Oreg falusi hazak hazai és világuraló története az építészet tükrében

A Bauhaus intézményét 1919-ben Weimarban alapította Walter Gropius építész. Eredeti neve: Staatliche Bauhaus, vagyis „Állami Építő Ház”. A Bauhaus a XX. század kiemelkedő modern építészeti és művészeti intézménye, ami nemcsak Európában, de világszerte is nagy hatást gyakorolt. Olyan átfogó építészeti iskola lett, amelynek legfontosabb jellemzői a funkcionális tervezés, a díszítés nélküli, puszta esztétikai élmény, a letisztult vonalak, egyszerű formák és színek, tiszta felületek.

Az I. világháború után tömeges igény merült fel a lakásépítésre, erre a funkcionális építészet megoldást nyújtott. A funcionalista építészetre jellemző, hogy a tervezés belülről kifelé halad, alapvetően a funkció határozza meg a formavilágot, az arányokat. Az épület oldalai egyenrangúak, nincsen egy kiemelt, fő homlokzata. Nem alkalmazza a hagyományos formaelemeket (párkány, díszek), jellemzőek rá a geometrikus alakzatok, a sík felületek és a lapos tető. A régi, hagyományos lakásokkal szemben kisebb alapterületű lakásokat alakítottak ki, praktikus elrendezéssel, több helyiséggel, központi közlekedőtérrel (hall). Egyszobás és garzonlakásokat is építettek az igényeknek megfelelően.

A tiszta Bauhaus-elvek Magyarországon ritkán valósultak meg, ezért a modernista kifejezést szokták használni az 1920-as évektől az 1940-es évekig tartó időszak építészetére. A 1920-as években megnőtt az igény a korszerű, kertes családi házakra. A stuttgarti Werkbund lakótelepe adta az ötletet a Pasaréten található Napraforgó utcai mintalakótelep tervezéséhez. Tizenhét magyar építész tervezte az épületegyüttest, köztük Wälder Gyula, Bierbauer Virgil, Kertész K. Róbert, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Kozma Lajos, Hajós Alfréd, Fischer József.

Modern házak és irodák részeinek rendezése a 20. század elején

„A modern házak hatalmas ablakai a Nap éltető sugarait várják, bárhonnan jöjjön is az, úgy vannak építve, hogy befogadhassák. A kor építészeinek a célja az volt, hogy megismertessék az emberekkel a legújabb építészeti törekvéseket és formabontó megoldásokat.” A környéken később számos villa épült az új stílusnak megfelelően. A 1930-as évek elején, 1932-1933 között Árkay Aladár és Bertalan tervei szerint épült Budapest első modern templomépülete, a Városmajori templom. A harangtornyot és a plébániatemplomot összekötő árkádsor 1936-ban készült el. A vasbeton szerkezetű háromhajós csarnoktemplom travertin kőburkolású, lapos tetejű modern épület. Az egymást metsző, álló és fekvő hasábokból szimmetrikusan építkező templom alaprajza téglalap alakú.

Árkay Aladár és Bertalan: A városmajori Szent Szív-templom, 1932-1937 (Forrás: Dercsényi Balázs - Hegyi Gábor - Marosi Ernő - Török József: Katolikus templomok Magyarországon. Pasarét központi terén 1933-1937 között készült el a Szent Antal ferences templom és rendház, néhány év múlva pedig a buszvégállomás, amely Rimanóczy Gyula építész munkája. A polgári építészet új gondolkodásmódot és életformát képviselt. A XIX. századi körfolyosós bérházak helyett keretes, csatlakozóudvaros társasházakat építettek, amelyekben a lakások a zárt lépcsőházból nyíltak, így naposabbak lettek. A XI. kerületi Lágymányoson a Bocskai út, Bertalan Lajos utca, Móricz Zsigmond körtér, Lágymányosi út modern stílusú bérházai is az 1930-as években készültek. A korszak legnagyobb építészeti együttese a XIII. kerületben, Újlipótvárosban jött létre a harmincas évek elején. A Pozsonyi út 42-46. A Szent István park mellett álló elegáns épülettömb, a Dunapark-ház (XIII. Pozsonyi út 38.) 1936-ban épült, Hoffstatter Béla és Domány Ferenc tervezte. Ebben a luxusbérpalotában 3-4 szoba-hallos lakások épültek, a felső szinteken széles teraszt, illetve tetőkertet alakítottak ki. A főbejárat a Pozsonyi úti oldalon található, ahová a franciaudvar nyílik. Szabálytalan formájú modern, hatemeletes épületet találunk a Pozsonyi út, Wahrmann köz sarkán (Pozsonyi út 53-55.).

A középítkezéseknél is az 1930-as években jelent meg a modern építészet hatása. Pályázatot hirdettek kislakásos bérháztelep létesítésére, 1935-ben építették fel az Országos Társadalombiztosító Intézet VIII. kerületi, Köztársaság téri bérházcsoportját. A Margit körút 55. szám alatt álló hétemeletes, acélvázas Átrium-házat Kozma Lajos tervezte 1936-ban. A bérház alsó két szintjén kapott helyet a 770 férőhelyes mozi. A filmszínház meghatározó színei a fekete, a fehér, a narancssárga, a szürke és vörös. Kozma Lajos építész családi házakat, ikerházakat és nyaralókat is tervezett a harmincas években.

Gyopár SZOT Szabadság üdülő, XII. Eredetileg Gyopár néven a svábhegyi társasszállók csoportjának tagjaként Bauhaus stílusban üdülőszállóként épült 1942-ben. 1953-ig panzióként használták utána SZOT Szabadság üdülőként üzemelt. Ez a kis terv a számos kis falusi ház tervének egyike. Mivel nincsenek melléképületek, minden bizonnyal nem egy földműves házáról van szó. A kő, gerenda és zsindely hierarchiája a négyzetes terv alapján pince-, földszint és tetőtéri szinteknek felel meg. A bejárat melletti fedett veranda a terv domináns jellegzetessége, amely későbbi munkákban is gyakran megjelenik, különösen az első világháború után. A rönkök és gerendák szerkezeti megjelenítése és a használt anyagok textúrái adják meg a homlokzat arculatát. A modern építkezések világában egyre gyakrabban találkozunk a könnyűszerkezetes házak fogalmával. Ezek az épületek nemcsak költséghatékonyak és energiatakarékosak, hanem hosszú múltra visszatekintő technológiát is képviselnek, amely legalább 10.000 éves hagyományokra tekint vissza.

A világ legrégibb ismert könnyűszerkezetes épületeként a Japánban található Horyuji templomot tartják számon. Az i.sz. 7. századból származó templom még ma is áll, bizonyítva a fa alapú szerkezetek időtállóságát. A könnyűszerkezetes építkezés a 20. század elején jelentős fejlődésen ment keresztül, különösen az Egyesült Államokban, ahol az ipari forradalom következtében gyors és gazdaságos építési megoldásokra volt szükség. Az előregyártott elemek alkalmazása lehetővé tette a sorozatgyártást, mely gyorsabb építkezést tett lehetővé. Magyarországon a könnyűszerkezetes házak elterjedése a 1990-es évektől kezdődött meg, modern építéstechnológiák behozatalával. A modern könnyűszerkezetes épületek nemcsak gyorsan építhetők, hanem kisebb ökológiai lábnyommal is rendelkeznek, köszönhetően az energiatakarékos építőanyagoknak és a fejlett építési technológiáknak. Az ilyen típusú házak fenntarthatósága és gazdaságossága révén még sokáig a piacon maradnak. A könnyűszerkezetes házak története és jelentősége a múltból származó technológiai innovációk és a fenntartható jövő iránti igény közötti hidat képviselik.

Könnyűszerkezetes házak története és példái

Ilyen volt - ilyen lett. Egy megújult sváb porta Kalaznón (Tolna vm.). A műemlékek tulajdonosai, potenciális beruházói részéről gyakran hangzik panasz, hogy az ilyen módott védett épületek felújítása sok megkötéssel jár, nehézkes, és ezért is költségesebb. Ugyanakkor, főleg az elnéptelenedő falusi térségekben található népi műemlék épületek esetén az állami beavatkozás, támogatás igenis szükséges. Egy ilyen támogatási rendszer többcélú: maguk a felújítások is munkát teremtenek a sokszor gazdaságilag hátrányos helyzetű településeken, továbbá mintát is közvetítenek, és azt is bemutatják, hogy a régi népi épületek a 21. században is lehetnek korszerűek, kényelmesek, sőt az újépítésű házaknál szebbek is. A meglévő épületállomány fenntartása ráadásul egybevág a fenntarthatósági, környezetvédelmi trendekkel is. 2018-ban indította el a Kormány a Teleki László Alapítvány szervezésében a Népi Építészeti Programot évi 1,5 milliárd forintból egy "pilot-év" után.

Kalaznói Porta felújítás előtte és utána

A Kalaznó története hasonló sok magyar sváb településhez: a török után betelepedő németek hamarosan felvirágoztatták a háborús 150 év alatt pusztává lett vidéket, majd a második világháborús kitelepítések után épített örökségük rohamosan és többnyire gazdátlanul pusztult. A ház a felújítás után. A ház az évtizedes elhanyagoltság után, mintha csak kiböjtölte volna jobb sorsát, különleges gondossággal újult meg: falkutatással határozták meg az eredeti színeket, az elpusztult ablakokat a meglévők alapján rekonstruálták, hagyományos technológiával előállított mészfestéket használtak a vakoláshoz, és ami a leglátványosabb, hogy visszaállították a tornác végén épült, hagyományosan csak a koporsók kiemelésekor kinyitott úgynevezett lélekajtót. A ház pesti bérházakat idéző pompás lélekajtaja.

Kalaznó kvalitatív felújított porta

A tiszakürti porta vendégházként született újjá. Az oromzaton látható felirat szerint 1858-ban épített porta igazi különlegessége a klasszicista kastélyokból, kúriákból átvett gyönyörű oszlopos tornác. A tornácos ház az eredeti formát követő kerítéssel. A vendégház utcára néző szobája. Várdomb (Tolna vm.), présház. A kevesebb, több - néha sokkal, sokkal több. Egy kis présház a Szekszárdi borvidéken, mellette diófa. Mégis, milyen arányos, milyen szép épület, homlokzatán szecessziós jellegű díszítések, beugró tornác, ami esős időben is véd, igényes, az egykor itt élt svábok ízlését mutató ajtó. A bontott cserepekből újrarakott tető.

A Kalocsa környéki falvakban, az érseki székváros hatására, egymást érik a szebbnél-szebb parasztbarokk házak. Ezek leglátványosabb jellemzői a mívesen formált, holland hatást (német és osztrák közvetítéssel) mutató oromzatok. A szakmári ház a felújítás után. A Nyírség jellemző településformája a bokortanya, vagyis hogy a tanyák kisebb csoportokban, "bokrokban" helyezkednek el. Ezek egyike a Rókabokor, ahol ez az igen szép arányú, szinte mesebeli ház állt - a végpusztulás szélén. A ház utcai szobája a felújítás előtt. Ez a nyírségi ház is jól mutatja, hogy egy elkötelezett és kellően fantáziadús, és nem mellesleg jó ízléssel rendelkező tulajdonos még az utolsó órában is meg tud menteni egy-egy értékes épületet. Az előző szoba a helyreállítás után a kellemes színű kék ablakokkal. A ház a felújítás előtt. A balatonakali ház a felújítás előtt nem nyújtott éppen attraktív látványt, vizesedő falaival és dísztelen oromzatával. A ház az elmúlt évben teljes át-, pontosabban visszalakuláson esett át: a cserepfedést felváltotta az autentikus nádtető, rekonstruálták a 19. század elejére jellemző ablakokat, megoldották a vízelvezetést és egyéb technikai problémákat. De a legfontosabb, hogy helyreállt az egykori, a Balaton-felvidékre jellemző homlokzatdíszítés: a falat durva vakolattal borítják, de a széleken és az nyílások körül elsimított felületű keretet képeznek, így egyszerű módon nagyon dekoratív homlokzatok építhetők. A visszaállított homlokzatdíszítés.

A programban nem csak épületek, hanem úgynevezett szakrális kisemlékek, tehát út menti szobrok, kápolnák, feszületek felújítását is támogatják. Sokszor az egykori adományozók leszármazottjai, illetve ugyanazok a községek pályáznak, akik több mint száz éve ezek felállítását állták.

Magyar népi műemlékek felújítása

A büki tájház, Koczán Ferenc cipész egykori háza ma már Kőszeg vidékének utolsó megmaradt zsupfedeles, archaikus formákat őrző épülete. Az Arkt építész stúdiót leginkább a 2016-os Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kiállítása kapcsán ismerheti a nagyközönség, ahol a csoport egri irodája adta a kiállítás témáját. Az iroda egyben közösségi helyként is működik (Művészeti Ellátó), ami számos önkéntes szereplő és támogató segítségével épült meg. A Fábián Gábor és Fajcsák Dénes vezetésével működő iroda portfóliója azonban sokrétű: terveztek borbárt és kultúrteret Egerben, szociális népkonyhát, bölcsődét, több családi házat és számtalan pályázaton is indultak. A tervezők célja egészen egyszerű volt: létrehozni egy olyan házat, amely egy négy fős család számára élhető, használható, amely minden szegletében a jóllétet, a jó kedvet, egyszóval a boldogságot hordozza számukra. Mindezt úgy érték el, hogy a telken álló 70 négyzetméteres, 80 éves tufa falú házat maximálisan felhasználták. A fő koncepció emellett az volt, hogy az utca felől szinte észrevétlen legyen az átalakulás, éppen ezért a homlokzati nyílásrendszer változatlan maradt. Ugyanakkor a déli tájolású udvar felől teljesen más a helyzet: a házat maximalisan megnyitották, hatalmas üveg ablakok biztosítják a rálátást a kertre vagy épp fordítva, belátást a család életébe. A tervezés és építés során a meglévő ház műszaki hiányosságait kezelnünk kellett. AZ épület falazati rendszere miatt a nappali nem volt beilleszthető, ezért az életteret (fedett-nyitott tornácos terasz, bejárat, nappali-étk.-konyha-nagy fürdő) a bővítésben helyeztük el. A régi házba az utcai két szoba hálószobaként, valamint egy társalgó, egy gardrób, és a wc-zuhanyzó került. A tetőteret egy nagy tiszta (leválasztás mentes) közösségi térként fogalmaztuk meg, ami a kert felé maximalizált oromfali megnyitással tekint. A meglévő ház egyszerűsége, falusi helyzete egyértelműen az általános, de minőségi anyaghasználat irányába vitte a tervezőket. Ennek eredménye a natúr cserépfedés, a natúr bádogozás, a natúr faszerkezetek, nyílászárók, hajópadló és a lakozott beton. A város fejlődése során egyre több századfordulós vagy a 19. század közepén épült háznak kell búcsút intennünk, hogy helyükön egy újabb hotel, irodaház vagy többemeletes társasház épüljön. Gerlóczy utca 3.

Budapest Gisor történeti lakóépület átalakítása

Idén kezdődött a 2010-es évek óta üresen álló belvárosi bérházcsonkok bontása, hogy helyükön „magas minőségű” tízlakásos társasházat alakítsanak ki. A telken eredetileg egy 1869-ben épült kétemeletes bérház állt, amely a könyvkereskedéssel és könyvkiadással foglalkozó Lampel család tulajdonában volt egy ideig, a földszinten később egy sor szerkesztőség működött, míg a nyomdában szép számmal készültek a szépirodalmi kötetek és a tankönyvek. A két világháború között női kalapgyár és lakatosüzem működött a házban, amely a II. világháború után a Gólya helyére tervezett társasházat fogja felülírni. A Józsefvárosi Önkormányzat oldalán található telepítési tanulmánytervből derült ki, hogy a telken egy hatemeletes, 59 szobás hotel épülhet konferenciateremmel és wellnessrészleggel. A Lónyay utcában még áll ez az 1838-ban épült bérház - legalábbis ami a homlokzatát illeti, ugyanis az épület hátsó részét és udvarát már elbontották. Az eredeti egyemeletes klasszicista házat Hild József testvére, Hild Károly tervezte (aki a Bródy Sándor utcai Kéményseprő-házat is), de már az 1870-es évekre teljesen megváltozott a megjelenése: újabb lakásokkal és egy udvarral bővítették ki, a század végére pedig már közel háromszázan laktak benne. A komfort nélküli épületet a kétezres években megpróbálták átalakítani és felújítani, de a 2008-as válság elsöpörte a terveket. Ez volt Budapest legrégebb óta (1903) működő hentese, ráadásul a 2001 óta műemléki védettséggel bíró üzletet egyedülálló módon Zsolnay csempék díszítették. 2020 végén árasztotta el a médiát az épület bontásáról szóló hír, illetve az, hogy a helyén egy nem túl érdekes társasház épül majd. Az új épület azóta már elkészült, egész érdekes látványt nyújt, ahogy a századfordulós egykori földszintes házat szinte teljesen bekebelezi. A védett iparművészeti és kereskedelemtörténeti hentesüzletről itt írtunk hosszabban, az épületet végül nem bontották el teljesen, az eredeti házból megmaradt a homlokzat, a Zsolnay csempék és a jó állapotú húskampók is. Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal.

Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek - úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost. Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Vannak-e a falunak építészeti hagyományai? Ha vannak, milyen előtörténet hitelesíti azokat? Milyen jellemzői vannak, amelyekről felismerhetőek? Mi köze van az általános néphagyományokhoz és a gondolkodáshoz? Miért kerültek ezek a hagyományok veszendő és már-már megtagadott állapotba? És egy napjainkra jellemző kérdéssel: részesei lehetnek-e a vidék megújító fejlődésnek?

Falu, hagyományok és a XXI. századi építészet összekapcsolása

Napjainkban sok szó és politikai nyilatkozat hangzik el a falu, a vidék gazdasági, társadalmi felemelésének szükségességéről. Szándék és ígéretek vannak a gazdasági támogatásra, a biztonságos élet megteremtésére, a hagyományok megbecsülésére. A falu problémái e területeken égetően sürgős beavatkozásokat követelnek. Így remény van arra - ha ez a remény egyelőre nélkülözi is a megvalósítás biztosítékait - de remény van arra, hogy a falu visszanyeri évezredes küldetését, ami a föld megtartása és megművelése; a falu visszaveszi nemzetmegtartó képességét, ami az ország számára népesedési és szellemi aranytartalék; és a falu újrateremti hagyományait, ami egészséges közösségeket jelent a hit, az önérzet és az összetartozás érzésének újraépítésével. Ha a fejlődés a vidék természetes gazdálkodásának újraépítésével kezdődik, majd a falvak újranépesítésével folytatódik, akkor a közösségek szakrális és kulturális egysége is megerősödhet.

Tehát első a gazdasági felemelkedés, ami fejlesztésekkel, új létesítményekkel jár. Mindenekelőtt agrárüzemekkel, a régen is a lakótelken működő kisüzemek újjászervezésével, új építkezésekkel. És minden fejlődés, átszervezés, ingatlanfejlesztés együtt jár az elődöktől kapott természeti, települési és építészeti örökség megváltoztatásával. Rossz esetben erőszakos, felelőtlen vagy kényszeres eltüntetésével. A magyar - és a kelet-európai - vidék falvainak XX. századi történelme megejtő példákat mutat a felemelkedés, majd a többszöri megtöretés eredményeire. A társadalmi, szellemi és szakrális pusztítást követő teljes elbizonytalanodás, kiúttalanság következményeire. Ami a falu környezeti, településképi és építészeti arculatában pontosan és évtizedeket jellemző módon megmutatkozik. A falvak hagyományos építészeti arculata helyett egyre gyakrabban jelennek meg modern házak, amelyek tükrözik az építtetők egyéni igényeit.

Kistelepülések arculatának átformálódása

Érdekesség: a falu megmaradásának egyik kulcsa a megőrzés és a megújulás közös útja. A falu tehát nem csak évszázados hagyományok megőrzése, hanem fenntartható fejlődés is, amely ötvözi a hagyományos építészeti identitást és a modern technológiákat. A hagyomány nem merev, fejlődésképtelen elv, hanem a helyhez kötődő, annak továbbélését segítő emberi cselekvőkészség.

Részletek az európai és magyar hagyományos építészetről

Az évszázados építészeti stílusokat a környezet, a történelmi események és a gazdasági körülmények alakították. A háromosztatú parasztház példája az alföldi és dunántúli területeken mutatja meg, hogyan alakult ki a három helyiség - szoba, pitvaros konyha, kamra - alaprajzi rendszer. A tetőtér és a padlás funkciói változtak, a középkori és kora újkori elemek pedig az épületek tömegét és funkcióit adták. A modernizmus hatására a lakások belső terében, illetve az épület-felületek tisztításában is előtérbe került a funkció- és formaharmónia.

A könnyűszerkezetes építészet fejlődése világszerte összekapcsolódik az energetikai és fenntarthatósági trendekkel. A régi falvakban az energiatakarékosság és a lokális anyaghasználat hangsúlyos volt, míg a modern világépítés a gazdaságos kivitelezést és a gyors gyártást helyezte előtérbe. Hazánkban a korszakokon átívelő örökség és a modern technológiák ötvözése adja a legaktuálisabb válaszokat a falvak megújítására.

Hagyományos magyar parasztházak és modern intervíziók

A megújítások során gyakran megőrzik a történeti homlokzatokat és értékes részleteket (például a lélekajtókat vagy Zsolnay-kerámiákat), miközben belső átalakításokkal modern életvitelt alakítanak ki. A példák között említhető a pasaréti mintalakótelep, a Dunapark-házhoz hasonló ikonikus lakóépületek, illetve az ötvözetes történeti elemek megőrzése a rekonstrukciók során. Ezek a példák mutatják, hogy a hagyomány és a modernitás kéz a kézben járhatnak a fenntartható fejlesztésben.

Infografikák és vizuális elemek

3-szintes modern lakóépület és régi falusi ház összehasonlítása

Adatok, példák és megfigyelések

Az alábbiakban összegző jelleggel néhány kulcsfontosságú adalék a fejezetekből:

  • A dunántúli hagyományok − parasztbarokk és hollandus-oromzatok, klasszicista tornácok − megőrzése felhívja a figyelmet a helyi identitásra.
  • A modern lakótelepek és bérházak tervezése a 1930-as években jelentős átmenetet hozott a hagyományos faluszerkezetből a keretes társasházak felé.
  • A könnyűszerkezetes épületek hazai adaptációja a 1990-es évektől kezdődött, hosszú távú fenntarthatóságot és gyors kivitelezést kínálva.
  • A népi építészet értéke és megőrzése a falvakban például a Népi Építészeti Program keretében kap állami támogatást.

Tabellás összegzés a jellegzetes együttesekről

Típus
HáztípusHáromosztatú kialakítás (szoba, pitvaros konyha, kamra), nyeregtető, központi közlekedőÁrpád-kori földházak, XVIII-XIX. századi parasztházak
Modern bérházakKeretszerkezet, zárt lépcsőház, nyitott udvar, földszint alatti közösségi terekMargit körút környéki bérházak
KönnyűszerkezetesElőregyártott elemek, gyors kivitelezés, energiahatékonyságHazai adaptációk a 1990-es évektől

tags: #oreg #falusi #hazak

Népszerű bejegyzések: