Mennyit kell fizetni a felújtási alapba: közös költség, díjak, jogi keretek

Magyarok milliói élnek társasházakban- az egyik legnagyobb konfliktusforrás pedig általában nem más, mint a közös költség. A közös költség viselésének jogszabályi hátterét első sorban a társasházakról szóló törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) biztosítja, mögöttes jogszabályként pedig a Polgári Törvénykönyv, a Ptk. és egyéb előírások érvényesek. A közös költség a közös tulajdonba tartozó ingatlan fenntartásának költségeit, valamint a rendes gazdálkodáson túlmutató kiadásokat fedi.

A közös költség fogalma és szerepe

A közös költség a közös tulajdonban lévő épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és a lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások összege. Üzemeltetéshez szükséges szolgáltatások, karbantartás, felújítás és fejlesztés finanszírozását szolgálja. A közös költség viselése a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint terheli, és a SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) rendelkezései határozzák meg a részleteket, ha az SZMSZ másként nem rendelkezik.

Közös költség és felújítási alap

• A felújítás az ingatlan egészére vagy egyes részeire kiterjedő, időszakonként szükségessé váló, általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amely visszaállíthatja az eredeti műszaki állapotot vagy növelheti az állagbiztonságot. A felújítás alatt értjük a teljes és részleges felújítást, illetve a korszerűsítést is.
• A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás olyan kiadásokat jelent, amelyek a közös tulajdonban lévő épület bővítésével, átalakításával vagy új közös rész létesítésével járnak. Ezekről a költségekről tulajdonostársak egyhangú határozattal dönthetnek.
• Szerepük a felújítási alapban: az alapot a közös tulajdon fenntartására, felújítására és fejlesztésére kell elkülöníteni és kimutatni. Az alap felhasználása csak a közös tulajdonra vonatkozó felújítási kiadások finanszírozására történhet.

Mi befolyásolja a közös költség összegét?

A közös költség nagyságát nem csak a lakás mérete határozza meg, hanem az épület kora és energiahatékonysága, a műszaki állapota, a felújítási igények várható üteme, a lift, a kert, a garázs és egyéb felépítmények megléte is módosíthatja. A SZMSZ-ben részletesen meg kell határozni a közös költség összetételét, a költségek számítási módját és a költségviselés részleteit, beleértve a tulajdoni hányadoktól eltérő megfizetés lehetőségét is.

Albérleti jogviszony és közös költség

Általában a tulajdonos viseli a közös költséget, és albérlet esetén ezt a költséget átterhelhetik az albérlőre. A felek között a bérleti szerződésben tisztázni kell, hogy ki fizeti a közös költség egyes tételeit, és ez legyen összhangban az SZMSZ-el és a Tht-vel (társasházi törvény). A közös költség egyes tételei (például szemétszállítás, liftüzemeltetés, lépcsőház takaríttatása) sokszor az albérlő feladata lehet, de ehhez előzetes egyeztetés és írásbeli megállapodás szükséges.

Jogi keretek és hatáskörök

A közgyűlés hatásköre a költségvetés elfogadása és az elszámolások jóváhagyása. A közös képviselő feladatai közé tartozik a közgyűlési határozatok végrehajtása, gazdálkodás felügyelete, évenként költségvetési javaslat és elszámolás készítése, valamint a felújítási alap képzése és annak nyilvános beszámoltatása. Ha a felújítási alapot a közös költség megemelésével vagy egyéb módon tervezik, az SZMSZ-ben rögzített eljárások szerint kell eljárni.

Hogyan történik a befizetések nyomon követése?

• A befizetési kötelezettség alapbizonylata a közgyűlési határozat.
• A közös költségről a társasház nem állít ki számlát, mivel a szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés a törvények szerint nem minden esetben valósul meg közvetlenül. Az ÁFA szempontjából csak meghatározott esetekben kerül számlázásra.
• A hátralék behajtására írásbeli emlékeztető és fizetési felszólítás küldhető, majd szükség esetén a fizetési meghagyásos eljárás. A végrehajtási eljárás a tartozás rendezésére szolgálhat.

A felújítási alapról - gyakorlati megközelítés

A felújítási alap felhívhatja a figyelmet a hosszú távú fenntarthatóságra: a tartalék biztosítja, hogy a közös területek, a szerkezeti elemek és az esztétikai elemek megfelelő állapotban maradjanak, ami hosszú távon növeli az ingatlan értékét és a lakók életminőségét. A tartalék felépítése lehet részvény- vagy betét-alapú (értékpapírokban, lekötött betétekben vagy állampapírokban), vagy más megtakarítási formában, a közgyűlés döntése szerint. A jogi keretek szerint az alap képzése viszont nem kötelező, de minden társasháznak érdekében áll valamilyen tartalékot képezni a karbantartási és felújítási feladatokra.

Gyakorlati példák és vitás kérdések

A közös költség megosztása albérlet esetén gyakran vita tárgya. A bérbeadó és a bérlő közötti megállapodás alapján lehet rendezni a közös költség megfizetését és az albérlet rezsiköltségeinek összefüggéseit. NAV álláspontja szerint a közös költség olyan rezsiköltség, amelyet a lakás bérbeadása esetén a bérlő viselhet a rezsi többi részével együtt; a részleteket a jogi szabályozás és az SZMSZ határozza meg. A felújítási alap képzése nem kötelező a törvény szerint, de elengedhetetlen és javasolt, mert a pályázatok és állami támogatások gyakran ehhez kötődnek. A költségvetési intézmények és egyéb szervezetek esetében pedig a felújítási alap és a közös költség elszámolása a vonatkozó jogszabályok szerint történik, gyakran részletes elszámolási és dokumentációs követelményekkel.

Infografika és vizuális segédlet

Tábla: közös költség összetevői és hatásai

Video bemutató

tags: #mennyit #kell #fizetni #a #felujitasi #alapba

Népszerű bejegyzések:

• Kocsibeálló melletti ároktöltés jogi előírásokkal
• Modern vályogház parasztházként: hagyomány és XXI. századi felújítás egyetlen keretben — inspiráló példák
• Ismerje meg Berkenye Epitesi Csoport Esküvői Helyszíneit Berkenyén
• Falfesték amortizáció és költséghatások albérletben
• Nordic Light Trio a Veso utcai irodaházban – részletes információk