Mohács felszabadulás lakótelep története: emlékhelyek, kutatások és városi megújulás összefonódása
Nemzeti emlékezetünk egyik legtöbbet citált eseménye a mohácsi csatavesztés, melyben az útókor a középkori Magyar Királyság sírba szállását látja. Ennek következtében a mohácsi csatát nem csak a történészek körében övezi nagy érdeklődés. Így a csata 490. Eme emlékév zárásának is tekinthető a 2016.
Az előadók közül Őze Sándor (intézetvezető, PPKE BTK Történettudományi Intézet) lépett először a pódiumra, és a Mohács-mítosz kialakulását ismertette különös tekintettel Horváth Mihály, Szekfű Gyula, Mód Aladár és Molnár Erik munkásságán keresztül, bemutatva, hogy a XIX. század közepétől kezdve a XX. Végh Ferenc (adjunktus, PTE) Perjés Géza actio radius-elméletét a szulejmáni naplók segítségével vizsgálta. Bemutatta az 1521 és 1566 közötti Magyarországra vezetett török hadjáratok legfontosabb logisztikai jellemzőit. Külön felhívva a figyelmet a török hadsereg nagyfokú mozgékonyságára, és az egyre gyorsuló menetsebességére, amivel az Isztambul-Belgrád távot 40-50 nap alatt is meg tudták tenni.
Négyesi Lajos (alezredes, docens NKE) előadásában a mohácsi csatát megelőző napok eseményeinek pontos rekonstruálásával egy igen izgalmas hipotézist mutatott be, mely szerint a szokványos módon külön vonuló ruméliai és anatóliai seregrész Tomori Pál kalocsai érsek előretolt csapatai által a ruméliaiakra mért csapás következtében egyesült. Az első szekció zárásaként a konferencia ötletgazdája és egyik szervezője, Haramza Márk (a PPKE BTK doktorandusza) írott és képi források bevonásával a számszeríjak készítését és működését, valamint az évszázadokon átívelő fejlődését mutatta be, többek közt egy a Thiele Ádámmal együtt készített reneszánsz fegyverreplika segítségével.
Az ebédszünetet követően Orsós Júlia (a PTE doktorandája, az MNL OL segédlevéltárosa) Joszéf ha-Kohén Magyarország Franciaország és a török Oszmán ház királyainak krónikája című, a XVI. század második felében keletkezett művét kontextualizálta kortárs források segítségével. Őt követően Kanász Viktor (a PPKE BTK Egyháztörténeti Kutatócsoportjának tud. segédmunkatársa, az MNL OL segédlevéltárosa) a Vatikáni Titkos Levéltárban őrzött, Fráter György meggyilkolása miatti kivizsgálás iratanyagát ismertetve mutatta be a Geronimo Martinengo által elkezdett, és Zaccaria Delfino pápai bécsi nuncius által befejezett vizsgálat menetét. Ferkov Jakab (a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója) a hódoltság utáni Mohácsnak és környékének etnikai és az ezzel szoros kapcsolatban álló vallási változásait, s leginkább a német és délszláv betelepülés folyamatát ábrázolta egészen a XIX. század elejéig, külön foglalkozva Batthyány Ádám bólyi, Savolyai Jenő bellyei, és a pécsi püspöki uradalommal.
Az előadások után a hallgatóság részéről több kérdés is felmerült, példának okáért Kanizsai Dorottya szerepe a halottak eltemetésében, valamint a mohácsi tömegsírok megtalálása, és a további régészeti kutatások nehézségei. Ezt követően a hallgatóság megtekinthette a Történelmi Animációs Társaságnak a mohácsi csatáról készült kisfilmjét. Beesteledett mire ezt követően a Mohácsi Emlékparkba értünk, ahol gyertya- és mécsesfény mellett jártuk be a tömegsírok fölött lévő emlékhelyet, majd díszvacsora zárta az estét.
A másnapra is maradók Sátorhely polgármesterének - nem csak a disznótoros reggelire kiterjedő - vendégszeretetét élvezhették, majd vasárnap megtekinthették többek közt a mohácsi fogadalmi templomot, a környék egyetlen megmaradt, a Csele patak partján álló malmát.
Ez olvastad? Június végén két megemlékezés is várható Budapest XVI. kerületében, amelyek a 20. századi diktatúrák helyi áldozatai előtt tisztelegnek. - Gyorsan repülnek az évek: a volt Felszabadulás lakótelepet közel 50 esztendeje adták át, a terület egésze felett eljárt az idő. A megváltozott körülmények, igények nyomán eljött az ideje a teljeskörű felújításnak - mondta bevezetőjében Dr. Csizmadia Csaba. Alpolgármesterünk azzal folytatta: kisebb fejlesztések történtek ugyan e városrészen, ám időszerűvé vált egy átgondolt, a jövőbe tekintő koncepció megalkotása az ott élők életminőségének javítása érdekében. Ha a fiatalokat itt akarjuk tartani, számos ponton kell változtatni, figyelemmel e generáció megváltozott igényeire. A program elemeit ismertető Pávkovics Gábor aláhúzta: nagyjából másfél éves előkészületek, tervezés előzte meg a koncepció kidolgozását a Városházán. Úgy vélte, alaposan át kell gondolni minden lépést, hiszen az egyik legsűrűbben lakott városrészről van szó (az itteni házakban lakik a mohácsiak közel egyhetede), az itt élők többet érdemelnek - hangzott el.
A beruházás során a belvárosi fejlesztések részeként megújul a Széchenyi tér teljes területe, a Fogadalmi templom árkádsora és környezete, a belváros zavarmentes lakossági használata garantált, és a jövő évi busójárást is a megszokott módon, a főtéren rendezik meg. Az így kialakított sírkert központi helyén egy kápolnát építenek, mögötte pedig egy falon a kutatások során megismert elhunyt hősök nevei lesznek olvashatók. A 500. évfordulóhoz kapcsolódó munka részeként teljes körű külső és belső restaurálás történik, felújítják az emlékkápolnát és a kálváriát, korszerűsítik a közterületeket, a Bég-patak mellett járdát építenek, valamint modern közvilágítást és térfigyelő rendszert telepítenek - közölte a Mohács 500 Nonprofit Kft. A csütörtöki eseményen Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésért felelős helyettes államtitkára elmondta, az ötmilliárd forintos közterületfejlesztések eredményeként egy korszerű, a városhoz méltó összefüggő terület jön létre. Hargitai János, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Mohács főtere száz éve nyerte el mai formáját, azt Horthy Miklós és Klebelsberg Kuno jelenlétében adták át 1926-ban. A beruházás célja, hogy az emlézetet tovább alakítsák, ezért a Széchenyi téren a mohácsi és a győztes 1687-es második mohácsi, azaz Harsány-hegyi csata hőseinek is emléket állítanak.
Pávkovics Gábor (Fidesz-KDNP), a Duna-parti város polgármestere szerint a belvárosi fejlesztés nagy kihívás, de a kivitelezők ütemezetten dolgoznak 2027 közepéig, s biztosítani fogják a busójárások megszokott formában való megrendezését. A beszámolók összegződnek: Mohács felszabadulás lakótelepének története és a mohácsi emlékhelyek megújítása egyrészt a múlt közös feldolgozását, másrészt a város jövőbeni élhetőségét szolgálja.
Mohács és a történelmi emlékek összefonódása
- Mohács késő középkori és kora újkori történetének kiemelt emlékhelye.
- A csata 1526. augusztus 29-én zajlott, Szulejmán hídfőivel dőlt meg II. Lajos magyar uralkodó hadai felett.
- A tömegsírok a nemzeti sírkert részei, s a forráskutatások feltárták a települések elhelyezkedését és a lakosság átalakulását a felkelő oszmán-török haderő elvonulása után.
A mohácsi kutatások országos jelentőségűek: a 17. századi hadtörténeti források és a modern régészeti módszerek összegzése új megvilágítást ad a térség sorsára. A kutatások az 1690-es évek felméréseire, a 1687-es és a későbbi adatok értelmezésére támaszkodnak, és rávilágítanak arra, hogy a mohácsi események értelmezése nem redukálható egyetlen okra vagy folyamatra.
Diöráma és rekonstrukció a levéltárban
A terepasztal a levéltár második emeletén állt, több mint 2500 kézzel festett katona, 20-30%-a pedig ólom, a többiek műanyag vagy 3D-nyomtatott darabok. A modell a csata eseményeit három részre osztva adja vissza: a korai rohamokat, a középső összecsapást és a végjátékot, ahol a civilek és a védelmi erők menekülnek az ostrom alatt. A kiállítás kurátora Ternovácz Bálint történész, a terepasztal a Budapest Főváros Levéltárában tekinthető meg előzetes bejelentkezés után.
A kiállítás részletei és a mohácsi csata történeti hátterének feltárása folytatódik: a kutatók és diorámajárók közös munkája arra irányul, hogy feltárják, ki volt ott Mohácson, és mit tanulhatunk meg a huszadik és a huszonegyedik század szempontjából. A kutatók közül sokan hangsúlyozzák: a történelem forrásai sok esetben hiányosak, és a megértés mindig árnyékos marad, de a modern tudomány eszközeivel egyre pontosabb képet kapunk a mohácsi eseményekről.
Rövid történeti áttekintés
- A mohácsi csata 1526-ban zajlott, Szulejmán vezetésével az Oszmán Birodalom győzelmével.
- A magyar sereg súlyos veszteségekkel szembesült, és a csata következményeként alakulhatott ki a későbbi nemzeti identitás tragikus értelmezése.
- A kutatások azonban rámutatnak: nem kizárólag a külső tényezők döntöttek, de a belső döntéshozatal és az összehangolás hiányosságai is jelentős hatást gyakoroltak.
Az eseményekhez kapcsolódó városi felújítások Mohácson összekötik a múlt megőrzését a jelen közösségi életterével: a megújuló főtér, a Fogadalmi templom árkádsora és környéke, a sírkert központi helyén álló kápolna, és a közterületek korszerűsítése mind a történelmi emlékek megőrzését szolgálják. A beruházások célja a város identitásának erősítése és a lakosok életminőségének javítása a jövőben.
tags: #mohacs #felszabadulas #lakotelep