Napkor Nagyközség Településrendezési Terve

A településrendezési terv célja Napkor Nagyközség sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása. Ez magában foglalja a helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározását, a településképi szempontból meghatározó területek kijelölését, a településképi követelmények meghatározását, valamint a településkép-érvényesítési eszközök szabályozását.

A helyi védelem célja a település történelme és településképe szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

Napkor település látképe

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása az építési tevékenységgel érintett építményekre, a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, valamint a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

E rendelet területi hatálya Napkor Nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed. Előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni. A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, táji védelemmel érintett területeket a szabályozási terven kell beazonosítani.

A helyi védelem részletei

A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánítást, annak megszüntetését települési Főépítész készíti elő.

Bármely jogi vagy természetes személy javaslatot tehet helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére. A javaslatot a jegyzőnél kell benyújtani, és tartalmaznia kell a javasolt vagy érintett érték megnevezését, helyét, a javaslattevő adatait, fotódokumentációt, leírást, a védelem fajtáját, valamint a javaslat indokolását.

A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartást települési Főépítész vagy jogosultsággal rendelkező szakember készíti. A védetté nyilvánított helyi értékek listáját és térképi ábrázolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza. Ez a nyilvántartás tartalmazza a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát, azonosító adatait, védelem típusát, rövid indokolását, pontos helyét, fotókat, állapotfelmérésének adatait, a védett értékhez fűződő korlátozásokat és támogatásokat.

A védetté nyilvánított helyi értéket, növényt, növény-együttest táblával kell megjelölni. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, fenntartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik, amit a tulajdonos és a használó tűrni köteles.

A védettség megszüntetésének esetei

A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, életveszélyessé válik és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, vagy állapota visszafordíthatatlanul károsodik. Szintén megszüntethető a védettség, ha a védelem alapját képező értékei helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg. Emellett, ha magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap, akkor is megszüntethető a helyi védettség.

A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza az érintett elem helyszínrajzát, épület vagy építmény esetén a felmérési tervet, természeti érték esetén leírást és felmérési tervet, fotódokumentációt, valamint szakértő által készített dokumentációt, amennyiben szükséges.

A helyi védett érték fenntartása

A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles annak jó karbantartásáról gondoskodni. A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.

Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi bejelentési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet. A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat, amely a védett értéket nem veszélyeztetheti.

A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésének feltétele a rendeltetésszerű használat. A tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül írásban jelezni kell. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.

A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik szakértő bevonásával.

Hagyományos épület homlokzata Napkoron

A helyi védett érték fogalma és fajtái

E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és természeti érték, amely e rendelet 4. mellékletében felsorolásra, valamint térképi ábrázolásra került.

A helyi védett értékek kategorizálása a következő:

  • Helyi védett utcakép (jele: HU)
  • Helyi védett épület (jele: HE)

Településképi szempontból meghatározó területek

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése. A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Napkor település belterülete az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:

  • Történeti településközpont
  • Történeti, vegyes beépítésű területek
  • Általános lakóterületek
  • Beépítésre nem szánt területek

A fent említett területek közül településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek azok a településrészek, amelyeket e rendelet 1. mellékletében „Településképi jelentőségű terület”-ként jelöltek le. Ezen túlmenően településkép szempontból meghatározó területnek számítanak:

  • Régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe
  • NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe
  • Tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe
  • Helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték

A településkép szempontjából meghatározó, természeti és régészeti védelemmel érintett területek a beépítésre nem szánt településrész részét képezik.

A településképi követelmények meghatározása

Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére. A településképileg meghatározó területekre, az egyedi építészeti követelmények szűkíthetik az alábbiakban megengedett anyagok és színek körét, a településképi adottságokra és értékekre való tekintettel.

