Badár Balázs: a mezőtúri fazekasság egyik úttörője és formatervezője

Badár Balázs az egyik leghíresebb magyar fazekasmester. 1855. május 5-én született Mezőtúron. Két elemi osztály elvégzése után Mezőtúron Szappanos Imre (1868-1869), majd id. Vargha Jánosnál korsós mestereknél tanult (1868-1878). 1878-tól önálló mester, majd 1879-ben műhelyt nyitott, ahol elsősorban mezőtúri használati cserépedények és díszedényeket készített.

Házias stílusát és munkáinak keresett volta az 1880-as évektől jelölték ki: az egyéni formatervezést a mezőtúri népi díszítőhagyományok, a korai szecesszió és a nemzeti stílusjegyek fuzionálták. Edényeit bepecsételt mesterjellel látta el, több jelet használt. A pécsi Zsolnay-műhely közvetítésével ismerkedett meg a 16-18. századi közel-keleti kerámia díszítő elemeivel, és ennek formai, stilisztikai elemeit ötvözte a mezőtúri népi kerámia hagyományaival.

Az első magyar fazekasmester, aki elszakadt a kézműves alkotói módszertől és egyedi tervezésű kerámiáival beilleszkedett a századvégi magyar és európai kézműipar forma- és stílusvilágába. Vevőköre főleg az alföldi mezővárosok értelmisége, úri közönsége. Házában, a 20. század elején gyakori vendég volt Albrecht főherceg, Fedák Sári, Jászai Mari és az atyai jóbarátjának tekintett Móricz Zsigmond (1879-1942).

Móricz több írásában (riportjaiban) is megemlékezett alkotásairól, maga is gyűjtögette a zöldmázas mezőtúri edényeket. Különös munkáival: vázáival, díszedényeivel a millenniumi kiállításon tűnt fel, ahol állami ezüstérmet nyert. Több külföldi kiállításon is részt vett és kapott kitüntetéseket: Brüsszelben, Párizsban és Antwerpenben is. Működése a magyar népi fazekasság válságos korszakára esik, műveivel magasabb társadalmi osztályok ízlésének akart megfelelni.

Nagy hatással volt az Alföld fazekasságára. A magyar népies agyagművességet ő fejlesztette művészivé és tette világhírűvé. 1932-ben kerámiáinak válogatott anyagát a stockholmi múzeum vette át megőrzésre. 1939-ben Lánya, Badár Erzsébet apja műhelyében tanult, mestervizsgája után ő lett az első magyarországi női fazekas népi iparművész. Hagyományos mezőtúri kancsókat, korsókat, serlegeket, bokályokat, tálakat, ill. mai rendeltetésű ét- és ivókészleteket készített. Világossárga, ún. dudi-sárga korsóit körbefutó virágkoszorúkkal díszítette. A festett és írótornás díszítések mellett a metszett motívumokat is alkalmazta. Munkái a mezőtúri népi kerámia legjobb hagyományait követik.

Fia, Ifj. Badár Balázs pedig továbbvitte az örökséget. A Lechner Tudásközpont által fejlesztett helyrajziszám-kereső alkalmazás segít egyszerűen és gyorsan kideríteni egy ingatlan helyrajzi számát. Az www.lechnerkozpont.hu/hrszkereso oldalon ingyenesen, bejelentkezés vagy ügyfélkapus azonosítás nélkül elérhető alkalmazás különösen hasznos lehet ingatlanvásárlás, hitelfelvétel vagy öröklési ügyintézés előtt, mivel sok esetben a cím önmagában nem elegendő az ingatlan egyértelmű azonosításhoz. Helyrajzi számot keresni cím segítségével, vagy az adott ingatlant a térképen kikeresve lehet, a találatot az app külön is kiírja és a térképen is megjeleníti. A helyrajzi szám egyedileg azonosítja az ingatlant a nyilvántartásban. Minden településen belül egyedi, ezért a helyrajzi szám megadásakor a település nevét is meg kell adni. Az ingatlan helyrajzi száma lehet belterületi, külterületi vagy zártkerti. Ha egy ingatlant felosztanak, a helyrajzi szám alátörést kap (pl. Badár Emlékház és Műhely Mezőtúr, Sugár út 28.).

A leghíresebb mezőtúri fazekas családnak, a Badár családnak állít emléket a Mezőtúr újvárosi részén található Badár Emlékház és Műhely. Az épületek alaprajzukban, berendezésük nagy részében őrzik az 1939-es átépítéskor elnyert állapotot. A műhelyépület különlegességei a beltéri, nagyméretű égetőkatlanok, a kézi mázőrlő, valamint a hagyományos, lábítós korongok. Az épületek a nagykunsági népi építészet jegyeit őrzik meg. A lakóépület egyik szobájában Badár Balázs, ifj. önálló műhelyt nyitott (1878), ahol elsősorban díszedényeket készített.

Egyéni stílusát az 1880-as évektől a mezőtúri népi díszítőhagyományok, a korai szecesszió és a nemzeti stílusjegyek határozták meg. A pécsi Zsolnay-műhely közvetítésével ismerkedett meg a 16-18. századi közel-keleti kerámia díszítő elemeivel, és ennek formai, stilisztikai elemeit ötvözte a mezőtúri népi kerámia hagyományaival. Az első magyar fazekasmester, aki elszakadt a kézműves alkotói módszertől és egyedi tervezésű kerámiáival beilleszkedett a századvégi magyar és európai kézműipar forma- és stílusvilágába. A házában megfordult Albrecht főherceg, Fedák Sári, Jászai Mari, valamint a magyar közelmúlt egyik legfontosabb barátja, Móricz Zsigmond.

