Osztatlan tanárképzés: hány év és hogyan épül fel a képzés?

A tanárképzés szerkezete és időtartama a választott képzési formától és szakpár jellegétől függ. Ha a hallgatónak mindkét szakján lehetősége van választani a 4+1 és 5+1 képzés között, akkor legalább 69-69 szakos kreditet kell teljesítenie (ebből: 65 szakos és 4 szakmódszertani), valamint 12 kreditet a pedagógiai-pszichológiai tárgyakból.

Mely képzési formák léteznek és mit jelentenek a számok?

Azokon a szakokon, amelyeken a 8/2013. EMMI-rendelet szerint csak 4+1 vagy csak 5+1 éves képzés létezik, a szakképzettség megnevezése nem tartalmazza az általános vagy középiskolai jelzőt, csak a tanár megjelölést, pl.

Amennyiben a közismereti tanárszakon középiskolai és általános iskolai tanár szakképzettség is szerezhető, a hallgató a közös képzési szakasz követelményeinek teljesítésekor választhat, hogy általános iskolai tanári szakképzettséget vagy középiskolai tanári szakképzettséget szerez.

Elágazás és választás ideje

Az általános iskolai, illetve középiskolai tanári szakképzettség közötti választás a közös képzési szakasz elvégzésének félévében (a mintatanterv szerint a hatodik félévben, de mindig páros félévben) történhet meg a MODULO rendszerében március 31-ig.

Kivételes esetekben (pl. alapvizsga későbbi teljesítése) páratlan félévben is történhet az elágazás-választás, de ebben az esetben a hallgatónak írásban nyilatkoznia kell, hogy tudomásul veszi, hogy nem minden esetben biztosítható a számára az ütközésmentes órarend.

Hiányzó kreditek és méltányosság

Kivételes esetekben - ha legfeljebb 6 kredit hiányzik az előírtakból- a hallgató az adott félév vizsgaidőszakának végéig, de legkésőbb a félévzárásig méltányossági kérelmet nyújthat be a Tanárképző Központ Tanácsához, amely - a szakgazdával egyeztetve - a hiányzó kreditek számát és a tanulmányok folytatásához feltétlenül szükséges voltát mérlegelve dönt arról, hogy a kérelmező folytathatja-e a következő tanévtől a következő képzési szakaszban a tanulmányait.

A gyakorlatok szerepe és időpontjai

A közösségi pedagógiai gyakorlat célja az elméleti kurzusok során tanult jelenségek megismerése a gyakorlatban, az iskola világában. A gyakorlatra „A hatékony nevelés-oktatás feltételei” - közösségi gyakorlat kurzus keretében kerül sor a pedagógiai - pszichológiai modulban.

A csoportos tanítási gyakorlat célja, hogy a hallgató a gyakorlóiskolában, vezetőtanár irányításával, komplex önálló feladatokon keresztül ismerkedjen meg a tanári munkával, szerezzen tapasztalatokat a szaktárgy tanításában. A gyakorlat a tanári felkészítés modul része, iskolai megfigyeléseket, és egy rövidebb, 15 tanórás gyakorlótanítást foglal magában.

A hallgató egy-egy félévben végzi szakpárjának tanítási gyakorlatait képzésének negyedik évében (4+1 képzés esetén) vagy ötödik évében (5+1 képzés esetén).

Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat célja az elméleti és a gyakorlati tudás integratív kezelése, összekapcsolása a pedagógiai munka során, az iskola és benne a tanár komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének elsajátítása, az iskolát körülvevő társadalmi környezet megismerése. A gyakorlat során a tanárjelölt hosszabb időt, 2 félévet tölt köznevelési intézményben, gyakorlóiskolában, gyakorlóhelyen.

Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat a képzés utolsó évében végzendő, teljesítésének előfeltétele: valamennyi, a képzési program által előfeltételként előírt kurzus teljesítése.

A 11 féléves (4+1 és 5+1 kombinációjú) képzések problémái

Hogyan kell elképzelni a 11 féléves (4+1 és 5+1 szakkombinációjú) képzések befejező szakaszát. Ezt még az EMMI sem látja tisztán: egyes vélemények szerint ugyanúgy 12 félév alatt lehet csak végezni rajta, mint az 5+1 és 5+1 kombinációban.

A problémát az okozza, hogy a hosszabb képzési szakaszon levő szakon egy félévben (9.) kellene meghirdetni az őszi és tavaszi (9-10.) félév tantárgyait, ám ez az ilyen szakkombinációjú hallgatók csekély száma miatt majdhogynem lehetetlen.

Jogszabályi háttér és végzettségi követelmények

A 2011. évi CXC. törvény 3. 9-12. évfolyam gimnáziumban csak gimnáziumi tanár taníthat, akinek a végzettsége: egyetemi szintű vagy - az általános iskolai tanár kivételével - mesterfokozatú -, a tantárgynak megfelelő szakos tanár.

A 9-12. évfolyam a szakgimnáziumokban, 12-13. évfolyam a szakközépiskolában/ középfokú nevelés-oktatás keretében közismereti tantárgyat oktató középiskolai tanár oktathat, akinek a végzettsége: egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár.

Tanárképzés tartalmi elvárásai és kompetenciák

Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit. Ismeri a szaktárgy által közvetített fogalmak kialakulásának folyamatát, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, valamint a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.

Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit. Tisztában van szaktárgyának a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.

Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére. Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére.

Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes. A pedagógiai folyamatokat és a tanulók személyiségfejlődését folyamatosan értékeli, elemzi.

A szakképzett tanár megalapozott tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző tanulási környezetben megvalósuló szocializációs folyamatokkal és ezek hatékony kezelésének lehetőségeivel.

Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket. Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.

A szakképzett tanár képes a rá bízott tanulókból közösséget formálni, erősíteni helyi, regionális, nemzeti és európai identitásukat. Mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során alkalmazza az együttműködést segítő, motiváló módszereket.

Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában. Képes a tanulókat helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadására nevelni.

Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

A szakképzett tanár rendelkezik szaktárgya tudományos ismeretrendszerével, az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.

Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit. Ismeri az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodás fejlesztésének segítésében.

Ismeri a szaktárgy tantervét, a benne megfogalmazott tanulási eredményeket és vizsgakövetelményeit, valamint a tantárgy tanulásának sajátosságait, megismerési módszereit, tananyagstruktúráját, illetve belső logikáját.

Képes átlátni a tudáshoz és az információkhoz való hozzáférés hagyományos és digitális lehetőségeit az alkotó információhasználatra. Reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét. Ismeri a tervezéshez szükséges információforrásokat, ismeretrendszereket, értékvilágot.

Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tantervi és vizsgakövetelményeit. Ismeri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az ezekről megfogalmazott tudományos eredményeket.

A szakképzett tanár a tervezés során rendszerszemléletű megközelítésre képes. Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására, a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására a tanított korosztály, illetve a felnőttoktatás keretében is.

Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat elemezni, a konkrét céloknak megfelelően használni (különös tekintettel az információ- és kommunikációtechnológiára).

Példa: osztatlan testnevelő-gyógytestnevelő tanárképzés

Prof. Dr. Az osztatlan tanárképzésünk kétszakos testnevelő-gyógytestnevelő tanár szakon az egészség- és orvostudományi ismeretek, sportszakmai és sporttudományi elméleti és gyakorlati ismeretek, speciális szakmódszertani és pedagógiai-pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek, valamint az iskolai gyakorlat egymásra épülő következetes rendszere.

Ez lehetőséget biztosít arra, hogy olyan testnevelő-gyógytestnevelő tanárok képzése valósuljon meg, akik a megszerzett tudás és tapasztalat birtokában hozzájárulnak a magas szintű oktatói munka és a szakszerű nevelési feladatok ellátásához a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintjein.

Ennek érdekében a képzés elméleti alapvetéseit az oktatók gyakorlati példákon keresztül ismertetik meg a hallgatókkal.

2023-ban és az után kezdők: Szaknyelv I. - Bevezetés a sport szaknyelvébe tantárgy az 1. félévben, és Szaknyelv II. - Sport szaknyelv testnevelő tanároknak tantárgy a 2.

A képzési program és záróvizsga tételsor az e-learning rendszerben érhető el.

Fontos megjegyzések a képzés tervezéséről

A puszta kreditmennyiségen túl azonban vizsgálandó az is, hogy a 69-69 kreditben minden olyan kiemelkedően fontos tantárgy/vizsga teljesítése benne legyen, amelyeket a szakok tantervei mérföldkő jellegűnek határoznak meg (pl. nyelvi alapvizsga stb.).

Ha csak egyik szakán van elágazási lehetőség, a másikon viszont csak az egyik típusú kimenet (4+1 vagy 5+1) létezik, akkor csak azon a szakon kell vizsgálni a 69 kredit meglétét, amelyiken választani tud a két képzési forma között.

Nincs ilyen előírás. A hallgató választhatja másik szakján a hosszabb kimenetet, de akkor - a vegyes képzések fentebb jelzett problémáinál fogva - feltehetőleg csak a 12.

Elem	Jellemzés
4+1 és 5+1 kimenetek	Különböző hosszúságú tanárképzési útvonalak; kreditfeltételek és gyakorlatok eltérnek
Kreditkövetelmény	Legalább 69-69 szakos kredit, 12 pedagógiai-pszichológiai kredit
Gyakorlatok	Közösségi, csoportos tanítási gyakorlat, összefüggő egyéni gyakorlat (2 félév)
Választás időpontja	Általában a közös képzési szakasz záró félévében (páratlan kivétellel)

tags: #osztatlan #tanarkepzes #hany #eves