Elővásárlási jog és jogi feltételek a mező- és erdőgazdasági földek vásárlásában

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) elővásárlási jogot határoz meg termőföld tulajdonának átruházása esetén. Ebben a cikkben összefoglaljuk az elővásárlási joggal és a hozzá kapcsolódó jogi szabályozások változásait, majd pedig a joggyakorlat alakulását vesszük át.

1. Az elővásárlási jog általános sorrendje és változásai

Az (1) bekezdés szerint az elővásárlási jog a következő sorrendben illeti meg a föld eladása esetén: a) az államot; b) a földet használó olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül, vagy helyben lakónak minősül, illetve akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve az adásvétel településén van; c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel településének közigazgatási határától 20 km-en belül van.

2019. január 19-ei hatállyal a 2. bekezdésben foglalt sorrendet átrajzolták: előtérbe került az állattartó telepet üzemelő helyben lakó földműves, illetve a földtermelési célú tevékenységet (állat- vagy növénytermelés) megfogalmazó feltételek. 2020. július 1-től a b) pontban rögzített előny tovább erősödött: a 3 éve ott lakó földművesnek elsőbbséget adnak, amelyet bővítették és pontosították a állattartáshoz kötött állatsűrűségi és takarmány-szükséglet ismeretében. A Kúria 2021-ben megerősítette, hogy tulajdonostárssal szemben az elővásárlási jog kizárólag a jogkör alapján áll fenn, kivéve ha a vevő is tulajdonostárs.

2020.07.01-től a szabályozás további finomításai mentén a közös tulajdonban álló földek esetében az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostársat előtérbe helyezték. 2021-től a Kúria megerősítette: a tulajdonostársnak tulajdonostárssal szemben elővásárlási joga nincs, és az 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott rangsor dönt. Ha egyik fél sem jelölhető meg, a mezőgazdasági igazgatási szerv dönt a jóváhagyásról.

2. Őstermelők, fiatal földművesek és pályakezdő gazdálkodók

A törvény lehetővé teszi, hogy az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül további rangsor legyen: a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja; b) fiatal földműves; c) pályakezdő gazdálkodó. 2021.01.01-től az a) pont kifejezetten a családi gazdaságban dolgozó tagokra vonatkozik, tükrözve a jogszabályi és terminológiai változásokat.

3. Közös tulajdon és egyéb értelmező szabályok

A földforgalmi tv. 18. § (1) b) pontja a gyakorlatban gyakran értelmezést igényelt. A jogszabály eredeti szövege szerint a földet használó földművesnek azt a személyt kell értenie, aki legalább 3 éve használja a földet. A Kúria azonban 2019-től pontosította a nyilvántartásban történő bejegyzés alapján a földhasználati jogosultság igazolását, és hogy a 3 év igazolása csak közhiteles adatok alapján állapítható meg. 2020. július 1-től a szabályozás konkrétítást adott: a földhasználó a földhasználati nyilvántartás vagy erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint 3 éve használja a földet, ideértve a kényszerhasznosítást is.

4. Őrizet a közös tulajdon megszüntetése és a gyakorlat

A közös tulajdonú földek eladása esetén a törvény eredeti szövege szerint a tulajdonostársat megelőző ranghely illeti meg az elővásárlási jogot. A 2020.07.01-ei módosítás bevezette a következő elvet: ha a vevő és a tulajdonostárs is elővásárlásra jogosult, a sorrendet az 18. § (3)-(4) bekezdései döntenek. Vagyis a jogviszonyok tisztázása érdekében a szerződés szerinti vevő és a jogosult között a rang a törvény szerint dől el, és a termitev közvetítésével a földhivatal dönthet, ha egyik fél sem jelölhető meg.

5. További értelmező szabályok és kivételek

A Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés b) pontja a gyakorlatban több értelmezést igényel: a földhasználat igazolásának és a bejegyzés időtartamának pontosítása szükséges. A 2020. évi módosítás egyértelműsíti, hogy a földhasználatot be lehet jegyeztetni a nyilvántartásokba, és a 3 éves időtartam a nyilvántartásban rögzített jogosultság alapján állapítható meg.

A jogszabály kizárja többek között az adásvételt közeli hozzátartozók között, a tulajdonostársak közti adásvételt a közös tulajdon megszüntetésének céljából, és bizonyos jogcímen történő átadást. 2015-től beépült egy rekreációs célú földszerzés kizárása, 2020.07.01-től pedig két új pont került a felsorolásba, zárva ki például az állami szerzés formáit a kiváltságos alapon.

6. A termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó alapelvek

Főszabályként a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár csak abban az esetben szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az egy hektár. A földműves a föld tulajdonjogát 300 hektárig szerezheti meg a már meglévő földterületek beszámításával (a földszerzési maximum).

A termőföld adásvételénél a legfontosabb előírás az elővásárlási jog és a közlés; az adásvételi szerződést a felek aláírásától számított 8 napon belül közölni kell a megyei földhivatalnál. A közlés kezdő napja a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja után indul. Az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet elfogadó nyilatkozatot vagy lemondó nyilatkozatot. A mezőgazdasági igazgatási szerv az adott okiratokat 15 napon belül vizsgálja meg és dönt a jóváhagyásról, ezt követően a helyi földbizottság adja meg a végső állásfoglalását.

A föld adásvételének jogi és adminisztratív folyamata a következő lépésekben zajlik: adásvételi szerződés megkötése, közlés és elővásárlási jogok érvényesítése, földbizottsági jóváhagyás, mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása és végül a tulajdonjog bejegyzése a földhivatalnál. A folyamat hosszú és részletekbe menő, gyakran hónapokat is igénybe vehet, különösen akkor, ha több önkormányzati és megyei szerv bevonására van szükség.

7. A földárak alakulása Magyarországon

A földárak alakulását a kereslet-kínálat, regionalitás és termőföld minősége alakítja. A nyugati és fejlettebb régiókban (pl. Győr-Moson-Sopron, Vas) magasabb árakat láthatunk; keletebbi régiókban (például Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés) általában alacsonyabb árak figyelhetők meg, de az elmúlt években mindenhol növekedés volt tapasztalható. A KSH adatai szerint az elmúlt öt évben az átlagos hektárár 3-5%-kal nőtt, és 2020-ban átlagosan körülbelül 1,6 millió forint volt, míg 2023-ra meghaladta a 2 millió forintot hektáronként. A hosszú távú trendeket befolyásolhatja a klímaváltozás hatásai is.

Az árakat továbbra is befolyásolja az infrastruktúra elérhetősége, a föld minősége és a földhasznosítási kötelezettségek betartása. Az uniós támogatások és a gazdálkodói innovációk szintén növelik a keresletet és ezáltal az árakat.

8. A vásárlás gyakorlati folyamata és a partnerünkhöz fordulás

Ha termőföld vásárlását tervezi, a jogi és adminisztratív hátteret alaposan meg kell vizsgálni. A földvásárlás ügyvédi ellenjegyzéssel elkészített adásvételi szerződést és a közléssel kapcsolatos kötelezettségeket igényel, majd a földbizottság jóváhagyása és a mezőgazdasági igazgatási szerv általi jóváhagyás után történik a tulajdonjog bejegyzése. A gyakorlatban a helyi földbizottság megvizsgálja, hogy a szerződés megfelel-e a birtokviszonyokra, a generációváltásra és a helyi agrárpolitikai érdekekre.

Ha szeretne segítőt a folyamatban, a Magyar Termőföld Kft. szakértői csapata helyszíni szemlével, értékbecsléssel és jogi háttérrel támogatja az eladást vagy vásárlást, biztosítva a jogi és adminisztratív lépések gördülékeny levezetését.

Infografika: Elővásárlási jog folyamata és határidők

9. Összegzés: a földvásárlás jogi útja lépésről lépésre

  1. A felek elővásárlási jogát érintő nyilatkozatok elkészítése és közlése.
  2. A földadási szerződés megkötése és a közlés kezdő napjának megállapítása.
  3. A 60 napos jogvesztő határidő kihasználása az elfogadó nyilatkozatokkal.
  4. A mezőgazdasági igazgatási szerv és a helyi földbizottság vizsgálata és állásfoglalása.
  5. Jóváhagyás esetén a tulajdonjog bejegyzése a földhivatalnál.
Infografika: Földvásárlás menete és határidők

tags: #mezogazdasagi #foldterulet #megvasarlasa

Népszerű bejegyzések: