CSOK új építésű ingatlanokhoz: alapvető irányelvek és részletek
Új építésű lakások, megvásárlásához családosok vagy családot tervező fiatal házaspárok igényelhetik a CSOK-ot, ami egy vissza nem térítendő állami támogatás.
A támogatás igényelhető akár házra, akár társasházi lakásra.
A CSOK támogatáson kívül elérhető számukra kamattámogatott hitel (röviden CSOK-hitel), illetve ÁFA-visszaigénylésben is részesülhetnek.
A CSOK összege új építésű ingatlannál 600 000 Ft, 2 600 000 Ft vagy pedig 10 000 000 Ft lehet, a gyerekszámtól függően.
Gyermekszám alatt a meglévő, plusz a vállalt gyerekeket értjük.
A CSOK-ot igényelhetik élettársak, házastársak és egyedülálló személyek is.
Fontos azonban, hogy vállalt gyermekre csak fiatal házaspárok vehetik fel a támogatást.
Fiatal házaspárnak minősül, ha a feleség még nem töltötte be a 41. életévét.
Élettársak és házastársak a CSOK-ot csakis közösen igényelhetik.
Feltétel a magyarországi lakcím, a köztartozás-mentesség és a büntetlen előélet.
További feltételek, hogy az igénylők legalább 10 évig életvitelszerűen az ingatlanban élnek, és csakis a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont az ingatlanban.
Az ingatlan elvárt mérete a gyermekek számától, illetve az ingatlan típusától (ház vagy lakás) függ.
Lakás esetén az elvárt négyzetméter 40, 50 és 60, ház esetén pedig 70, 80, és 90.
Az elvárt négyzetméter alatt a hasznos alapterületet értjük (ami fűthető).
Nagyon fontos óvatosnak lenni azzal is, hogy egy ingatlan a CSOK szempontjából lakásnak vagy háznak minősüljön, mert ez nem minden esetben egyértelmű.
Habár az igénylés elkezdhető már azelőtt, hogy 100%-ra elkészül a lakás, a támogatás folyósításának egyik feltétele a használatbavételi engedély.
Az igénylőknek legalább 10 évig életvitelszerűen kell az ingatlanban élni, és csakis a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont az ingatlanban.
A CSOK meglévő és vállalt és gyermekek után igényelhető.
Meglévő gyermeknek számít az igénylő eltartottja, aki még nem töltötte be a 25. életévét.
A legalább 12 hetes magzat már meglévő gyermeknek számít.
Vállalt gyermek esetén az 1., 2. és 3. gyermeknek illetve 4, 8 ill. 10 éven belül meg kell születnie.
Egyedülálló igénylő esetén akkor vehető fel egy gyermek után CSOK, ha a válási végzésben vele közös háztartásban lett elhelyezve.
Az igénylés a végleges adásvételi szerződés aláírása után indítható el a kiválasztott banknál.
A teljes dokumentáció beadása után 3-4 hét a banki bírálat, amelynek első lépése a helyszíni szemle (értékbecslés).
A pozitív bírálat után történik meg a szerződés, majd 1 héten belül a folyósítás.
Ha kettő, vagy több gyermek után történik a CSOK-igénylés, a támogatáshoz felvehető 3%-os, kamattámogatott hitel is (a továbbiakban CSOK-hitel).
A CSOK-hitel összege 2 gyermek esetén 10 000 000 Ft, 3 vagy több gyermek esetén pedig 15 000 000 Ft.
A CSOK-hitel elbírálása megegyezik egy piaci hitelével.
Futamideje legalább 6, legfeljebb 25 év.
2021. Amennyiben a végleges adásvételi szerződés 2021.01.01 után történik, a lakás vételárának 5%-os ÁFA-tartalma is megkapható támogatásként.
Ha CSOK Pluszra szeretnél pályázni, nemcsak rátok, hanem az ingatlanra is szigorú szabályok vonatkoznak.
Konzultálj hitelszakértővel!
Díjmentesen végigkísérünk a folyamaton a jogosultság felmérésétől, a dokumentáció előkészítésétől az igénylés lebonyolításáig.
A CSOK Plusz hitel kedvezményei a fenti hitelcélok esetén egységesen elérhetők.
Továbbá lényeges, hogy lakás építése esetén a CSOK Plusz kölcsön a 2016. évben indult megjelöléseket követi.
A CSOK Plusz bővítési támogatásának feltétele, hogy az építési tevékenység során a lakás hasznos alapterülete legalább egy új szobával bővüljön.
A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása azonban nem minősül bővítésének.
Gyakori eset például az, hogy üdülőövezetben lévő ingatlanban életvitelszerűen laknak családok.
Ami a tanya, birtokközpont megnevezésű ingatlanokat illeti, ezek lakáscélú épületei a CSOK Plusz rendelet értelmében ugyan hitelezhetők, a gyakorlat azonban az, hogy tanya és birtokközpont a támogatott hitelnek csak célja lehet, fedezete nem.
Az, hogy egy ikerházi ingatlan lakásnak vagy egylakásos lakóépületnek minősül, nem attól függ, hogy az ingatlan-nyilvántartásbeli megnevezése lakás vagy lakóház, hanem az, hogy önálló tető- és épületszerkezettel rendelkezik-e vagy sem.
Osztatlan közös tulajdonú ingatlan is finanszírozható?
Nincs akadálya a CSOK Plusz igénybevételének osztatlan közös tulajdon esetén, ha a kölcsönnel érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személynek kizárólagos használati joga áll fenn.
A kizárólagos használati jog fennállása az alábbiak szerint igazolható:- használati megosztási szerződés, - a tulajdonostársak - a határozat elfogadását támogató egyes tulajdonostársak neve mellett a tulajdoni hányaduk arányát és az aláírásukat is tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, Ptk. 5:78. § (1) bekezdése szerint meghozott határozata , vagy- bírósági határozat a támogatott személyek kizárólagos használati jogának fennállásáról
Van-e szerkezeti megkötés az ingatlanra vonatkozóan?
Nincsen szerkezeti megkötés, az a lényeg, hogy az ingatlan az értékbecslési szakvélemény alapján megfeleljen a lakhatási igények kielégítésének.
Ezt a feltételrendszert a bank a CSOK Plusz kérelem elbírálása során helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja.
Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, akkor műszaki szakértői szakvéleménnyel igazolhatjátok ennek ellenkezőjét.
A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló műszaki szakértői szakvélemény megléte esetén a hitelintézet nem utasíthatja el a hitelkérelmet ezen feltétel nem teljesítésére hivatkozva.
Ki szerezhet tulajdont a támogatott ingatlanban?
Van egy speciális eset, amikor a kiskorú gyermek is lehet tulajdonos:- Ha a gyermek már örökölt egy ingatlant az elhunyt szülőjétől korábban, még a CSOK Plusz igénylés benyújtása előtt, - és ha a túlélő szülő újra házasodott, és másik lakást vesz/épít/bővít a CSOK Plusz segítségével,- ebben az esetben a gyermek is lehet tulajdonos az új lakásban, de csak a gyámhatóság engedélyének megfelelő mértékben.
Haszonélvezeti jog sem a házastársak, sem harmadik személy javára nem alapítható.
Sokak vágya, hogy új építésű ingatlanba költözhessenek, ami anyagilag azonban nagy kihívást jelent, hiszen ezek az ingatlanok drágábbak, mintha használtan vennék lakást.
Ennek megfelelően az igénybe vehető CSOK támogatás is több, ha új ingatlan megszerzése a cél.
CSOK-ból vásárolhatunk használt vagy új ingatlant, ezenkívül építkezhetünk, bővíthetünk is az állami támogatás segítségével.
Nem mindegy azonban, hogy mi a cél, mert az állami támogatás mértéke függ ettől.
Ezenkívül két gyermek után legfeljebb 10, három gyermek után pedig legfeljebb 15 millió forint kamattámogatott lakáshitelt is igényelhetünk, így összesen akár 25 millió forinttal is segítheti az állam egy új ingatlan megvásárlását.
A CSOK rendelet az új ingatlan jellemzőit részletesen leírja.
Szintén a fontos kritériumok közé tartozik, hogy az alapozási munkáktól kezdődően újonnan épüljön fel az ingatlan - kivéve, ha a meglévő alap felhasználható, és erről szakértői vélemény is készült.
Új ingatlannak minősülhet egy félkész ingatlan felépítése is, feltéve, hogy az építési engedélyt 2008.
Szintén új ingatlannak számít, ha tetőtér beépítéssel vagy emelet ráépítés során jön létre a lakás.
A rendelet szerint a CSOK segítségével csak olyan ingatlant vásárolhatunk, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel szerepelnek.
Más típusú ingatlanra (pl. az egyetlen kivétel ez alól, ha falusi CSOK-ot veszünk fel - ebben az esetben ugyanis olyan külterületi ingatlanokra is felvehetjük az állami támogatást és a kamattámogatott kölcsönt, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként vagy birtokközpontként szerepelnek.

Szintén alapfeltétel, hogy be legyen vezetve a villany, és hogy egyedi fűtési móddal rendelkezzen az ingatlan (ideértve a házközponti vagy távfűtést is).
Fontos, hogy a nem közműves megoldásra csak akkor van lehetőség, ha a településen nincs közcsatorna hálózat.
Az ivóvízellátás is kardinális kérdés: a rendelet vagy közműves ivóvíz szolgáltatást vár el, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor az ingatlanhoz tartozó telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kútra van szükség.
