Napkor Nagyközség Településrendezési Terve
A településrendezési terv célja Napkor Nagyközség sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása. Ez magában foglalja a helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározását, a településképi szempontból meghatározó területek kijelölését, a településképi követelmények meghatározását, valamint a településkép-érvényesítési eszközök szabályozását.
A helyi védelem célja a település történelme és településképe szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása az építési tevékenységgel érintett építményekre, a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, valamint a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
E rendelet területi hatálya Napkor Nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed. Előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni. A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, táji védelemmel érintett területeket a szabályozási terven kell beazonosítani.
A helyi védelem részletei
A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánítást, annak megszüntetését települési Főépítész készíti elő.
Bármely jogi vagy természetes személy javaslatot tehet helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére. A javaslatot a jegyzőnél kell benyújtani, és tartalmaznia kell a javasolt vagy érintett érték megnevezését, helyét, a javaslattevő adatait, fotódokumentációt, leírást, a védelem fajtáját, valamint a javaslat indokolását.
A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartást települési Főépítész vagy jogosultsággal rendelkező szakember készíti. A védetté nyilvánított helyi értékek listáját és térképi ábrázolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza. Ez a nyilvántartás tartalmazza a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát, azonosító adatait, védelem típusát, rövid indokolását, pontos helyét, fotókat, állapotfelmérésének adatait, a védett értékhez fűződő korlátozásokat és támogatásokat.
A védetté nyilvánított helyi értéket, növényt, növény-együttest táblával kell megjelölni. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, fenntartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik, amit a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
A védettség megszüntetésének esetei
A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, életveszélyessé válik és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, vagy állapota visszafordíthatatlanul károsodik. Szintén megszüntethető a védettség, ha a védelem alapját képező értékei helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg. Emellett, ha magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap, akkor is megszüntethető a helyi védettség.
A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza az érintett elem helyszínrajzát, épület vagy építmény esetén a felmérési tervet, természeti érték esetén leírást és felmérési tervet, fotódokumentációt, valamint szakértő által készített dokumentációt, amennyiben szükséges.
A helyi védett érték fenntartása
A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles annak jó karbantartásáról gondoskodni. A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.
Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi bejelentési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet. A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat, amely a védett értéket nem veszélyeztetheti.
A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésének feltétele a rendeltetésszerű használat. A tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül írásban jelezni kell. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik szakértő bevonásával.

A helyi védett érték fogalma és fajtái
E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és természeti érték, amely e rendelet 4. mellékletében felsorolásra, valamint térképi ábrázolásra került.
A helyi védett értékek kategorizálása a következő:
- Helyi védett utcakép (jele: HU)
- Helyi védett épület (jele: HE)
Településképi szempontból meghatározó területek
A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése. A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Napkor település belterülete az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:
- Történeti településközpont
- Történeti, vegyes beépítésű területek
- Általános lakóterületek
- Beépítésre nem szánt területek
A fent említett területek közül településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek azok a településrészek, amelyeket e rendelet 1. mellékletében „Településképi jelentőségű terület”-ként jelöltek le. Ezen túlmenően településkép szempontból meghatározó területnek számítanak:
- Régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe
- NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe
- Tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe
- Helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték
A településkép szempontjából meghatározó, természeti és régészeti védelemmel érintett területek a beépítésre nem szánt településrész részét képezik.
A településképi követelmények meghatározása
Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére. A településképileg meghatározó területekre, az egyedi építészeti követelmények szűkíthetik az alábbiakban megengedett anyagok és színek körét, a településképi adottságokra és értékekre való tekintettel.
Általános építészeti követelmények (teljes közigazgatási területre)
- Tetőfedés: Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más nem alkalmazható. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Földszintes épület tető héjazatául cserépfedésen, cserépmintázatú- nem tükröző felületű lemezfedésen, nádfedésen, fazsindelyen fedésen kívül más nem alkalmazható.
- Homlokzatok: Az épületek homlokzatában a fehér, és a halvány meleg- pasztellszíneken, és a középtónusú drapp, barna és vörös árnyalatain, erősebb tónusok közül a vörösbarna- téglavörös tónusain kívül más nem alkalmazható. Hideg színek, vakolat színekként, valamint kerítés és kapuk színekként nem alkalmazhatóak.
Építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó területekre
- Tető hajlásszöge: A lakó- (Lf), a vegyes- (Vt) övezetekben létesülő épületeket 35 - 45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani.
- Tetőszélesség és tetőidom összefüggése: Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5,0 m mélységig, maximum 8,0 méter épületszélességet kell alkalmazni. A tetőt az utca felöl teljes kontyolással kell készíteni.
- Közterületen megjelenő hátsókertek: A lakóövezetbe (Lf) és vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok esetében, a hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett, legalább 20 %-ban tömör kerítéssel lezárni.
- Beépítés telepítési módja: Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének településképpel és hagyományos telekhasználattal összefüggő részletes szabályait, így a kötelező építési vonal helyét is, a Hész. határozza meg. Új épületek telepítése esetén az épületnek a meghatározott építési vonalhoz kell illeszkednie.
Történeti településközpont
Napkor településközpontja a Történeti településrészen belül helyezkedik el, a lakóterületektől különböző településképi jellemzőkkel.
Területi építészeti követelmények:
- Beépítés telepítési módja: Oldalhatáron álló, javasoltan előkert nélküli, de az épület az utcavonaltól legfeljebb 5,0 m távolságra is elhelyezhető.
- Szintszám: A beépítés földszintes- vagy földszint+ 1 emeletes magastetős/ igény esetén tetőtér beépítéses.
- Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (templom, kilátó, technológiai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát a Hész. övezeti előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja.
Egyedi építészeti követelmények:
- Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozóan a 10. §-ban meghatározott általános építészeti követelmények az irányadóak.
- Tömegformálás: A településközpontban csak magastetős épületek helyezhetők el. A tetők formáját tekintve elhelyezhető utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős, utcára merőleges tetőgerincű, de utcai részen oromfal nélküli- teljes kontyolású épület.
| Téma | Leírás |
|---|---|
| Cél | Településkép védelme és alakítása, helyi építészeti örökség megóvása |
| Helyi védelem | Építészeti és természeti értékek védelme, közösségi örökség megőrzése |
| Településképi szempontból meghatározó területek | Különböző karakterű területek (történeti központ, lakóterületek, stb.) |
| Építészeti követelmények | Anyaghasználat, tetőfedés, homlokzat színek, tető hajlásszög, beépítési mód |
| Történeti településközpont | Speciális szabályok az építési módra, szintszámra, tömegformálásra |
A rendelet módosításai a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) 4. mellékletét érintik, új területszabályozást vezetnek be, kiegészítik a beépítésre nem szánt területek listáját, és új fejezetet teremtenek az idegenforgalmi célú, beépítésre nem szánt különleges területek (Kk-id) szabályozására.

A Kk-id övezet idegenforgalmi sport és horgászsport célú, valamint üdültetési funkciók és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál. Az övezetben elhelyezhetők sport és horgászsport, üdülés, szálláshely szolgáltatás, pihenés- kikapcsolódás, valamint az alapfunkciót kiszolgáló kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, turisztikai és idegenforgalmi célú épületek/építmények. Ide sorolhatók továbbá idegenforgalmi- lovas sportolási céllal állattartó épület, valamint a tulajdonos és a használó számára szolgáló lakás is.
A terület megengedett legnagyobb beépíthetősége 2%. Az épületet szabadon állóan kell elhelyezni az építési helyen belül, és az építési helyen kívül semmilyen építmény nem helyezhető el. Az övezetben elhelyezésre kerülő épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 4,5 méter.
tags: #napkor #telepules #rendezesi #terv
