Ócsai lakópark bérleti díj: történet, problémák és kilátások

2019 januárjáig a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. volt a lakótelep gazdája, akkor azonban az állami cég felszámolása miatt a fenntartás átkerült a helyi önkormányzathoz.

A 444.hu cikke szerint a bérlőknek mostani 16-21 ezer forint helyett a ház méretétől függően akár 60-84 ezer forintos díjat kellene fizetniük.

Ez újra nehéz helyzetbe hozná az ócsai telepen lakó családokat, sőt, sokan már most biztosan kijelentik: nem lesznek képesek kigazdálkodni a megemelt bérleti díjat.

A napokban tartott lakógyűlésen felháborodást okozott, hogy az ócsai városvezetés most egy tollvonással piaci alapú bérleményeket csinálhat az eredetileg szociális alapon épült lakótelepi ingatlanokból.

Különösen, mert a szabályok igen kemények: ha egy négyfős családnál a keresőképes szülők összjövedelme meghaladja a 230 ezer forintot, a háztartások máris kiesnek a „szociális” bérlői kategóriából.

Az ócsai devizahiteles lakótelepen 2019 januárjától már nem a Nemzeti Eszközkezelő, hanem az önkormányzat a fenntartó, amely úgy döntött, hogy 2021-től minden lakás bérleti díját több mint háromszorosára emelik, kivéve azokét, ahol a lakók rászorultsági alapon sikeresen kérvényezik a bérleti díj mérséklését - írja a 444.hu.

Forintra lefordítva ez azt jelenti, hogy az eddigi 16-21 ezer forint helyett a ház méretétől függően a legrosszabb esetben 60-84 ezer forint között kellene fizetniük.

Az emelést az ócsai önkormányzat augusztus 4-én jelentette be, a lakók arról beszéltek a lapnak, nem értik hogyan lehetséges, hogy egy tollvonással piaci alapú bérleményeket csinálhatnak az eredetileg szociális alapon épült lakótelepi ingatlanokból.

Aki Ócsán jár, nem érti, miről beszélt Lázár János.

Megnéztük, hogy mi a helyzet az ócsai szociális lakóparkban, miután a kormány fű alatt véget vetett a devizahitelesek megsegítésére megálmodott családiház-építési programnak.

Az eredetileg tervezett 500 családi háznak csak a töredéke épült meg ténylegesen.

A lakóparknak jelenleg több mint 300 lakója van.

Fejetlenség, rögtönzés: nem volt hiány bírálatból, amikor a Századvég a kormány szociális intézkedéseit elemezte.

Ez derül ki azokból a tanulmányokból, amelyeket a Vs.hu perelt ki a Miniszterelnökségtől.

Jelenleg 79 család lakik az ócsai szociális lakóparkban, a 350 beköltöző fele kiskorú.

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. szerint újabb pályázatokat írnak ki, őszre megtelhet a 25, még üresen álló ház az ócsai telepen.

A Fidesz szerint az ócsai lakópark a Gyurcsány-korszak szimbóluma.

Több legyet (beleértve VV Aureliót) is üthetnénk egy csapásra, ha az RTL Klub szépen átköltöztetné a villalakókat a Fidesz szociális csődprojektjébe.

Ötrészes dokumentumfilmben népszerűsítik az ócsai lakóparkot.

A filmet az MTVA rendelte meg - írja a Hír24.hu.

Szeptemberig negyven család költözik be az ócsai lakóparkba.

Júniusban költözhetnek be az ócsai szociális lakóparkba az arra jogosultak.

A második fordulóban is csak 23-an pályáztak a 80 ház bérleti jogára.

ARCHIVÁLT HÍR.

Ócsa, Tölgyfa utca 7. Ócsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére és elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 8/2025. Pályázat célja: Az Önkormányzat piaci elven kívánja bérbe adni a tulajdonában álló lakásingatlant.

A pályázók azonos mértékű ajánlata esetén a benyújtott pályázatban igazolt jövedelem nagysága dönt.

A pályázat benyújtásának határideje: 2026. március 16.

A részletes pályázati kiírás és mellékletei az Ócsai Polgármesteri Hivatalban találhatóak.

Lezárult a devizahitelesek befogadására létrehozott ócsai lakópark projektje, és túlzás nélkül állíthatjuk, teljes a kudarc.

Az eredeti terveknek csupán a töredéke valósult meg, ráadásul elképesztően drágán.

A Fidesz szerint persze az ócsai lakóparkért is Gyurcsány a hibás.

Az ócsai lakótelep 2,7 milliárd forintjába került az adófizetőknek.

Ez megmentett családonként 70 millió forint körüli összeget jelent.

A kudarc már a kezdetektől fogva kódolva volt a projektben: mindenféle előzetes hatástanulmány nélkül kezdtek a kiemelt projektté emelt zárvány megvalósításba, így a hatóságoknál elvileg zöld utat kellett volna kapnia.

A lakóparkot több pályázati körben sem sikerült benépesíteni, pedig folyamatosan könnyítették a pályázati feltételeket.

Mindössze a megépült házak fele (42) talált bérlőre, ami több okból sem csoda: egyrészt gázt nem vezettek ki a telepre, így csupán a fával való fűtés maradt.

Másrészről a munkalehetőségek sem biztosítottak helyben, a városközponttól távol, 5 km-re fekvő telepre pedig mindössze napi kétszer jár a busz.

A kormány még 2011 nyarán álmodta meg a devizahiteleseknek szánt lakópark ötletét.

Családi házakban gondolkoztak, kis előkerttel és hátsó veteményessel, hogy a családok megtermelhessék fogyasztásuk egy részét.

A házaspároknak 40-, az egygyerekes családoknak 50-, a kétgyermekeseknek 60-, a háromgyerekeseknek 80 négyzetméteres házat szántak.

Végül 50 darab 50 négyzetméteres, 20 darab 60 és 10 darab 70 négyzetméteres házat építettek.

A lakópark építése az eredeti tervekhez képest csak másfél évvel később kezdődött el, annak ellenére, hogy kiemelt kormányzati beruházásként zöld utat kellett volna kapnia.

A gyorsított eljárás ellenére egyenként több hónapot csúszott telkek belterületessé nyilvánítása, kitűzése, illetve a szakhatósági engedélyek begyűjtése.

Valamint csak harmadik nekifutásra tudtak győztest hirdetni a kivitelezői közbeszerzési tenderen, amit a Veszprémber Zrt. nyert meg.

Első körben az a devizahiteles pályázhatott, akinek lakását 2011. október 1. és 2012. november 30. között kényszer-értékesítésre jelölték ki.

Az ingatlan értéke, a hitelszerződésben meghatározott forgalmi értéke nem lehetett több Budapesten és a megyei jogú városokban 25 millió, más településen pedig 20 millió forintnál.

A második körben már azok is indulhattak, akiket közmű- vagy közösköltség-tartozás miatt lakoltattak ki (ha banki jelzálogjog is volt a lakásukon), és egységesen 25 millióban határozták meg az elárverezett ingatlan értékhatárát.

Az adósmentő lakótelep eredetileg 500 házas lett volna (az infrastruktúrát ki is építették ennyi házra), de végül mindössze 80 ház épült meg és mostanáig a fele talált lakóra.

A potenciális bérlőket egyébként a Máltai Szeretetszolgálat kereste fel, az utolsó pályázati határidő lezárultával feladatuk a lakók segítésére korlátozódott.

Az üresen álló házak most a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. birtokába kerültek.

A projekt társadalmi megítélése megbukott: 500 ház helyett mindössze 80 épült meg, ezeknek is csupán a felébe sikerült pályázókat találni annak ellenére, hogy többször könnyítették a feltételeket.

Ócsa megbukott energetikailag is.

A kormányzat egyik fő érve az volt, hogy a felépülő lakóparkban a házak sokkal jobb energetikai besorolásúak lesznek, mint a devizahitelesek házai.

„Az épületek energiatanúsítványa hasonló a hűtőknél, mosógépeknél megszokott energiacímkéhez: azt mutatja meg, hogy az adott épület műszaki állapota alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása.”

„A lakóparkot 2,7 milliárd forintba került.

Az épületek energetikai osztályokba sorolása és az energiahatékonysági beruházások hiányosságai miatt végül a projekt megbukott gazdaságilag is.

Az ócsai lakópark 80 háza a puszta közepére épült, a gázt nem vezették be, a házak fafűtésűek.

A hivatalosan közölt adatok alapján is 300 ezer forintos négyzetméterárakra rárakódik az infrastruktúra kialakításának pluszköltsége is, így összesen 522 ezer forintos ára van négyzetméterenként egy háznak az ócsai lakóparkban.

Tovább drágul a devizakárosultak lakhatása Ócsán a megsegítésükre létrehozott lakóparkban.

A kezdeti 20 ezer körüli összeg csaknem 100 ezer forintra emelkedett.

A károsultak a mai napig nem érzik tisztességesnek a devizaügyeket érintő bírósági eljárásokat.

Azt kértük a lakóktól, hogy aki tudja szeptember végéig igazolja a szociális rászorultságát.

Ebben még akár ráció is lehetne az önkormányzat részéről, csakhogy az új rendelet kihagy egy fontos elemet a képletből, mégpedig a lakók kiadásait.

Egy háztartás összjövedelme meghaladhatja a 340 ezer forintot, de azt nem veszik figyelembe, hogy ebből az összegből mekkora megy el a hiteltörlesztésre.

„Ő nekik nem engedi a magyar kormány, hogy alkalmazásra kerüljön az európai uniós fogyasztóvédelmi jog, amely azt mondja ki, hogyha tisztességtelen egy szerződés, akkor semmis is az a szerződés és egy elszámolási jogviszonyt keletkeztet.”

„Sajnos bukják el folyamatosan a pereket a devizahitelesek” - mondta Szakács László, aki szerint vannak olyanok, akik éltek a forintosítással, de a legtöbb esetben erre nem volt lehetőség.

„Az új rendelet kihagy egy fontos elemet a képletből, mégpedig a lakók kiadásait.”

Képi illusztráció: Ócsai szociális lakópark helyzete és megemelt bérleti díjak térképe

Az önkormányzat szerint a szociális alap megmaradt, és a bérleti díjat szükség esetén visszaforgatják az ingatlanokba.

A lakókat pedig úgy érinti a változás, hogy akár piaci alapon meghatározott díjat is fizethetnek, ami 60-84 ezer forint között van.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke nyilatkozott a banki hozzájárulásról és a védekezéshez kapcsolódó intézkedésekről.

A pénzintézeti szektor hozzájárulása a védekezéshez egy egyszeri befizetéssel fog megvalósulni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter mai tájékoztatóján.

Ennek mértéke 0,19 százalék, így a költségvetésbe most 55 milliárd forint folyik be, ezt a bankoknak három részletben, június, szeptember és december hónap 10-ig osztják szét.

„Az embertelen rendszerrel” szemben - írja Z.

tags: #ocsai #lakopark #berleti #dij

Népszerű bejegyzések: