Melygarázs jogi helyzete: társasházi teremgarázsok és elidegenítésük szabályai

A jelenleg hatályos OTÉK 42. az engedélyezési eljárások során az építésügyi hatóság vizsgálja a hatályos kormányrendeletben meghatározott parkolási igény biztosítását. A kizárólagos használati jog esetében fontos azonban, hogy a társasházi alapító okirat minden esetben világosan rögzítse, hogy melyik lakáshoz melyik gépkocsibeálló tartozik.

Ennek hiányában a szervezeti működési szabályzat határozhatja meg a közös tulajdonú telken elehelyett parkolók használati lehetőségeit. A gépkocsik megnövekedett számára és a társasházak gyakori szűkös telekmérete miatt nem mindig van lehetőség minden lakáshoz önálló garázs vagy parkoló létesítésére. Az önálló garázsok helyett elterjedtebb megoldás a mélygarázs vagy a teremgarázs, amely rendszerint az épület pinceszintjén található.

A mélygarázs és a teremgarázs tartalma és tulajdonjogi kérdései

A társasház alapító okiratban a mélygarázs általában egy helyrajzi számon szerepel, amelyben a gépkocsi-beállókhoz osztatlan közös tulajdoni hányadok tartoznak. A társasház alapító okirat elválaszthatatlan mellékletét képező alaprajzon sorszámozva fel kell tüntetni az egyes parkolókat. Kevésbé szerencsés megoldás a felszíni gépkocsi-beállók helyzete. Lehetőség van viszont használati megosztási szerződést vagy helyszínrajzot készíteni, amely rögzíti az egyes beállók elhelyezkedését és a használati jog jogosultját.

Amennyiben a felszíni gépkocsi-beállók az alapító okiratban az egyes lakásokhoz vagy nem lakás céljára szolgáló helységekhez (pl. üzlethelyiség vagy tároló) vannak rendelve és a kizárólagos használati jog a mindenkori tulajdonost illeti meg, a felszíni gépkocsi-beállónak nincs önálló helyrajzi száma. Csak az alapító okiratban, használati megosztási szerződésben vagy az adásvételi szerződésben meghatározott területen felül egyik tulajdonosnak sincs joga a másik tulajdonos terhére többlet területet használni.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 23. pontja szerint a társasházközösség a gépkocsibeállókra vagy egyéb közös tulajdonú területrészekre vonatkozóan további részletes szabályokat határozhat meg a szervezeti működési szabályzatában. Előfordulhat olyan eset is, amikor a telek és a felépítmény tulajdonjoga elválik egymástól és a társasház csak a felépítményre kerül megalapításra.

Kertrészek és többlethasználat kimutatása

A kertrészek általában a társasházak földszintjén elhelyezkedő lakások előtt vagy mögött kerülnek kialakításra. Mivel a kertrészek nem kapnak önálló helyrajzi számot, csak az adott lakással együtt forgalomképesek. Ezt követően a tényleges állapotra vonatkozóan is rajzot kell készíteni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy kik és milyen mértékű „többlethasználatot” alakítottak ki. A többlethasználati díj megállapítása közgyűlési hatáskör, mivel a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 28. pontja ezt írja elő.

Garázsok elhelyezkedése és finanszírozási modellek

New construction társasházak számára többféle módon alakítanak ki garázsokat. Kertvárosi területeken gyakran felszíni beállókat terveznek, míg belvárosi kerületekben teremgarázs kerül kialakításra a földszinten vagy pinceszinten. Gépjárműbeállónak nevezzük a társasházban megépített, a társasházi tervrajzon meghatározott számmal jelzett, az alapító okiratban megnevezett és ingatlan-nyilvántartásban szereplő, teremgarázsként funkcionáló ingatlan meghatározott tulajdoni hányadát, és a teremgarázshoz tartozó közös tulajdoni illetőséget.

Utóbbit a vevő a teremgarázsban a gépjármű-beálló kizárólagos használatára jogosult. Gyakran az alapító okiratban és a tervrajzon jelölik a közös és külön tulajdonban álló részeket. A földhivatal az alapító okiratból és mellékletéből veszi át a tervek adatait és jegyzi be a teremgarázs beállóhelyek betű- és számjelét (például G127). A megvásárolt eszmei tulajdoni illetőséget pedig természetben a hozzá rendelt gépkocsibeálló testesíti meg.

Illeték és adózás a teremgarázsokra

A teremgarázsban található gépkocsibeálló vételi illetéke az általános illetéktörvény szerint 10%. Ha egy albetétként külön ingatlanként feltüntetett garázsokról van szó, a tulajdonjog és a hozzátartozó közös tulajdoni illetőség megszerzése után szintén 10% illetéket kell fizetni. (Tehát nem vonatkozik rá az új építésű lakásokra járó illetékmentesség.)