Jelenleg egy saját ingatlan kiválasztása CSOK nélkül is nehéz feladat, de a CSOK feltételekkel együtt még összetettebb lehetőségekhez vezet.
Az előírt hasznos alapterületet mindig az erkély nélkül számoljuk, és erre kérdezzünk rá a hirdetésben is, ha nem egyértelmű.
Ugyanez vonatkozik a teraszra és azokra a helyiségekre is, amelyeket nem lehet megközelíteni a házon belül.
Főleg kistelepülésen lévő lakóházaknál fordul elő, hogy nem minden helyiség van a főépületben - ilyen lehet például a nyári konyha.
Az ivóvíz kérdése a fúrt kutaknál jelenthet bosszúságot.

Faramuci helyzet, de előfordulhat, hogy olyan ingatlant néztünk ki, amelyben azért köttette ki a villanyt vagy a vizet az előző tulajdonos, mert senki nem használta azokat.
A rendelet a fűtéssel kapcsolatban mindössze annyit rögzít, hogy egyedi fűtési mód kötelező, de azt már nem részletezi, hogy pontosan milyen eszközök fogadhatók el.
Ezt pótolja a Pénzügyminisztérium állásfoglalása, ami egyértelműbbé teszi ezt a kérdést.
A CSOK és egyéb állami támogatások alapján az ingatlan akkor tekinthető új lakásnak, ha az az alapozási munkáktól kezdődően - kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható - újonnan épített, illetve megfelelő komforttal rendelkezik.
A vállalkozó által újonnan épített új lakás tulajdonjogának megszerzése kapcsán érvényesíthető illetékmentesség és - kedvezmény alkalmazásában új lakásnak minősül a lakástulajdon a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásul vételét követő első megvásárlásáig.
Vagyis az elkészülte utáni első adásvételi szerződésre vonatkozik az illetékmentesség vagy - kedvezmény.
A lakás második megvásárlásáig csak akkor lehet illetékmentességgel, -kedvezménnyel élni, ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásul vételét követően a vállalkozótól az Itv. 23/A. alapján vásárolják meg.
A év végén kiadott CSOK Plusz rendelet a támogatott hitel céljául szolgáló ingatlannal szemben is számos követelményt támaszt.
Az egyik feltétel ezek közül az ingatlan jelenlegi vagy építés/bővítés utáni mérete, ugyanis a jogszabályban rögzítésre kerültek az ingatlan típusától, valamint a gyermekek számától függően minimálisan elvárt alapterületek.

Az már régóta ismert, hogy a CSOK Plusz által kínált támogatott hitellel kizárólag vállalt gyermek(ek) esetén lehet élni, az azonban újdonság, hogy a minimális alapterület meghatározásánál a gyermekek száma tekintetében figyelembe kell venni a már meglévő gyermekeket is.
„Az új rendelet különbséget tesz a lakás, illetve az egylakásos lakóépület (ház) fogalma között.
Ráadásul új szabályozás lépett életbe az alapterületeket tekintve is, mind a használt, mind az új ingatlanok esetében.
A Credipass szakértői szerint, így előfordulhat olyan helyzet is, hogy az ügyfél által vásárolt hivatalosan, a társasházi alapító okirat szerint bejegyzett társasházi lakás, a CSOK Plusz jogszabály alapterület elvárásai szempontjából mégis önálló épületnek minősül.
Ez a probléma jellemzően ikerházi, sorházi vagy láncházi lakásoknál fordul elő a tapasztalatok szerint - önálló egylakásos lakóépületnek minősítik ugyanis a kérdéses ingatlant abban az esetben, ha ez egy lakást magában foglaló, önálló tető- és épületszerkezettel, valamint a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Alaposnak kell lenni az ingatlan CSOK Plusz hitelhez elfogadható alapterületének pontos meghatározásánál is, hiszen sok esetben a rendelet által előírt úgynevezett „hasznos alapterület” nem egyezik meg a tulajdoni lapon szereplő hivatalos négyzetméteradatokkal, így nem lehet automatikusan az ott szereplő adattal számolni.
Arról nem is beszélve, hogy családi ház esetén, a tulajdoni lapon nem található meg a lakóház területe, ugyanis csak a teljes telek mérete van feltüntetve.
Tisztában kell lennünk azzal is, hogy többféle alapterület-meghatározás létezik, melyek között akár igen jelentős eltérések is lehetnek.
Különbséget kell tennünk a bruttó, a nettó, a reduált és a hasznos alapterület között.
„A jogszabály által előírt alapterület-elvárásoknak való megfelelést az igénylést befogadó bank által kiküldött ingatlan értékelő szakember ellenőrzi, aki mind a négy fenti alapterület-kategóriát meghatározza.