Általános építészeti követelmények (teljes közigazgatási területre)

  • Tetőfedés: Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más nem alkalmazható. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Földszintes épület tető héjazatául cserépfedésen, cserépmintázatú- nem tükröző felületű lemezfedésen, nádfedésen, fazsindelyen fedésen kívül más nem alkalmazható.
  • Homlokzatok: Az épületek homlokzatában a fehér, és a halvány meleg- pasztellszíneken, és a középtónusú drapp, barna és vörös árnyalatain, erősebb tónusok közül a vörösbarna- téglavörös tónusain kívül más nem alkalmazható. Hideg színek, vakolat színekként, valamint kerítés és kapuk színekként nem alkalmazhatóak.

Építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó területekre

  • Tető hajlásszöge: A lakó- (Lf), a vegyes- (Vt) övezetekben létesülő épületeket 35 - 45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani.
  • Tetőszélesség és tetőidom összefüggése: Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5,0 m mélységig, maximum 8,0 méter épületszélességet kell alkalmazni. A tetőt az utca felöl teljes kontyolással kell készíteni.
  • Közterületen megjelenő hátsókertek: A lakóövezetbe (Lf) és vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok esetében, a hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett, legalább 20 %-ban tömör kerítéssel lezárni.
  • Beépítés telepítési módja: Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének településképpel és hagyományos telekhasználattal összefüggő részletes szabályait, így a kötelező építési vonal helyét is, a Hész. határozza meg. Új épületek telepítése esetén az épületnek a meghatározott építési vonalhoz kell illeszkednie.

Történeti településközpont

Napkor településközpontja a Történeti településrészen belül helyezkedik el, a lakóterületektől különböző településképi jellemzőkkel.

Területi építészeti követelmények:

  • Beépítés telepítési módja: Oldalhatáron álló, javasoltan előkert nélküli, de az épület az utcavonaltól legfeljebb 5,0 m távolságra is elhelyezhető.
  • Szintszám: A beépítés földszintes- vagy földszint+ 1 emeletes magastetős/ igény esetén tetőtér beépítéses.
  • Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (templom, kilátó, technológiai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát a Hész. övezeti előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja.

Egyedi építészeti követelmények:

  • Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozóan a 10. §-ban meghatározott általános építészeti követelmények az irányadóak.
  • Tömegformálás: A településközpontban csak magastetős épületek helyezhetők el. A tetők formáját tekintve elhelyezhető utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős, utcára merőleges tetőgerincű, de utcai részen oromfal nélküli- teljes kontyolású épület.
A Napkor Nagyközség Településrendezési Tervének főbb elemei
Téma Leírás
Cél Településkép védelme és alakítása, helyi építészeti örökség megóvása
Helyi védelem Építészeti és természeti értékek védelme, közösségi örökség megőrzése
Településképi szempontból meghatározó területek Különböző karakterű területek (történeti központ, lakóterületek, stb.)
Építészeti követelmények Anyaghasználat, tetőfedés, homlokzat színek, tető hajlásszög, beépítési mód
Történeti településközpont Speciális szabályok az építési módra, szintszámra, tömegformálásra

A rendelet módosításai a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) 4. mellékletét érintik, új területszabályozást vezetnek be, kiegészítik a beépítésre nem szánt területek listáját, és új fejezetet teremtenek az idegenforgalmi célú, beépítésre nem szánt különleges területek (Kk-id) szabályozására.

Napkor nagyközség térképe a rendezési tervvel

A Kk-id övezet idegenforgalmi sport és horgászsport célú, valamint üdültetési funkciók és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál. Az övezetben elhelyezhetők sport és horgászsport, üdülés, szálláshely szolgáltatás, pihenés- kikapcsolódás, valamint az alapfunkciót kiszolgáló kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, turisztikai és idegenforgalmi célú épületek/építmények. Ide sorolhatók továbbá idegenforgalmi- lovas sportolási céllal állattartó épület, valamint a tulajdonos és a használó számára szolgáló lakás is.

A terület megengedett legnagyobb beépíthetősége 2%. Az épületet szabadon állóan kell elhelyezni az építési helyen belül, és az építési helyen kívül semmilyen építmény nem helyezhető el. Az övezetben elhelyezésre kerülő épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 4,5 méter.

tags: #napkor #telepules #rendezesi #terv

Népszerű bejegyzések: