Osztatlan tanárképzés nyelvvizsga a diplomához: hogyan teljesül, mit érdemes tudni?
Medig tart az osztatlan tanári képzés? A tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető. A tanárszakok egy részének két formája jött létre: a 4+1 éves általános iskolai tanárképzés és az 5+1 éves középiskolai tanárképzés, melyben a plusz egy év az összefüggő iskolai szakmai gyakorlat. Ha szakpárban tanultok, akkor az előrehaladás érdekében a képzés első három évében legalább 150 kreditet kell összegyűjtenetek, arányos elosztásban.
Diplomával is lehet jelentkezni?
Már megszerzett alapfokozat és szakképzettség birtokában, tehát oklevéllel is lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni. Ilyenkor az eredményes felvételt követően az alapképzési ismeretekből 100 kreditet el kell ismerni a felsőoktatási intézményben. Ha az alapképzésben a második tanári szakhoz kapcsolódó differenciált szakmai ismeretet szeretnétek felvenni, akkor legfeljebb 50 kreditet szintén el kell ismertetni.
Mi az a "szintemelő"?
Főiskolai képzésben szerzett tanári oklevél birtokában mesterfokozatot adó tanári szakképzettséget szerezhettek úgynevezett „szintemelő" képzésben, az oklevélben szereplő tanári szakképzettséggel azonos képzés esetén. Egy szakon a középiskolai tanárszak képzési ideje 2 félév, két tanárszakon a képzési idő 4 félév.
Mi foglalja magában a pályaalkalmassági vizsgát?
A pályaalkalmassági vizsgálat célja, hogy a személyes motivációitokról, habitusotokról, kommunikációs készségeitekről és a pedagógiai elképzeléseitekről szerezzenek információkat. A vizsga kötelező eleme az előzetesen elküldött motivációs levél alapján beszélgetés a karrierterveitekről, illetve arról, hogy miért szeretnétek tanárnak tanulni. Illetve a vizsga része lesz vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése, vagy beszélgetés egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról, a nevelési szempontok kiemelésével.
Az alkalmassági vizsgára a második elemeként meghatározott beszámoló időtartama 15-20 perc. A vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. Az alkalmassági vizsgára egy helyen, a jelentkezési sorrendetek első jelentkezési helyén kerül sor. Fontos, hogy ennek eredménye valamennyi további osztatlan tanári jelentkezésre érvényes. Mindenekelőtt kötelező az alkalmassági vizsga a jogszabályok alapján az adott szakokon.
Milyen szakokon kötelező az alkalmassági vizsga a 2019-es felvételin?
Részletek: általános iskolai vagy középiskolai tanár szakképzettség mellett a közös három éves alapozó szakasz végén dönteni kell a hallgatónak: általános iskolai vagy középiskolai tanárszakképzettség felé menjen. A döntést minden olyan szakképzettség esetében, amely mindkét területen érdekli a hallgatót, itt kell meghozni. A nyelvtanárokra vonatkozó szabályok szerint a nyelvi tanár szakképzettségek 5+1 éves képzésben szerezhetők meg; bizonyos szakokon pedig kizárólag mesterfokozat után lehet tanári szakképzettséget szerezni (például magyar mint idegen nyelv tanára, finn nyelv és kultúra tanára, filozófiatanár, művészettörténet-tanár).
Milyen a nyelvtanárok képzése?
Nyelvi tanár szakképzettségek 5+1 éves képzésben valósulnak meg, négy olyan tanári szakképzettség pedig van, amelyen kizárólag az adott szakterületen szerzett mesterfokozat után lehet tanári szakképzettséget szerezni. Ezek közé tartozik a magyar mint idegen nyelv tanára, a finn nyelv és kultúra tanára, a filozófiatanár és a művészettörténet-tanár.
Művészeti tanár és szakmai tanárképzés
A művészeti tanárszakokon érettségit követően egyszakos osztatlan képzésben vagy a nem tanári mesterképzéssel, illetve osztatlan képzéssel párhuzamosan, vagy művészeti nem tanári mesterképzést követően mesterképzésben szerezhető tanári oklevél. A zeneművészeti tanárszakokról külön időszakban beszélhetünk: a zenetanárszakokon osztatlan (4+1 éves) képzés folyik, a kóruskarnagy-művész-tanár, az ének-zene művésztanár, a zeneelmélet-tanár, az egyházzene-művész-tanár, valamint a népi hangszeres és népzene-tanár szakokon kétszakos (5+1 éves) osztatlan képzés adja a szakképzettséget.
A szakmai tanárképzés és a képzés időtartama
A szakmai tanárképzés a műszaki, az agrár, a közgazdasági szakképzés számára képez elméleti tárgyakat oktató tanárokat. Ezeken a szakmai tanárszakokon osztott 4 féléves képzésben, a mesterképzési ciklusban vagy osztatlan 4+1 éves képzésben szervezhető meg a tanárképzés. Már megszerzett alapfokozat és szakképzettség birtokában, tehát oklevéllel is lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni. A szakdolgozat és a zárószigorlat szerepe kiemelt: a záróvizsga letétele és a szakdolgozat védése a végső minősítés része.
Nyelvvizsgák és a diploma
Felhívjuk a figyelmet a diplomához szükséges nyelvvizsga követelményekre: az új rendszerű (4+1 éves zenetanári, 5+1 éves zeneművésztanári és az „új” 60 kredites zeneművésztanári) tanárképzés esetében a nyelvi követelmények szerint legalább egy államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány szükséges. Bizonyos szakokon a finalizáló záróvizsgához szükséges nyelvi követelmények eltérően lehetnek meghatározva. A BA és MA szintű képzéseknél minden idegen nyelv esetében igazolni kell a nyelvi szintet a közös európai referenciakeret szerint.
A képzések országon belüli szerkezete és a nyelvi követelmények részletezései szerint a nyelvvizsga és a megfelelő kreditelemek összhangban vannak a képzés formájával és a végzettségi követelményekkel. A záróvizsga és a portfólió bemutatása kulcsfontosságú eleme az osztatlan tanárképzéseknek, melyeket az egyes tanszékek sajátos követelményeivel zárnak le.
És mi történik a formális felvételik után?
Az ELTE például hangsúlyozza, hogy két képzési helyen hirdet nappali, osztatlan tanárképzéseket, Budapesten és Szombathelyen. A felvételi követelmények között szerepel a két szakos képzésnél a gyakorlati vizsga és az érettségi követelmények teljesítése. A szakpárok választéka rendkívül széles, és a diploma megszerzése után a hallgatók a doktori képzések és egyéb továbbtanulási lehetőségek felé nyitottak.
Rendkívüli tájékoztató a Sándor-palotából Forsthoffer Ágnessel.
A cikk áttekinti a főbb pontokat: az osztatlan tanárképzés időtartamát, a felvételi és alkalmassági vizsgák szerepét, a szakképzettségek szerkezetét és a nyelvi követelmények központi szerepét a diploma eléréséhez. A szakok közötti választás és a közös alapozó szakaszban hozott döntés fontossága hangsúlyos, hiszen ez meghatározza, melyik területen lehet a hallgató a jövőben tanárként tevékenykedni.
| Rendszer | Időtartam | Fontos jellemzők |
|---|---|---|
| 4+1 általános iskolai tanárképzés | 5 év | alapképzettség után közös alapoznó szakasz, 150 kredites követelmény |
| 5+1 középiskolai tanárképzés | 6 év | összefüggő szakmai gyakorlat, plusz év a gyakorlatban |
Az egyes szakoknál felmerülő nyelvi követelmények rögzítettek: az új rendszerű képzéseknél a nyelvi vizsgák és az idegen nyelvi követelmények összetett rendszerben érvényesek, és a tanulmányok nyelve is több esetben angol vagy más külföldi nyelv lehet. A mesterképzésben történő tanárképzéshez pedig gyakran C1 szintű nyelvvizsga vagy annak megfelelő oklevél szükséges, különösen a külföldi tanulmányi keretekhez alkalmazkodva.
tags: #osztatlan #tanarkepzes #nyelvvizsga #a #diplomahoz