Bruttó: az épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület, melybe beleszámít a külső határoló falak és a belső válaszfalak vastagsága is.
Nettó: helyiség vagy épületszerkezettel részben, vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.
Az ingatlan nettó alapterületébe beleszámít minden helyiség alapterülete, a falak belső kontúrján belül mérve.
Redukált: az épület eltérő hasznosságú és különböző fajlagos költséggel megépíthető építményrészeinek szorzókkal való egyneműsítésével kiszámolt területe.
(Pl. a 2024-től elérhető, gyermekvállalás esetén igényelhető CSOK Plusz hitel esetében kritikus fontosságú, hogy az érintett ingatlan megfeleljen-e a jogszabályi feltételeknek.)
1. Az új támogatott kölcsön a lakás vételárának megfizetésére, illetve építés vagy bővítés esetén a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre igényelhető és használható fel.
2. Akkor számít első közös lakásnak a CSOK Plusszal érintett ingatlan, ha a házastársak a lakás építésére vagy vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal, és erről nyilatkozatot tesznek.
Az első közös lakás megvásárlása vagy építése esetén a szokásos 20 százalék minimális önerő helyett 10 százalék is elegendő lehet.
Megkötés ugyanakkor, hogy az ilyen ingatlan vételára legfeljebb 80 millió forint lehet.
3. A hasznos alapterületnek azért van jelentősége, mert a jogalkotó a vállalt gyerekek számától függően meghatározta az ingatlan minimális hasznos alapterületét.
4. 6. 7. 8. A CSOK Plusz esetében a hitelösszeget és a támogatást nem befolyásolja, hogy használt vagy új lakást vásárol a házaspár.
9. A kölcsönnel érintett lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont.
10. 11. A CSOK Plusz lakás vásárlásához abban az esetben igényelhető, ha a lakás - az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján - a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.
Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igényekre nem alkalmas, az igénylők a hitelintézet részére műszaki szakértői szakvéleménnyel igazolhatják az alkalmasságot.
12. 13. Ha a lakás építése vagy bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.
14. Lakás vásárlása esetén: a kölcsönszerződés megkötését követően, egy összegben történik a folyósítás.
Lakás építése vagy bővítése esetén: a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik a folyósítás.
15. Összetett feltételrendszernek kell megfelelnie mindenkinek, aki a CSOK segítségével szeretne új otthonra szert tenni.
Ennek az egyik legfontosabb eleme a megfelelő ingatlan kiválasztása vagy megtervezése.
A rendelet pontosan meghatározza, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a lakásnak - ezektől nem lehet eltérni, különben a bank elutasítja az igénylést, és kezdhetünk elölről mindent.
A CSOK rendelet pontosan meghatározza, hogy a gyermekek számától függően mekkora lehet a választott ingatlan, ettől nem lehet eltérni.
A CSOK jogosultsághoz a hasznos alapterületnek kell elérnie a rendeletben meghatározott minimális méreteket.
A hasznos alapterület számítására is külön feltételek vonatkoznak.
A hasznos alapterületbe csak a lakáson belül megközelíthető helyiségek számítanak bele - erre a melléképülettel is rendelkező lakóházaknál érdemes odafigyelni.
A CSOK rendelet az új ingatlant részletesen definiálja: a legfontosabb kritérium, hogy az alapozási munkáktól kezdődően újonnan épüljön fel az ingatlan - kivéve, ha a meglévő alap felhasználható, és erről szakértői vélemény is készült.
Új ingatlannak minősülhet egy félkész ingatlan felépítése is, feltéve, hogy az építési engedélyt 2008.
Szintén új ingatlannak számít, ha tetőtér beépítéssel vagy emelet ráépítés során jön létre a lakás.
A rendelet szerint a CSOK segítségével csak olyan ingatlant vásárolhatunk, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel szerepelnek.
Más típusú ingatlanra (pl. Az egyetlen kivétel ez alól, ha falusi CSOK-ot veszünk fel - ebben az esetben ugyanis olyan külterületi ingatlanokra is felvehetjük az állami támogatást és a kamattámogatott kölcsönt, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként vagy birtokközpontként szerepelnek.
Szintén alapfeltétel, hogy be legyen vezetve a villany, és hogy egyedi fűtési móddal rendelkezzen az ingatlan (ideértve a házközponti vagy távfűtést is).
Fontos, hogy a nem közműves megoldásra csak akkor van lehetőség, ha a településen nincs közcsatorna hálózat.
Az ivóvízellátás is kardinális kérdés: a rendelet vagy közműves ivóvíz szolgáltatást vár el, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor az ingatlanhoz tartozó telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kútra van szükség.
tags: #mi #szamit #uj #epitesu #ingatlannak #csok
