Modern épületek alaprajzai: organikus modernizmus és kortárs törekvések
A több mint 230 éves múltra visszatekintő, I. kerületi Horváth-kert megújításáról közösségi tervezés indult. Ha valaki csak fényképen látja az 1900-ban épült Leiner-házat, joggal gondolhatná, hogy a kétemeletes magastetős neoreneszánsz palota egy belvárosi negyedben áll. Azonban az épület Újpest szélén, a Duna sor 14. szám alatti telken áll, az enyvgyáros Leiner testvérek építtették családjuk és az üzemük főtisztviselői számára. Az eredeti angol nyelvű könyv a Thames & Hudson kiadónál jelent meg 2014-ben, és az angol nyelvterületen gyorsan nagy népszerűségre tett szert. Elsősorban egyetemi tankönyvnek szánták a szerzők, de minden építész számára hasznos lehet átlapozni.
Bemutatja az építészetet 1950-től napjainkig megépült 50 ikonikus példán keresztül, amelyek szinte mindegyike tananyag a világ összes építészeti egyetemén. A szerzők szöveggel és magyarázó ábrákkal értelmezik az épületek lényegét, ami az elhelyezkedésében, funkcióiban, tömegarányain, szerkezeti rendszerében, világítási adottságaiban, részleteiben, ezek együttes hatásában keresendő. Elolvashatjuk többek között a Sidney-i Operaház, a New York-i Guggenheim Múzeum, a stuttgarti Staatsgalerie, a londoni Lloyd's, a párizsi Arab Intézet vagy a valsi termálfürdő elemzését, hogy további interpretációkat tehessünk.
Tengerparti hotel Rovinjból, bambusz tetős iskola Baliról és a világ első nyers földből nyomtatott 3D-s háza Olaszországból. Szubjektív építészeti válogatás következik az elmúlt egy-két évből, nagyrészt olyan épületekből, amikről már beszámoltunk idén, egy-két újdonsággal kiegészítve. Mario Cucinella | Olaszország | Tecla, az első 3D-nyomtatott ház nyers földből. A TECLA (Technology + Clay) a világ első 3D-nyomtatással készült háza, ami nyers földből készült. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású, biológiailag lebomló, hulladékmentes és állványzatra sincs szüksége. A nyomtatási technológia révén az otthonok gyorsan és tömegesen gyárthatóak.
Frank Gehry | Franciaország | Felhőkarcoló a kultúrának: A Luma Tower Arlesben, a Gehry által tervezett 56 méteres torony kiállítóterekkel és kutatóközponttal. Atelier Štěpán | Csehország | Átriumos családi ház Nový Jičínben. 3LHD | Horvátország | Hotel Rovinj partján: Grand Park Hotel Rovinj, a természetbe simuló tömeg, a telek lejtését követő emeletek; a kilátás és a belső kapcsolatok hangsúlyosak. IBUKU | Bali | Bambusztetős iskola: organikus építészet új korszaka, a Green School központi épületcsarnoka és kapcsolódó funkciói. MAD Architect | Kína | Modern óvoda egy történelmi kínai épület tetején. A MAD építészet a tetőn elhelyezett óvoda, a földfelszín alatt gondozási egységek kontrasztját mutatja. Zav Architects | Irán | Kulturális rezidencia Hormuzin. Heatherwick Studio | USA | Little Island, New York: zöld oázis a Hudson folyón. Szabadon álló puppelhelyezett zöld struktúra, amely betonoszlopokon nyugszik.
A modern architektúra és a vele járó viták összefüggenek a modernizmus fogalmának és politikai társadalmi kontextusának összetettségével. A szekciók között felvetődnek kérdések: Mi a különbség a modernizmus és a modernitás között? Miért nem modern a szocreál? Meg kell-e védeni a modern épületeket? Modern-e a kortárs? Sokan másként értelmezik a viszonyt a formához és a funkcióhoz, vagy a történeti kontextustól elválasztva vizsgálják az épületeket. A modern építészet megítélése megosztottságot mutat: egyesek a modernizmus eredményeit tekintik kincsnek, mások pedig el akarják törölni vagy radikálisan átalakítani.
A modern építészet úttörőinek szándéka a társadalom jobbá tétele volt az épített környezet megújítása által - mely törekvés mára részben háttérbe szorult, a stílus pedig kiüresedett formalizmussá vált. Milyen tanulságokat vonhatunk le a modernizmusból a formai megoldásokon túl? Az Építészfórumon megjelent írások nemzetközi és hazai példákat egyaránt megidéznek, hogy hidakat találjanak a szakma és a nagyközönség között. 2024-ben havonta egy témában indítanak véleménycikk-sorozatot a közös pontok megtalálása érdekében, hogy a várost érintő kérdések részletesen és sokszínű megközelítésben legyenek feltárva.
Kiemelt példák és átmenetek a kortárs építészetben
Az alábbiakban összegyűjtött példák szemléltetik, hogyan válhat egy hagyományos panel- vagy városi környezet a 21. századi, modern és gyerekbarát építészet színterévé. Hogyan lesz a klasszikus paneloviból 21. századi, modern és gyerekbarát épület? A színes, falra ragasztott rajzocskák és a termekben álló színes székek mellett a gyerekbarát ovi célja az otthonos, megnyugtató terek megteremtése. A Párisi Udvar és a Palatinus rekonstrukcióján dolgozó Archikon építésziroda példája rámutat: egy passzívház és játszótér-komplexum megtervezése is megoldható a városi környezetben. A XIII. kerületben az elmúlt években növekvő fejlesztések között megtalálható a passzív óvoda és társasház, a Váci úti irodafolyosó, valamint egy új alközpont is, amely ötvözi a városi élet igényeit és a fenntarthatóság szempontjait. A Klapka Szolgáltatóház egyedi conformitással ötvözi a kerület dinamikus átalakulását: a zöld dombba illesztett tömeg önkormányzati funkciókat és lakásokat összegyűjtve hozza létre az új városi központot. A korábbi piac mögé felépült, rohamtempóban fejlődő üzleti- és közösségi tér új arcot adott Újpestnek, ahol a háromszintes üvegfalú épületben piac és rendezvényterem egyaránt megtalálható.
A 2026-os belsőépítészeti trendek központi pontja az időtállóság és a környezetre érzékeny anyaghasználat. Az organikus modern stílus meleg neutrális színeket, természetes faburkolatokat és kőfelületeket preferál, ahol a terek között a látványos kontraszt helyett finom átmenetek és zaklatottságmentes atmoszféra uralkodik. A nyitott belső terek helyett gyakran zártabb, intimebb zónák kerülnek előtérbe, hogy a térpszichológiát kiegyensúlyozzák: a figyelem a funkciókra és a használók igényeire irányuljon. A konyhában például dry-ager hűtő és speciális tárolók adnak lehetőséget a különleges gasztronómiai eseményekre; a privát teaterem, a fűtött vitrines tárolók és a külön gaming lounge is hozzájárul az otthonosság érzetéhez.
Az organikus modern stílus egyik kevésbé feltűnő, de kulcsfontosságú eleme a térpszichológia. A tér fokozatosan tárul fel, a vizuális zaj csökken, és a lakó mentális lelassulása előtérbe kerül. Ennek eredményeként a modern épületek nem csak külső megjelenésükben, hanem belső szerkezetükben is a funkcionalitás és az esztétika közötti harmonikus egyensúly megvalósítását szolgálják. A művészeti, gazdasági és kulturális projekteket összefogó modern építészet tehát nem csupán vizuális élmény, hanem társadalmi és pszichológiai hatást is feltételez.
tags: #modern #epuletek #alaprajz