Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása 2 ha területen: gyakorlati útmutató

Az ingatlan-nyilvántartási törvények változásai és a helyi önkormányzati rendeletek lehetővé teszik a zártkerti ingatlanok művelési ágának kivonását a művelés alól. A cikk összegzi a kulcsfontosságú szabályokat, a határidőket és a gyakorlati teendőket, különös tekintettel a 2 hektáros, illetve ehhez hasonló területekre vonatkozó esetre.

Mi alapján és meddig lehet kérelemmel élni?

A 2016. évi CXLI. törvény 89/A. § (1)-(2) alapján a tulajdonos 2016. december 31-ig (és meghosszabbítás esetén 2017. december 31-ig) kérheti zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának kivett területként történő átvezetését. A határidő tehát eredetileg 2016 végére szólt, de hosszabbítást követően 2017 végéig lehetett vagy lehet kérni. A bevezetési jog ma már kizárólag a helyi önkormányzat rendeletétől függ: Budapesten és vidéken egyaránt létezik olyan keretrendszer, amely lehetővé teszi a kivonást a megfelelő járási/hivatalos eljárás keretében.

Az Inytv. 72/E. § felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy rendeletben megadják a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának lehetőségét. A kivonás a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető: ebben az esetben a zártkertet meg kell osztani. A kivonásra vonatkozó adatmódosításokat az 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (Inytv. Vhr.) és az azt központilag kiadmányozó 2025. évi LXVII. törvény rögzíti. A kérelmet az ingatlan fekvése szerinti járási hivatalnál kell benyújtani a 50/A. § szerinti formanyomtatványon, amely a foldhivatal.hu portálon is elérhető.

Miért éri meg ezt a lépést elindítani?

Az előnyök közé tartozik, hogy a zártkert kivonását követően bizonyos esetekben elkerülhetők a mező- és erdőgazdálkodási előtti elővásárlási joggal, kifüggesztéssel és körülményes eljárásokkal járó procedúrák. Ugyanakkor a kivonás után nem igényelhető rá állami támogatás. A kivonás tehát nem jelenti automatikusan a beépíthetőséget sem, ezt továbbra is helyi építési szabályzat és övezeti besorolás dönti el.

A többszöri módosítások és rendeletek révén egyre több településen létezik olyan önkormányzati rendelet, amely lehetővé teszi a kivonást, akár részleges telekalakítás nélkül is. Viszont mindez helyi környezeti és fejlesztési szempontoktól függ, és nem jelent azonnali lakó- vagy üdülőövezeti beépítést.

Hogyan zajlik a kivonási eljárás?

1) Előzetes feltételek: az önkormányzati rendelet megjelöli, hogy mely területrészekben kérhető a kivonás. 2) Kérelem benyújtása: a tulajdonos egy adekvát formanyomtatványon, az 50/A. § szerint a járási hivatalnál adja be a kérést, amelyhez csatolni kell az érintett zártkert ingatlan megosztásának terveit, szükség esetén vázrajzot vagy telekalakítási dokumentumokat. 3) Telekalakítás vagy alrészletekre bontás szükségességének eldöntése: ha a kérelem a részleges kivonásra irányul, a megosztást elő kell készíteni. 4) Nyilvántartásba vétel: a kérelem eredményeként a zártkert kivett területe a megnevezés szerint kerül be a földhivatal nyilvántartásába (például „zártkerti művelés alól kivett terület” vagy „zártkerti művelés alól kivett terület, épület rendeltetése” kifejezéssel).

Kérelem benyújtásához szükséges információk és dokumentumok

Az önkormányzati rendelet számának feltüntetése a kérelemben.
Ha közös tulajdonban álló zártkerti ingatlanrész kivonása történik, a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozata vagy meghatalmazás szükséges.
Közös tulajdon vagy meghatalmazott eljáró esetén a meghatalmazás és a hozzájáruló nyilatkozatok csatolása kötelező.
Ha a kivonás után épület feltüntetése szükséges, akkor ennek megfelelően kell beírni az engedélyekhez kapcsolódó dokumentumokat és az épület rendeltetését is feltüntetni.
Vázrajz: egyes földhivatalok kérik, ha a kérelmet teljes egészében vagy részben érintő telekalakítás történik; a vázrajz hiányában a kivonási eljárás nehezebbé válhat.

Költségek és díjak

A zártkerti művelés alóli kivonására vonatkozó eljárás díjmentes, de soron kívüli vagy speciális eljárás esetén ingatlanként 10 600 forint díjat kell fizetni. E díj a kivonási eljárásért, illetve az adatváltozás bejegyzéséért terjeszthető ki. A földvédelmi eljárás díjai és esetleges tervezési kötelezettségek (pl. talajvédelmi terv) külön költséget jelenthetnek, különösen, ha a kivonás földvédelmi eljárást is érint.

Érdekes gyakorlatok és példák

A gyakorlatban több önkormányzat él a lehetőséggel, hogy rendeletben tegyen lehetővé zártkerti ingatlanok kivonását. Például Budapesten a kerületek és a fővárosi önkormányzat közgyűlése is hozzájárulhat a kivonáshoz, és a konkrét területi körülhatárolásról döntenek. 2026-ban egyes települések hivatalosan is kiadták a kivonásról szóló rendeleteket, és a tulajdonosok a jogszabályban meghatározott keretek között kérhetik a kivonást. Biatorbágy példája szerint a belterületi zártkerti ingatlanok, valamint bizonyos Üdülőövezeti területek kivonhatók, a kérelmet pedig a Pest megyei Földhivatalon nyújtják be. A vázrajz bemutató és az érintett önkormányzati rendelet száma a kérelemben meg kell jelölni.

Egy példa a gyakorlati teendőkre

Érdeklődés és helyi rendelet keresése: vizsgálja meg, mely településen van hatályos rendelet a kivonásra (helyi honlapokon, njt.hu vagy önkormányzati portálokon).
Földmérő kiválasztása és vázrajz elkészítése: amennyiben telekalakítás vagy részleges kivonás szükséges, forduljon földmérőhöz a pontos rajzért.
Kérelem összeállítása az önkormányzati rendelet számával: a kérelemnek ki kell tennie a rendelet azonosítóját, és csatolni kell a kért dokumentumokat.
Beadás a járási földhivatalnál: a beadványt a járási hivatalnál nyújtsa be a 50/A. § szerint, és figyelje a határidőket.
Nyomkövetés és nyilvántartásba vétel: az adatok megváltoztatása a földhivatal nyilvántartásába kerül.

Az építésügyi és földvédelmi összefüggések

A kivonással kapcsolatos adatmódosítás és az épületek feltüntetése összefügg az adott település HÉSZ-ével és a közműellátottságával. A kivonás önmagában nem jelenti a belterületbe vonást vagy egy építési övezetbe történő átsorolást; a beépíthetőség és az építési feltételek továbbra is a helyi szabályozási eszközökön alapulnak.

Infografika

Gyakorlati ellenőrző lista

Rendelkezik-e a település önkormányzati rendeletével a kivonás lehetőségéről? Ismeri-e a rendelet számát?
Megvan-e a telek megosztására vonatkozó terv (ha szükséges)?
Van-e közös tulajdon esetén hozzájáruló nyilatkozat, vagy meghatalmazott eljáró?
Elkészült-e a vázrajz a földmérő által, és beküldésre kész?
Bejelentésre kerül-e a változás az ingatlan-nyilvántartásban, és mennyi a várható díj?

Meta leírás

Kulcsszavak

tags: #muveles #alol #kivett #terulet #2 #ha