GKSZ 25884 szabályozási terv Salgótarján – részletes elemzés a helyi építési szabályozás alapján
Az Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és az OTÉK szabályait figyelembe véve meghozta a Salgótarján Megyei Jogú Város HÉSZ-ét és a kapcsolódó szabályozási tervet. A dokumentum célja a település szerkezeti rendjének meghatározása, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök alkalmazása, valamint a megadott jogi keretek között a területek felhasználásának részletes leírása.
Jogszabályi alapok és eljárási hatáskörök
A Salgótarján MJV Önkormányzata a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg, és hatálya a város közigazgatási területére terjed ki. Az eljárás során a Nógrád Megyei Kormányhivatal állami főépítészei, illetve számos partnerszervezet (pl. Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Megyei Igazgatósága és mások) véleményezési jogkört gyakorolnak az integrált településfejlesztési stratégiára és a településrendezési eszközökre vonatkozóan.
Az OTÉK és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a szabályozási terv hierarchiája a következő elemeket tartalmazza: közigazgatási határ, belterületi határ, szabályozási vonal, övezethatár. A hierarchiát érintő részletes értelmezés szerint a közigazgatási határ telekhatárként is funkcionál, a belterületi határ pedig telekhatár és lehetséges vonal, az övezethártya pedig telekhatár.
A telek és övezetek alapfogalmai
Az értelmezett szabályozási tervekben több fontos fogalom található:
- adottságtól függő paraméter: a meglévő adottságoktól függő jellemzők illeszkedés szabályok alapján
- átmenő telek: két közterületről megközelíthető, sarokteleknek nem minősülő ingatlan
- főépület: az övezeti előírásokban meghatározott rendeltetésnek helyt adó, melléképületnek nem minősülő épület
- kialakult állapot: a meglévő karakterjegyeket tükröző állapot a beépítés során
- kisipari, barkács műhely: max. 100 m2 alapterületű, környezetet nem zavaró gazdasági funkció
- kolónia: korábbi ipari/bányászati tevékenység által létrejött, magas beépítettségű lakóterület
- zárvány telek: körbeépített telek, amelynek megközelítése nehéz vagy lehetetlen
A szabályozási terv elemei és alkalmazási lehetőségei
A szabályozási terv megmutatja a határelveket és az övezeteket, ahol az alábbiakat rögzítik:
- meglevő és tervezett közigazgatási határ,
- építési övezet, övezeti határ és beépítési paraméterek kódjai (legkisebb és legnagyobb telekterület, zöldfelület aránya, legnagyobb épületmagasság),
- építési hely és határvonal,
- közlekedési és közmű területek szerkezete (közút, vasút, kerékpárút tengelye, gyalogút tengelye),
- védelmi és Natura 2000 területek, ökológiai hálózatok, tájvédelmi körzetek, földvárak és tájképvédelmi szempontból kiemelt területek,
- egyéb különleges és megengedett területek (pl. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, intézményi funkciók),
- nyomvonalas közlekedési és közmű infrastruktúra elemei,
- telekadó elhelyezés és a beépítés módjainak meghatározása (szabályozási vonal, övezeti beosztás és a beépítési paraméterek).
A szabályozási terv a javasolt jogi elemeket is tartalmazza: tervezett telekhatár, megszüntető jel, magánút, tervezett kerékpárút és gyalogút tengelyei, továbbá a magánúton való közlekedés és a közutakhoz kapcsolódó beépítési lehetőségek részletezése.
Beépítés és telekalakítás főbb szabályai
- telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés és telekhatár-rendezés csak a vonatkozó jogszabályok alapján engedélyezhető, és feltételekhez kötött, például zárvány telkek elkerülése és az övezeti paraméterek betartása.
- A szabályozási terven jelölt telekalakítási kötelezettségek az építési tevékenység megkezdése előtt végezendők el.
- útközeli és közművek érintett ingatlanok esetében előírás lehet telekalakítás a közterületek szélesítésével és az érintett területen belüli közművözettségek megtervezésével.
- A belterületbe vonás feltételei (belterületbe vonás): közvetlen kapcsolódás a meglévő belterülethez vagy a közbutatón keresztül, illetve adott esetben 5 hektár feletti területnél lehetőség van belterületbe vonásra.
A különböző övezetek ütemezése és beépítési módok
Beépítési módok lehetnek:
- teljes zártsorúsítás: legfeljebb 3,0 m széles kapuáthajtó és megfelelő keskeny telek,
- oldalhatáron álló beépítés: különböző variációk, például ikres és szabadon álló formák lehetnek,
- házak elrendezése a telek adottságaihoz igazítva, az utcai szárny mélysége és távlatok figyelembevételével (például 6 m mélység feletti nyitottság vagy 12 m fölött lehetőség szabadon álló elhelyezésre),
- kisebb telek méretű övezetekben a közművek elhelyezése a terepszint alatt valósul meg, a zöldfelületek és közterületek védelmével.
A kis-mélységű telkekre vonatkozó külön előírások a következők lehetnek: például a végkifejlet és a hátsó kert méretét meghatározhatja a szomszédos telek oldalkertjéhez való csatlakozás vagy annak hiánya. A rehabilitációs területeken korlátozott lehet a telkek felosztása és újtelkek kialakítása, hogy a meglévő beépítés és az övezetek előírásai összehangoltan érvényesüljenek.
Építési és közműfejlesztési követelmények
- A területen a közművek felszín felett és alatt egyaránt elhelyezhetők lehetnek, de lehetőség szerint terepszint alatti megoldások kerülnek előnyben részesítésre, kivéve ahol felülről történő vezetés szükséges.
- A területeken a kerítések és falak megközelítése a zöldterületek védelme érdekében adott feltételekhez kötött, például áttört lábazat nélküli közvetlen kerítések vagy falak használatával.
- Az építési telkek közötti közterületeken parkok, közlekedési eszközök és közművek szervezése a OTÉK előírásainak és a helyi szabályoknak megfelelően történik.
Releváns rendelkezések a különleges beépítésre és védelemre
Bizonyos területeken, például műemlék, régészeti lelőhely vagy Natura 2000 terület esetén speciális felügyeleti és engedélyköteles eljárások vonatkoznak az engedélyezésre. A hírközlési antennatartó torony több szolgáltató befogadására legyen alkalmas, figyelembe véve a lefedettséget és a frekvencia bővítés lehetőségeit. A közút és közmű létesítések nyomvonalát érintő telek- és telekalakítási szabályokat a rendelet részletesen meghatározza.
A telepítési és rehabilitációs területek specifikus szabályai
A kertvárosias, kisvárosias és falusias övezetekben a beépítés és a közművek elrendezése eltérő lehetőségeket kínál. Például a kertvárosias övezetekben legfeljebb 40%-os beépítettség és legalább 30% zöldfelület lehet, míg a kisvárosias övezetekben a telekhatárok megközelítése és a kerítések magassága szigorúbb előírásokat követnek. A falusias övezeteknél jellemző az alacsonyabb épületmagasság és a kisebb telekméretű beépítés lehetősége.
Szabályozási terv szerint az építési telkeken a zöldfelületek és közterületek fenntartása kiemelten fontos, és az építmények reklámcélú elemei csak korlátozott módon helyezhetők el (kivétel cégér vagy cégfelirat). Továbbá a helyi előírások megkövetelik, hogy az épületek homlokzatai és oldalhatáros beépítése összhangban legyen a környezet jellegével és az illeszkedés elvével.
Beavatkozási és értékelési szempontok
A szabályozási terv és a HÉSZ által meghatározott értékelési szempontok alapján az építési engedélyezési eljárások során figyelembe veszik:
- illeszkedés elve - a környezet meglévő épületeinek paramétereihez és elrendezéséhez igazodó tervezés,
- kialakult állapot - a meglévő karakterjegyek érvényesítése,
- a közművek és közlekedés ilyenkor adott területen történő elhelyezése,
- a védett területek és természeti értékek védelme,
- a telekalakítási kötelezettségek teljesítése az építési tevékenység megkezdése előtt és szükség esetén a terület újraosztása a hatályos előírások alapján.
HOGYAN KELL OLVASNI EGY FÖLDFELMÉRÉSI TERVET
tags: #mit #jelent #gksz #25884 #szabalyozasi #terv