Növényvédelem szántóföldi kukorica: kártevők és védekezés alapelvei
A kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke tekinthetők a legjelentősebb szántóföldi kártevők közé, amelyek a szárat és a csövet érintve közvetlen és közvetett kárt okoznak, illetve a mikotoxin szennyezés fokozódásához vezetnek. A könyv ezen részében a kártevők részletes leírása után gyakorlati védekezési ismertetéseket is találunk, különös tekintettel a fenológiai állapotokhoz igazított időzítésre és a kultúra specifikus követelményekre.
Kukoricamoly (Genuin kártevő és hatásai)
A kukoricamoly főleg a csemegekukorica- és a vetőmagkukorica termesztésében okoz kárt. A lárva a szárban károsít a bélszövet elfogyasztásával, amivel a növények szártörését okozza. Emellett a csöveket is érintheti a károsítás. A megrágott magok csírázóképessége romlik, és a sebzés helyén különböző kórokozó gombák (például Fusarium, Aspergillus fajok) telepedhetnek meg, melyek mikotoxin szennyezést okozhatnak.
Az idei védekezési lehetőségek közül a MIMIC hatóanyag tartalmú készítmény vezető szerephez jut. A tebufenozid alapú MIMIC-kezelést akkor érdemes elvégezni, amikor a lárvák már kikeltek, de még nem furakodtak be a szárba. Ennek előnye, hogy a tojásból kikelt lárvák egy ideig a levelekből táplálkoznak, tehát nagy biztonsággal fogyasztanak a kijuttatott hatóanyagból. Emellett elhúzódó imágórajzás esetén a frissen lerakott tojásokat is gyéríti.
Az idei évben a rajzás beindulásához szükséges hőösszeg-értékek a déli-délkeleti ország részén már kialakultak, így a MIMIC kijuttatása június első dekádjától lehet esedékes. Az engedélyokiratban foglaltak szerint drónnal történő kijuttatás is lehetséges 20 liter/hektár liemennyiséggel, a DropMax összetevő adalékanyag egyidejű alkalmazásával. Fenológiai szempontból a szármegnyúlástól a tejes érésig (BBCH 30-73) csemegekukoricában, illetve szármegnyúlástól szemfejlettségig (BBCH 30-79) egyéb engedélyezett kukoricában alkalmazható a MIMIC.
Védelmi szempontok és ökológiai vonatkozások
A növényvédő szerek kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy melyik kukorica kultúrában alkalmazható a készítmény, és hogy a hibridek különböző peszticid érzékenységgel rendelkeznek, különösen a csemegekukorica hibridek lehetnek érzékenyek. A védekezés előtt mindig ellenőrizni kell az engedélyokirat tartalmát. Az ökológiai gazdálkodásban kiemelt jelentőségű a növényvédelem kockázat csökkentése, mivel bio környezetben kémiai növényvédőszereket nem alkalmaznak, így a védekezés főként megelőzésre, agrotechnikai és biológiai növényvédelemre épül.
A kukorica-kártevők időzítésének gyakorlati jelentősége
A kultúrnövények fenológiája alapján igazodó védekezés azért fontos, mert a tojásból kikelt lárvák még a leveleken táplálkoznak, mielőtt a szárba kerülnek. Ez az időszak ad jó lehetőséget a hatóanyagok hatékonyságának maximalizálására. A szántóföldi többi kultúra fenológiája is befolyásolja a védekezési stratégia kiválasztását, így a kultúrák céljai és érettségi állapotai szerint kell meghatározni a kezeléseket.
Geojogi és időjárási összefüggések
Az idei évben a rajzási hullámok enyhébb vagy intenzívebb időzítése függ a hőösszegek alakulásától, amelyek regionálisan eltérőek lehetnek. A déli régiókban a hőösszeg-alakulás már kedvező a tojásokat lerakó rovarok számára, így a védekezés megkezdése a korábbi időpontokra tolódhat.
Diadógi és védekezési gyakorlati útmutató
- Előzetes engedélyokirat-ellenőrzés: minden készítményre külön figyelni a kultúra szerint.
- Különösen a csemegekukorica esetében a hibridek érzékenységének figyelése.
- A MIMIC-kezelés a kikelő lárvákra és a fiatal tojásokra is hatékonyságot biztosíthat, különösen a gyors rajzás esetén.
- Drónnal történő kijuttatás lehetősége az engedélyek szerint, a megfelelő lémennyiséggel és adalékanyaggal.
- Fenológiai állapot és érettség figyelembevétele a kijuttatás időzítésénél (BBCH-skála).
- Az ökológiai gazdálkodásban a megelőzés és a biológiai védelem kerül előtérbe, kémiai szereket kevesebb mértékben alkalmaznak.
A kukorica termesztés során a kártevőktől függetlenül a növényvédelem átgondolt megközelítést igényel: a kultúra érettségének megfelelően válasszunk hatóanyagot, és mindig tartsuk szem előtt a hivatalos engedélyokirat tartalmát és az érintett kultúra konkrét korlátozásait.
Ökológiai növényvédelem és a gyakorlati hasznosítás
Az ökológiai gazdálkodásban a növényvédelem alapelvei közé tartozik a megelőzés, az agrotechnikai és biológiai eszközök kiemelt alkalmazása. A folyamatosan bővülő gyűjtemény hasznos írásokkal szolgál a bio és konvencionális szántóföldi kultúrák öko védeleméhez, beleértve a kukoricát is. A tavaszi és nyári munkálatok, köztük a vetés és a betakarítás időzítése, mind hozzájárulnak a kártevők elleni sikeres védekezéshez.
Különleges megjegyzések a kultúrák közt
- A kalászos gabonák és más szántóföldi kultúrák védelme a kártevők és betegségek összetett veszélyeivel szemben hasonló megközelítést igényel, ám a kukorica egyedi kártevői és fenológiai állapotai miatt specifikus védekezési terv szükséges.
- A beporzó rovarok populációjának védelme kiemelt fontosságú a szántóföldi kultúrákban, és ez összhangban áll az ökológiai gazdálkodás céljaival.
| Kártevő | Kártétel | Időzítés | |
|---|---|---|---|
| Kukoricamoly | Szárba károsítás, mikotoxin-szennyezés | BBCH 30-79 (a lárvák kikelésétől a szemfejlettségig) | MIMIC-kezelés (tej megnyúlás előtt) |
| Gyapottok-bagolylepke | Polifágia, lárvák a növény részeiben | Fenológiához igazított időpont | Biológiai és kockázatfigyelés |
tags: #novenyvedelem #szantofold #kukorica