Nagymaros főépítészeti egyeztetésének története és kontextusa

A XXI. Országos Főépítészi Konferencia és a hozzá kapcsolódó díjak kerülnek előtérbe a Nagymaros Város fejlesztési és rendezési folyamataival összefüggően. Az idén Nagymaros Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló rendeletmódosításokra és a településfejlesztési koncepciókra vonatkozó egyeztetések is hangsúlyosak voltak a rendezési tevékenységben. A főépítészi szervezetrendszer alakulása, a területrendezés és a településfejlesztés összefüggései egy hosszabb történeti folyamat részei, amelyek magukban foglalják a jogszabályi keretek, a testületi döntések és a közösségi részvétel elemeit. A rendezési folyamat során a helyi társadalom bevonása, a tervtanácsok és a főépítészek együttműködése kulcsfontosságú szerepet játszott a tartós és fenntartható városkép kialakításában.

Helyi és regionális háttér

A 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején jogi és közigazgatási átalakulások érintették a települési főépítészek szerepét. A helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköreinek meghatározása - például a településfejlesztési koncepciók és a településrendezési eszközök kidolgozása - alapvető feltétele volt a területfejlesztési és területrendezési tervek készítésének. Az Ötv. 8. §-a és az Étv. 25. §-a jelentős hatással volt a főépítészek jogállására és feladataira a települési szinten. Ezen jogi keretek között alakult ki a szakmai közösség, amely azóta is részese a nagymarosi és a községi szintű fejlesztési vitáknak és egyeztetéseknek. A Nagymaros környéki területfelhasználás és a tájhasznosítás szabályozása ezekben az években már szoros összefüggést mutatott a megyei és kistérségi tervek egyeztetésével is.

Főépítészek szerepe és a tervtanácsok

Az Országos Főépítészi Kollégium hosszú távú tevékenysége stabilizálta a főépítészi szakma elfogadottságát és elismertségét. A kollégium 1989-ben az akkori építésügyi államtitkár kezdeményezésére jött létre, és azóta is a területfejlesztés és a területrendezés koordinációjának elengedhetetlen intézménye. A 1996-os váci és a későbbi konferenciák során megfogalmazott javaslatok alapján folyamatosan bővült a főépítészek köre és a kapcsolódó képviseleti struktúra, amelybe beletartozik a területi főépítészi hálózat és a nyugalmazott főépítészek képviselete is. A háromnapos konferenciák célja a városfejlesztési helyzetek megismerése és a főépítészek tevékenységének bemutatása volt, amit 2020-ban online formában is megrendeztek a pandémia idején. A díjátadók és az „Év Főépítésze” elismerések hagyománya azóta is része a szakmai kultúrának, így az aktív kollégák és nyugdíjasok örökségként szolgálnak a jövő generációinak.

Nagymaros konkrét jogi és tervezési lépései

2017-ben Nagymaros Város Önkormányzata módosította a Helyi Építési Szabályzatát (HÉSZ) a helyi környezet alakításáról és védelméről szóló úgynevezett Lke övezetek részletes előírásai tekintetében. A módosítás meghatározza a Lke-A2K/B és Lke-A2K/C övezetek részletes előírásait, valamint az Lke-B5 övezet részletes előírásait a vendéglátó és szolgáltató építményekre vonatkozóan. Emellett a K-Z/RK1-3 övezetek turisztikai és rekreációs célú építményeinek elhelyezésére vonatkozó előírásokat is konkretizálták, figyelembe véve a terület árvízvédelmi és vízgazdálkodási szempontjait. Innen adódóan Nagymaros lépésről lépésre közelít a biztonságos és fenntartható közterületek, zöldfelületek és közlekedési kapcsolatok megteremtéséhez, miközben figyelembe veszi a regionális tervezési kereteket és a megyei egyeztetéseket.

A rendelet-módosítások és a HÉSZ-kiegészítések összhangban vannak a 2011. évi Infotv. és a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti vélemény-kérés és egyeztetés eljárásaival. Ennek megfelelően Nagymaros HÉSZ-e és Szabályozási terve érintett területein a közösségi és szakmai vélemények begyűjtése részben a helyi önkormányzat feladataként marad, de központi jogszabályi keretek között történik a döntéshozatal és az engedélyezés. Az ilyen egyeztetések célja a város Igor-szerű arculatának megőrzése, miközben lehetővé teszi a szükséges fejlesztések megvalósítását.

A főépítészi felelősség és a közösségi részvétel

A főépítészek működése egyaránt függ a települési önkormányzatok anyagi lehetőségeitől és a lakosság igényeitől. A belső kommunikáció és a tervtanácsok működtetése kulcsszerepet kap a helyi beruházások színvonalának emelésében. A Nagymaroson zajló folyamatokban kiemelt szerepe van a tervpályázatoknak és a közösségi hatáskörök összhangjának. A helyi társadalom bevonása és a szakmai vélemények figyelembe vétele alapján készül el a HÉSZ és a szabályozási terv, amely hosszú távon meghatározza a település megjelenését és egységességét.

Infografika és vizuális elemek

Ősszehasonlító áttekintés táblázatban

Video prezentációs elem

tags: #nagymaros #foepitesz #egyeztetes

Népszerű bejegyzések:

• Apartmanok és szállások Mezőkövesd Zsóry-fürdő környékén
• Lakosság Balatonszemes
• Budapesti felújított panel 1+1 szoba, 55 m² – megtekintheti
• Elkerülő út Hódmezővásárhelyen: tervek és várható hatások áttekintése
• Vízközelben található családi ház és vendégház Makád–Királyréti Dunasoron