Mélygarázs gravitációs szellőzése: elv, problémák és korszerűsítési lehetőségek
A gravitációs szellőzés - más néven természetes szellőzés - a hőmérséklet- és sűrűség-különbségből adódó felhajtóerőre épül: a melegebb, könnyebb beltéri levegő felfelé áramlik, és távozik a szellőzőnyílásokon keresztül, míg a hidegebb, nehezebb kültéri levegő beáramlik a helyiségekbe.
A gravitációs szellőzés elve és történeti előnyei
Mindannyian tudjuk, hogy a meleg levegő felfelé emelkedik. Ez a mindennapos jelenség áll a gravitációs szellőzés hátterében is. Tehát ha egy helyiségben fűtés működik, vagy a nap melegíti a belső teret az ablakokon keresztül, akkor a szellőzőkön beengedett hideg levegő felmelegszik és elkezd felfelé vándorolni. Szükségünk van egy nyílásra valahol a mennyezet közelében, amelyen keresztül elhagyhatja a szobát, és már kész is van a gravitációs szellőzésünk. Ha hozzáadunk egy kéményt, ami segít abban, hogy a felmelegedett levegő magasabbra jusson, tehát a hűvösebb zónába, felgyorsítjuk ezt a folyamatot, és növeljük annak hatékonyságát.
A gravitációs szellőzésnek sok előnye volt. Olcsó volt a kivitelezése. Sem a szellőzőcsöveknek, sem a kéményeknek nem volt szükségük különleges anyagokra, a többi költség gyakorlatilag a falakon lévő nyílásokat takaró rácsok és esetleg valamilyen eszköz megvásárlására korlátozódott, ami megvédi a kéményt az esőtől és a szél erejétől. A gravitációs szellőzés használata nem okozott költségeket. A fizika ingyen intézte mindezt. Működött hangtalanul. Nem voltak mechanikus alkatrészek, amelyek zajt vagy akár zúgást okozhattak volna. Fontos, hogy a szellőző függőleges részei a falakban vagy a megfelelő kémény mellett voltak elhelyezve, kevés helyet foglalva el. Az egész telepítés gyakorlatilag észrevehetetlen volt és nem foglalt el plusz teret. Egy másik előny az is, hogy nem tud meghibásodni. Működni fog, amíg fizikailag nem lesz lerombolva.
Mélygarázsok és gravitációs szellőzés: miért nem elég?
Debrecen - A mélygarázsok szellőzését csak mesterséges módon, szellőztető berendezésekkel lehet megoldani, és ennek hangja van. A szellőztetésre egyébként a gépkocsik kipufogógázainak elvezetése, valamint tűzvédelmi okokból van szükség. A szellőztető berendezések garázs- és kimeneti nyílás felől zajcsillapítókat építettek be. A mélygarázs szellőztető berendezéseinek zaját csak akkor lehetne megszüntetni, ha azokat üzemen kívül helyeznék.
A gravitációs szellőztető-rendszerek évtizedek óta működhetnek társasházaknál, azonban ezek bizony ma már sok probléma forrásai lehetnek. A szellőztető kürtők gyakorlatilag évtizedek óta nincsenek tisztítva, és a szagok áramolnak egyik lakásból a másikba. A söntszellőző-rendszereket annak idején úgy létesítették, hogy minden lakásnak önálló, 14×14 cm-es szellőzőjárata indul és szellőzik ki a háztetőn, a kürtők nincsenek egymással összeköttetésben. Sokszor előfordul azonban, hogy idővel a szellőző kürtők annyira eltömődnek, hogy szabályos légáramlás már nem képes kialakulni bennük.
Nyári működési problémák
A gravitációs szellőzés a szellőzőrendszer alsó és felső részénél lévő hőmérséklet-különbségen alapul. Emiatt télen elég jól működik, hiszen a külső környezetben hideg van, míg a lakásokban, a fűtött helyiségekben meleg, így a hőmérséklet-különbség hatására és a megfelelő magasságú szellőzőkürtőnek köszönhetően kialakul a gravitációs nyomáskülönbség, a kéményhatás. Nyáron azonban a külső levegő lesz a melegebb, a nyomáskülönbség megfordul, azaz befelé fújja a rendszer a levegőt. Mivel a gravitációs söntszellőzés eleve meglehetősen alacsony hatásfokú, nyáron szinte hatástalan, a fürdőszobai párát nem képes elszállítani, és a konyhai szagokat sem.
Szagok és visszaáramlás
Ekkor a szagok átjuthatnak az egyik kürtőből a szomszédosba. Vagy ha egymás feletti lakások szellőzését eleve közös kürtővel oldották meg, akkor a huzat lecsökkenésével az egyik lakás levegője visszaáramolhat a másikba. A szagok terjedése azonban nem csak a szellőztető rendszeren keresztül történhet meg. A bejárati ajtók megnyitásával, a lépcsőházon keresztül is létrejöhet a gravitációs kéményhatás, a levegő átáramlása egyik lakásból a másikba.
Karbantartási és üzemeltetési korlátok
A gravitációs szellőzőjáratok elszennyeződése idővel szinte törvényszerű, a falazott tégla kéménykürtőt takarítani szinte lehetetlen. A megoldás a kürtő bélelése lenne, illetve ha a szellőztetést és az elszívást egy kisebb ventilátor oldaná meg. Ez viszont nem lehetséges akkor, ha a fürdőszobákban gáz vízmelegítők vannak, csak úgy, ha ezeket villanybojlerekre cserélik le a lakók. Mindezek viszont jelentős költséggel járnak, így sokszor inkább marad a régi, rosszul működő gravitációs szellőzőrendszer és ezzel a kellemetlen szagok is.
Gazdasági és energetikai hátrányok
Azonban a gravitációs szellőzés alapvető hátránya a mai építtetők számára az üzemeltetés költsége. Paradox módon, bár a működése maga nem igényel forrásokat, jelentős pénzveszteségeket okoz. Ez azért van, mert folyamatosan eltávolítja a házból éppen felmelegített levegőt, és hideget szív be. Ha egy óra alatt többszáz köbméter levegőt cserélünk, könnyen érthető, hogy nagy veszteségekről van szó.
Az új, tökéletesen szigetelt házakban a gravitációs szellőzés felelős - vagy lenne, ha valaki úgy döntene, hogy telepíti - akár a hőveszteségek 50-60 százalékáért is. És éppen a költségek kérdése, a növekvő környezeti tudatosság és a CO2-kibocsátási normák szigorodása miatt gyorsan elmozdulunk ma a gravitációs szellőzéstől a levegőkeringtetést kényszerítő ventilátoros rendszerek felé. Ugyanis ezeket össze lehet kötni a kibocsátott levegő hővisszanyerőjével. És amikor 50-60% -os veszteségről van szó, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy csökkentsük ezeket.
Korszerűsítési lehetőségek mélygarázsok esetén
A mélygarázsok szellőzését csak mesterséges módon, szellőztető berendezésekkel lehet megoldani. A gépkocsik kipufogógázainak elvezetése, valamint a tűzvédelmi követelmények indokolják a gépi elszívást. A modern rendszereknél zajcsillapítókat építenek be a légelszívó rácsoktól és a légaknától számított határértékek betartására: a garázsszinten a berendezések zajszintje a légelszívó rácsoktól számított 5 méternyire maximum 65 decibel, a felszínen a légaknától számított 25 méterre 47 decibel lehet.
A megoldások közé tartozik a meglévő kürtők bélelése, az automata ventilátorok telepítése, valamint a légcsatornák korszerűsítése hővisszanyerésre és zajcsillapításra tervezett elemekkel. A szellőztető berendezések garázs- és kimeneti nyílás felől zajcsillapítókat építettek be. A megvalósításhoz azonban szükséges a füstgázvédelmi és tűzvédelmi előírások betartása, valamint gazdasági megtérülés vizsgálata.

Csatornatípusok és építési megoldások
Beágyazott csövek: Ezeket az épület építése során építik be, gyakran téglából, kerámia tömbből vagy könnyűbetonból készülnek. Az ilyen típusú kipufogócsöveket általában az építési szakaszban integrálják a falakba. Külső csövek: Horganyzott acélból vagy megerősített műanyagból készülnek, és viszonylag egyszerűen telepíthetők, akár egy már meglévő ház utólagos szellőztetési rendszerének részeként is. A csatornák lehetnek kerek vagy téglalap alakú keresztmetszetűek. A kerek csatornák könnyebben telepíthetők, jobb légcserét biztosítanak.
Mikor érdemes áttérni gépi szellőztetésre?
Tény viszont az, hogy egy komfortos lakás esetében a jó szellőzőrendszernek mára alapkövetelménynek kellene lennie. A friss, minőségi levegő teljesen más atmoszférát, klímát teremt az otthonokban. És főleg mélygarázsokban a gépi szellőzés nem csupán kényelmi kérdés: biztonsági és egészségügyi szempontból is elengedhetetlen. A modern, ventilátoros rendszerek képesek nyáron és télen egyaránt egyenletes, irányított légcserét biztosítani, csökkentve az energiafogyasztást hővisszanyerőkkel kombinálva.

Méretezés és ajánlások
A gravitációs szellőzés esetében a méretezés alapvető szabályai és ajánlásai szerint fontos a kürtők magassága, keresztmetszete és az alsó-bemeneti nyílások megfelelő elhelyezése. Gépi rendszernél a ventilátorok teljesítményét, a légcsatornák keresztmetszetét és a zajcsillapítási intézkedéseket a helyi előírások és a tervezett forgalom alapján kell meghatározni.
Gépi lélegeztetés - Orvosi-sebészeti - Légzőrendszer | @LevelUpRN
Összefoglaló gondolatok
A gravitációs szellőzés történeti előnyei és egyszerűsége ellenére a mélygarázsok és a modern, energiahatékony épületek esetében nem nyújt megfelelő, megbízható megoldást. A korszerűsítés - a kürtők bélelése, a gépi ventiláció és a hővisszanyerő rendszerek alkalmazása - nemcsak komfort- és egészségügyi, hanem gazdasági és környezeti szempontból is indokolt lehet. A mélygarázsokban a gépi szellőzés alkalmazása kötelező követelmény lehet a kipufogógázok elvezetése és a tűzvédelmi előírások teljesítése miatt.
tags: #melygarazs #gravitacios #szellozese