Badár Emlékház és Műhely arculata

Jó százötven éve, a Mezőtúr környéki tanyákon híre terjedt, hogy egy nyurga, tízéves kislegény agyagból különös figurákat gyurmál. Szegény béres gazda fia volt, iskolát alig két évig járt, hamar dologba került. Nyáron disznópásztorkodott, télen kazlakat őrizett, épp’ megerősödött, hát napszámba küldték. Pihenő idején, mikor társai aludtak, a kisember nedves agyagot keresett, tehenet, kutyát más figurát formázott belőle. Bizony csuda dolgokat láthattak a szájtáti tanyai népek, de még az urak is!

Jó fazekas lesz a gyerekből, gondolta az apa, elvitte hát Túrra, Szappanos István uramhoz, hogy korsósnak tanuljon. Azonban Szappanos István, sőt nemsokára Idős Vargha János is hamar kifogyott a tanítanivalókból. Mindkét mester belátta, hogy a fiatalember korongolni már épp’ úgy tud, ahogyan maguk is, virágozni, díszíteni viszont már sokkal jobban! A nyugtalan korsós inas így hát magát okította tovább: különös formákat, díszeket figyelgetett régifajta edényeken, magaalakította vonalak és minták kerültek ki keze alól. Bizony messze földről jártak csodát látni úri népek, de még előkelőbb uraságok is!

Jó ideig Badár Balázs kettős életet élt: nyáron napszámos volt, késő ősztől korongozott. Kedvére csinálgatott becsesebb munkákat is, jóllehet első edényei alig különböztek a többi mezőtúri fazekas alkotásától. 1878-ban azonban fogadásból, fölrakottdíszű (rátétes), zöldmázú, magyaros virágzású kulacsot készített. A frissen házas korsós legény a siker hatására döntő elhatározásra jutott: Mezőtúr Újváros nevű részén új otthont épített, ahol műhelyt is berendezett. Bizony különös volt ez akkortájt, régi mintákkal készített használati tárgyakkal is csuda dolog volt fenntartani egy korsós műhelyt, hát még újdíszű, uraságok szeszélyétől függő edényekkel!

Badár műhely belső téri részletei

Jó sokáig úgy tűnt, hogy az óvatosan figyelmezőknek lesz igazuk. A korsós mester műhelye állandó anyagi gondokkal küzdött. Edényei ugyan divatosak lettek, ám a piacon a túri, egyedi kerámiákat már kiszorították a nagy mennyiségű, gyári, zománcos lemezáru edények. Badár Balázs műfazekas azonban konokul korongolt tovább, újabb és újabb díszeket talált ki: vázák, kancsók, korsók, tálcák kerültek ki otthonából. Az áttörésre sokáig kellett várnia, ám az Országos Agyagipari Kiállításon, a budapesti Kereskedelmi Múzeumban, különös dolog történt: maga Baross Gábor miniszter uraság csodálta legtovább a különös, egyedi túri kerámiákat.

Jó sokáig tartotta magát az állítás, hogy a kiállításról hazatalálva Badár Balázs érdeme volt. Baross Gábor elismerése után a Kereskedelmi Múzeum vitte díszedényeit hazai kiállításokra és külföldi szereplésekre. Nem volt olyan nagyobb seregszemle, ahol a Badár-féle régi magyaros edényvirágzásos kerámiák ne triumfáltak volna. Megismerték a túri mesterműveket Brüsszelben, Antwerpenben és a Párizsi Világkiállításon. A millenniumi kiállításon is csoda dolog történt: Ferenc József császár és magyar király személyesen adta át elismerő oklevelét a fazekasmesternek, majd Erzsébet királyné vásárolt több kerámiát.

Jó sokáig tartotta magát a legismertebb mezőtúri fazekas emléke: háza vendéglistája gazdag volt, Albrecht főherceg, Fedák Sári és Jászai Mari hódolt előtte. Spanyol és francia követei, illetve angol és amerikai műgyűjtők seregei látogatták a műhelyt; sőt maga Romain Rolland, Nobel-díjas francia író személyesen vitt ajándékot az ősz művésznek. Leginkább azonban Móricz Zsigmond barátságára volt büszke a híres mezőtúri mester; a nagy író több riportban tudósított Túrról, megemlítve kedvelt „Badár Balázs bátyját”, s maga is gyűjtötte a zöldmázas mezőtúri edényeket, hasas kantákat és másikat.

Badár Balázs portréja és családfája

Örökségének hatása nem ér véget vele: hetvenöt év elteltével is élnek a Badár-féle formakultúra hagyományai, melyek a helyi népi fazekasművészet továbbfejlesztett változataiban élnek tovább. A világhírűvé tett kerámiák és a Mezőtúr környéki népi kerámia legjobb hagyományai korsóztatásban, kancsókban és dísztárgyakban elevenednek meg, melyek a magyar népi fazekasság válságos korszakában is kiemelik a tárgykultúrát.

tags: #mezotur #badar #balazs #utca #13 #helyrajzi

Népszerű bejegyzések: