Mely földek tartoznak a Nemzeti Földalapba

A Nemzeti Földalap (Nfatv.) a kincstári vagyon része, amelybe tartozik az állam tulajdonában lévő földek meghatározott köre: szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület vagy halastó művelési ágban nyilvántartott területei; továbbá olyan művelés alól kivett területek, amelyekre az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleggel vonatkozik, és elsődleges gazdasági rendeltetésű erdőnek minősülnek. Ezen túl a nemzeti földrészletek között olyan területek is szerepelnek, amelyek a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgálják vagy annak szükségesek.

A tulajdonosi jogok gyakorlása és a hasznosítás fő szabályai

A magyar állam tulajdonosi jogait és kötelezettségeit az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja az általa vezetett Nemzeti Földügyi Központ (NFK) útján. A Nafatv. főszabálya szerint a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának átruházására nyilvános pályázat vagy árverés útján kerülhet sor. Kivételként szerepel az a szabály, miszerint a 10 hektár állami tulajdonú térmértéket meg nem haladó földrészletekre nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés.

A földek értékesítésére vagy hasznosítására irányuló döntések, valamint a beszedett bevételek felhasználása a jogszabályokban meghatározott keretek között történik. Az értékesítésre vonatkozó döntést megelőzi az érintett földrészlet forgalmi értékbecslése, amelyet az értékbecslésben meghatározott érvényességi időn belül kell figyelembe venni; alacsonyabb ellenértéket a szerződésben nem lehet rögzíteni. Amennyiben az ajánlattevő nem első helyen álló elővásárlási jogosult, úgy a benyújtott vételi ajánlatot és a megkötött adásvételi szerződést más elővásárlási jogosultakkal is kötelező ismertetni.

A földhasználat és az értékbecslés folyamata

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos döntéseket a Kormány részére a miniszter útján kell előterjeszteni. Az adásvételi szerződés megkötését követően szükséges a földrészlet értékbecslésének elkészítése, amelyet a Korm. rendelet ír elő és amely alapján az értékbecslésben megállapított forgalmi érték szerint lehet meghozni a végső döntést. Ha a vételi ajánlat tartalmazott ellenérték nem éri el az értékbecslés szerinti forgalmi értéket, az nem fogadható el; a felülvizsgálat költsége szintén az NFK-t terheli.

A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben megjelölt módon és szervezetekkel jöhet létre. A vagyonkezelő jogosult a birtoklásra, használatra és hasznok szedésére, és a vagyonkezelési szerződés részleteit a jogszabályok szerint rögzítik. A bennünket érintő szerződések esetében a szerződések megkötése előtt szükséges a megfelelő hozzájáruló nyilatkozatokat beszerezni, és a vagyonkezelőt érintő külön előírásokat betartani.

A kiemelt rendeltetésű és védelem alá eső területek

A Nemzeti Földalapba tartozó erdők átruházása vagy bármely jogcímen történő átadása az Erdőtörvény és a természetvédelemért felelős miniszter egyetértéséhez kötött. A Natura 2000 és védett természeti területek vagyonkezelésbe adása szintén e feltételekhez kötött. Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület átruházása csak a vonatkozó jogszabályokkal összhangban történhet.

A pályázati felhívást és az eladásra vagy haszonbérbe adásra kerülő földrészletek jegyzékét közzé kell tenni a NFK székhelyén, az internetes honlapon és az önkormányzatnál, legalább harminc napra kihelyezve, illetve helyben szokásos módon is közzétenni.

A szabályozási keret és a fontosabb kihatások

Az állam tulajdonában lévő erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület - kivéve egyes speciális eseteket - csak vagyonkezelésben adható át; az eladás, csere vagy haszonbérbe adás csak a törvényben meghatározott keretek között történhet.
A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvényben meghatározott esetekben a részarány-tulajdonos számára földrészletet ajánl fel az állam a megfelelő aranykorona érték erejéig.
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos jogügyletek értékét és forgalmát szigorú feltételekhez kötik: az értékbecslések és az ez alapján meghatározott ár fontos tényező a döntéshozatalkor.

A jogi keret nemzetközi és hazai összefüggései

A földforgalmi törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő minden földre, és a külföldi természetes személyek földtulajdonjogát nem szerezhetik meg, míg a magyar állampolgárok és tagállami állampolgárok bizonyos feltételek mellett földet szerezhetnek. A jogszabályok a közösségi és nemzeti keretek között határozzák meg a birtokmaximumokat és a tulajdonjog átruházásának módját, a közvetítő szervezetek feladatát és az értékbecslés kötelező jellegét.

Infografika: Nemzeti Földalap földtípusai és hasznosítási módok

Gyakorlati tudnivalók a kérelmezőknek

Magánszemélyek családi gazdaságokra alapuló földtulajdonszerzése esetén kizárólag földművesnek minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezhethet meg földet; a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár maximum 1 hektár földet szerezhet, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozóval köttetik. Külföldi természetes személy föld tulajdonjogát nem szerezhet meg. Jogosan, jogi személy csak művelés alól kivett területre vonatkozóan nyújthat be vételi kérelmet, és a jogi személy föld tulajdonjogát nem szerezheti meg.

A piaci értékelés és az értékbecslés elengedhetetlen része a transzparens hasznosításnak. Az értékbecslés során a szakértő az illetékes terület adottságait és piaci összehasonlításait figyelembe véve állapítja meg a reális forgalmi értéket, amely alapján lehetőség nyílik a jogügyletek végrehajtására. Amennyiben a felülvizsgálat során az eredeti értékbecslés megváltozik, a felülvizsgálat díját az NFK viseli.

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a lényeget: a Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része, amely a földek széles körét foglalja magában; a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a miniszter a NFK útján gyakorolja; a földek értékesítése és hasznosítása nyilvános pályázat vagy árverés útján történhet, kivéve a 10 hektár alatti földrészleteket, ahol bizonyos adásvételi szerződések mellőzése megengedett; és a földhasználatot szigorú szabályok és értékbecslés előzi meg.

tags: #mely #foldek #tartoznaka #nemzeti #foldalapba