Vitás esemény Kecskeméten: az önkormányzat teremgarázsokra kivetett építményadója kapcsán ombudsmani álláspont szerint igazságtalan lehet a kedvezmények megkülönböztetése az ikergarázs-tulajdonosokhoz képest. A szabályozás alapján az adót a tulajdoni hányad arányában vetik ki; külön 15 m2-nél kisebb garázsokat mentesít, de a teremgarázsok esetében ezt több tulajdonos között számolják el, ami hátrányos megkülönböztetéshez vezethet.

Önkormányzati mélygarázs-beruházások a Legfelsőbb Bíróság döntésének tükrében

Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint semmis az a megállapodás, amely forgalomképtelen ingatlan felszíni vagy felszín alatti részének elidegenítését vagy megterhelését eredményezi. Az ítélet azt is meghatározza, hogy a föld alatti részek tulajdonjogát a földtulajdonos szerezheti meg, míg a köz közterületek vagy forgalomképtelen terek esetén az önkormányzat védelme fennáll. Ennek következtében a korábbi beruházási konstrukciók átgondolására van szükség, és meg kell vizsgálni a már megkötött szerződéseket három szcenárió szerint: a szerződés még meg nem kezdődött teljesítése, a kivitelezés megkezdődött, és a beruházás már megvalósult.

A PK vélemény szerint eljárási alapelvek szerint a semmisség jogkövetkezményei a következők lehetnek: eredeti állapot helyreállítása természetben, a szerződés érvényessé nyilvánítása vagy hatályossá nyilvánítása. Ha a beruházás nem kezdődött meg, a semmisség egyszerűen azt jelenti, hogy senki sem jogosult teljesítésre. Ha a kivitelezés megkezdődött, a hatályossá nyilvánítás lehet a megfelelő jogkövetkezmény, és ha a beruházás befejeződik, a tulajdonjog kizárólag a földtulajdonosé marad, míg a beruházó jogosult marad az elvégzett munka ellenértékére.

Az új szabályozások és a Legfelsőbb Bíróság döntései miatt a jelenlegi és jövőbeli önkormányzati beruházások jogi kereteit ehhez mérten érdemes felülvizsgálni, különös tekintettel az önállósítási lehetőségekre és a társasházi alapító okirat módosítására.

Az állások önálló ingatlanná válásának gyakorlati feltételei

Az új rendelet szerint csak olyan teremgarázs álláshelyek nyithatók önálló tulajdoni lappal, amelyek megfelelnek az OTÉK és a vonatkozó jogszabályok feltételeinek. A feltételek között szerepel a határolófalak, a padlón történő tartós jelölések megléte, valamint a körülhatárolás pontos meghatározása. Az álláshely hosszúsága legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter mozgásukban korlátozottak számára; egyéb esetben az álláshely hossza 5,00 méter, szélessége 2,70 méter. A kivételként megengedett 30%-os csökkentés esetén a méretek 4,10 méter hosszú és 2,20 méter szélességűek lehetnek.

Az önállósítás feltétele az alapító okirat módosítása és a gépjármű tároló helyiség záradékolt vázrajza, amely lehetővé teszi az egyes álláshelyek teljes körű nyilvántartásba vételét. Az alapító okirat módosítását, a határolóvonalak és a helyrajzi számok feltüntetését záradékolt vázrajzzal együtt be kell nyújtani az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz. A bejegyzés díja állásonként 6.600 forint, társasházanként legfeljebb 100.000 forint.

Fontos, hogy az alapító okirat módosítása a jelenlegi társasházi törvények szerint összes tulajdonostársa egyetértését igényli, kivéve ha a lakásmegosztás vagy lakásösszevonás olyan, amelynek alapján a többi tulajdoni hányad változatlan marad (együttműködési rugalmasságot biztosítva). Ezen felül minden álláshely tulajdonosát fel kell tüntetni az alapítókban, és az álláshelyekhez tartozó közös tulajdoni hányadokat is fel kell tüntetni. A teremgarázsban található olyan területek, amelyek nem válnak álláshellyé, továbbra is közös tulajdonban maradnak.

Az alapító okirat módosítása mellett lehetőség van arra is, hogy a tulajdonostársak egyszerű többséggel módosítsák az alapító okiratot, ha az egyik tulajdonostárs építtető, és a lakásban végzett átalakítás olyan megoldást eredményez, amely során a többi tulajdonostárs tulajdoni hányada változatlan marad. Ez a megoldás azonban jelenleg nem minden társasházra terjed ki, és jogi reformot igényelhet a jövőben.

Meta adatok

Infografika: teremgarázs jogi struktúrája és tulajdonosi viszonyok

Okirat vs. tulajdonjog: Mi a különbség? | Ingatlanvizsga témák ismertetése

tags: #melygarazs #jogi #helyzete

Népszerű bejegyzések: