevő tulajdonjogot szerez, azzal a korlátozással, hogy a visszavásárlási jog időtartama alatt nem adhatja el az ingatlant, csak az eredeti eladónak. Ettől függetlenül hasznosíthatja az ingatlant, például bérbeadással. A vevő mindenképpen egy védett pozícióba kerül, hiszen amennyiben a visszavásárlási időn belül az eladó nem intéz egyoldalú nyilatkozatot irányába, akkor tulajdonjoga teljesen korlátozásmentessé válik. Ahhoz, hogy a visszavásárlási jog harmadik személyekkel szemben is hatályosítható legyen, elengedhetetlen az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése. Az ingatlanra bejegyzett visszavásárlási jog az aktuális tulajdonos jogosultságát is befolyásolja valamennyire.

Kik tükrözik a gyakorlatban a visszavásárlási jogot?

A blogcikk szerzője Dr. Használt lakás, ház vásárlása során mindenki tart attól, hogy mi derül ki később. Mi az, ami nem működik, ki felelős érte, kinek kell fizetni a javítást, cserét. Mit mond erről a legfőbb bíróság? Milyen iránymutatást adott ki a vitás ügyek rendezéséhez? Hazánkban jogszabályok határozzák meg, hogy egy-egy ügyben mit kell figyelembe venni, mit kell követni. Ezzel ellentétes például az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere, ahol a korábbi bírósági döntéseknek, úgynevezett precedenseknek sokkal nagyobb szerep jut. Szembe kellett nézni azzal, hogy egy-egy jogszabályt nem mindenki egyformán értelmez. Vagyis, ugyanabban az ügyben előfordulhat, hogy két különböző bíróság eltérő döntésre jut. Ez pedig nyilvánvalóan bizonytalansághoz vezet, ami senkinek sem jó. Ezek egy konkrét ügy kapcsán adnak iránymutatást, hogyan értelmezzük az érintett törvényi előírást. Az elvi bírósági határozatokat minden bíróságnak figyelembe kell vennie. Ha nem tenné és az ügy a Kúria elé kerülne, nyilvánvalóan az elvi bírósági határozat alapján születne meg a végső döntés.

Szavatosság és hibás teljesítés - hol a helye az ingatlanoknál?

A használt ingatlanok adásvétele során nem egyszer merült már fel probléma. A kérdés ilyen esetekben, hogy ki a felelős a rejtett hiba miatt? A használt ingatlanok vásárlása során is a Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A törvény szerint az eladó hibásan teljesít, vagyis az eladó felel, ha az adásvételkor az ingatlan nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. DE… és itt jön a kivétel! A Kúria egy elvi bírósági határozatban adott támpontot a válaszhoz. Vagyis, ha a vevő tudott arról, hogy a fürdő fala vizesedik, mert az eladó elmondta, megmutatta, vagy egyértelműen látható volt, akkor az eladó nem felel ezért a hibáért. Nyílt hibák: amikor a hiba egyszerű észleléssel is megállapítható. Azok a hibák, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie. Azok a hibák, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható. Például, ha a nyílt hiba az, hogy a kémény ferde, akkor bizony számítani lehet rá, hogy előbb-utóbb le is fog dőlni. De ilyen az is, ha a fürdő fala vizesedik, és emiatt a csempe később lepotyog. Fontos, hogy egy ingatlan adásvétel során legyünk körültekintők és őszinték, akár eladók, akár vevők vagyunk. A cikk szerzője: Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Különleges helyzetek és gyakori kérdések az osztatlan közös tulajdon kapcsán

Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanokra vonatkozó legfontosabb kérdések között gyakori a közös tulajdon megszüntetése, elővásárlási jog, és az egyes tulajdonosok közös döntéshozatala. A Ptk. kimondja, hogy a tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös dolgot érintő kérdésekben. A tulajdonostársak egymásra utaltsága a döntéshozatalon túl a költség- és veszélyviselésben is megnyilvánul: a kiadások a tulajdoni hányadok arányában terhelik a tulajdonostársakat. Az ingatlan közös teherviselése és a közös használat kérdéskörét széles keretek között rendezik, például használati megállapodásokkal. Amennyiben az egyes tulajdonosok között nem sikerül megegyezni, a közös tulajdon megszüntetése és az eladás vagy megosztás jogi úton történő megoldása merül fel.

Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok adásvétele esetén az összes tulajdonostársnak aláírásra van szüksége az adásvételi szerződéshez. Ha egyetlen tulajdonostárs nem járul hozzá, az ingatlan nem adható el. Elővásárlási jog akkor áll fent, ha négy tulajdonostárs közül például két személy él az ingatlanon; a másik két személynek nincs elővásárlási joga a másik két személy adásvételére. Elővásárlási jog ajándékozás esetén nem alkalmazható. A közös tulajdon felosztásának lehetőségei között a természetbeni megosztás, a bíróság által kijelölt használati megállapodás, vagy a végrehajtási eljárás útján történő értékesítés és felosztás is szerepel. Továbbá a társasházzá válás a közös tulajdon békés megszüntetésének egyik formája lehet, ahol a lakások önálló tulajdonná válnak, a közös részek pedig közös tulajdon maradnak.

A lemért és megoldhatatlan helyzetek

Ha a közös tulajdonban lévő ingatlanon olyan helyzet áll elő, ahol az egyik tulajdonostárs nem hajlandó eladni vagy megvásárolni a részt, a másik oldalnak több lehetősége van: közös tulajdon megszüntetésére irányuló per megindítása, használati megállapodás megkötése a fennálló jogok rendezésére, vagy albetétesítés útján a tulajdoni hányadok differenciálása. A jogi eljárások során előfordul, hogy a bíróság a területet érték szerint osztja fel vagy árverésen értékesíti a részeket, majd az összeg arányosan kerül elosztásra a tulajdonostársak között. Különösen fontos lehet egy használatmegosztási szerződés, amely rendezné, hogy ki jogosult melyik része használatára, és hogyan oszlanak a kiadások.

Szavatosság, elévülés és a megkötött szerződések

A szavatossági jog a vevőt illeti meg, és öt év az elévülési határidő ingatlanok esetén. A szavatossági igények érvényesítéséhez fontos a szerződés megkötésekor és a birtokbaadás időpontján rögzített dokumentáció, a mérőórák, a földhivatali bejegyzések és a jogi állapot pontos összegzése. A rejtett hibák esetén a vevőnek továbbra is jogai vannak, azonban a Kúria iránymutatása szerint ha a vevő előzetesen szakértőt vett igénybe, a szakértői hibákra a szavatossági igények nem érvényesíthetők. A hirdetési tartalmakra vonatkozó kérdések esetén a bíróság megállapíthatja, hogy a hirdetés nem része a szerződésnek, és a felek e szempontból önállóan viselik a felelősséget.

Gyakorlati tanácsok az ingatlanügyekhez

  • Az adásvételi szerződés megkötésekor érdemes olyan részleteket rögzíteni, amelyek később lehetővé teszik a visszavásárlási feltételek egyértelmű meghatározását.
  • Az elővásárlási jog terhére történő értékesítésnél a jogosultak részletes értesítése szükséges.
  • A haszonélvezeti jogról szóló megállapodásokat érdemes írásban rögzíteni és bejegyeztetni a földhivatalnál.
  • A hibás teljesítésre vonatkozó igények érvényesítéséhez fontos a szerződéskötés időpontjában és a birtokbaadási jegyzőkönyvben rögzített információk pontos összegyűjtése.
  • Közös tulajdon megszüntetésére és értékesítésére vonatkozó eljárásoknál érdemes jogi tanácsot kérni, mert a peres megoldások költségei és időigénye jelentős lehet.

Általános ajánlások a jogi háttérhez

Az ingatlan adásvételi és közös tulajdon kérdései különösen összetettek, és számos speciális szabályt, kivételt és előírást tartalmaznak. A jogi környezet széles körű útmutatást ad, de a konkrét ügyekben a bírósági gyakorlat és az egyedi körülmények határozzák meg a legmegfelelőbb megoldást. Minden esetben érdemes ügyvédet bevonni a szerződések készítésébe, a bejegyzések intézésébe és a peres eljárások kezelésébe, hogy a jogi védelmet és a későbbi viták elkerülését biztosítani lehessen.

Infografika: visszavásárlási jog és elővásárlási jog kapcsolata

#09 Osztatlan közös tulajdon - "Közös lónak túros a háta?" 🏠🎙️

tags: #megvasarolt #ingatlan #koveteles #tulajdonjog

Népszerű bejegyzések: