Az OTÉK és a kitermelt talaj
Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) rendezi a települések építésügyi szabályait, beleértve az építési hulladékok kezelésére vonatkozó előírásokat is. Furcsa módon a jogszabályok a kitermelt földet is az építési hulladékok körébe sorolják.
Ez pedig azt jelenti, hogy bizonyos mennyiség felett hulladéknyilvántartó lapot kell vezetni róla. Ha pedig a telken belül nem lehet felhasználni, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő helyre kerüljön. Az építési hulladékokról bizonyos mennyiség felett már építési-bontási hulladék nyilvántartó lapot kell kiállítani. Kitermelt talajnál ez a mennyiség 20 tonna.
Ha viszont bármelyik hulladéktípus eléri a jogszabályban meghatározott mennyiséget, nincs mese, ki kell tölteni az építési-bontási hulladék nyilvántartólapot. Akkor is, ha “csak” az egyik kategóriában érjük el a határértéket. Például aszfalttörmelék egyáltalán nem keletkezik, de nagy mennyiségű földkitermelésről van szó, mondjuk 1000 tonnáról. Egy hegyoldalba épülő új társasháznál ez simán előfordulhat.
Ez esetben az építési-bontási hulladék nyilvántartó lapon a kitermelt talajhoz kell beírni az 1000 tonnát, a többi hulladéknál meg azt, hogy nem érte el a küszöbértéket.
Az építés során keletkezett hulladékokat fel lehet használni a telken belül. Tehát teljesen rendben van, hogy a kitermelt földet felhasználjuk tereprendezéshez. Ehhez semmilyen környezetvédelmi engedély nem kell.
A területrendezés azonban nem csak környezetvédelmi kérdés, főleg ha nagy mennyiségű földről van szó. Ahhoz, hogy a talaj természetes terepszintjét 1 méternél nagyobb mértékben meg lehessen változtatni már építési engedély kell. Általában azoknál az építéseknél, ahol tényleg nagy mennyiségű föld keletkezik, van építési engedély is.
A szeméttelepre akár mi magunk elvihetjük a földet, külön engedély nélkül. Viszont a hulladék beszállításáról kérjünk papírt, mert a környezetvédelmi hatóság ezt keresni fogja a használatbavételkor. Az építési-bontási hulladék nyilvántartólapra a szeméttelep cégnevét írjuk be, valamint a KÜJ, KTJ számot. (Ezek a környezetvédelmi hatóság azonosító számai.)
Más a helyzet, ha a kitermelt földet egy másik telek feltöltéséhez szeretnék felhasználni, azaz telken kívül szeretnénk újrahasznosítani. Ehhez bizony már hulladékhasznosítási engedély kell. Ilyet kérhet a telek tulajdonosa, kezelője is a környezetvédelmi hatóságtól. Célszerű ilyenkor inkább egy olyan vállalkozást keresni, akinek már van hulladékhasznosításra engedélye. Ez a cég átveheti a felesleges földet és ugyanúgy kiállít egy befogadói nyilatkozatot, mint a szeméttelep.
Az OTÉK általános rendelkezései
1. § Általános rendelkezések
Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.
A rendeletben használt fogalmak meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.
E rendeletet a külön jogszabály alapján védett területre, építményre, valamint a sajátos építményfajtákra a rájuk vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett és az azokban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § Településkép, települési környezet
A telek alakítása, valamint az építmény tervezése, elhelyezése, építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása, továbbá az építmény rendeltetésének megváltoztatása során gondoskodni kell:
- a település és a táj szerves kapcsolatáról, az építmény környezetbe illeszkedő elhelyezéséről, a település ökológiai rendszerének védelméről,
- a település, a településrész értéket képviselő építészeti arculatának megőrzéséről,
- a település építészeti értékeinek megóvásáról, és az építészeti minőség emeléséről,
- a településrendezési tervben meghatározottak szerint az építészeti és régészeti örökség, a tájrészletek látványának (rálátás), valamint a telekről feltáruló kilátás védelméről annak mértékéig, hogy az érintett telek szabályos beépítését ne akadályozza.
Területhasználati követelmények
6. § Általános területhasználat
A városok és községek (a továbbiakban együtt: település) igazgatási területét építési szempontból be kell sorolni:
- beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10% illetőleg
- beépítésre nem szánt területbe, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 10%.
Az igazgatási terület beépítésre szánt területe általános használata szerint lehet:
- nagyvárosias lakóterület,
- kisvárosias lakóterület,
- kertvárosias lakóterület,
- falusias lakóterület,
- településközponti vegyes terület,
- intézményi vegyes terület,
- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
- ipari gazdasági terület,
- egyéb ipari gazdasági terület,
- általános gazdasági terület,
- üdülőházas üdülőterület,
- hétvégi házas üdülőterület vagy
- különleges beépítésre szánt terület, a 24. § alapján.
Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területe általános használata szerint lehet:
- közúti közlekedési terület,
- egyéb közlekedési terület,
- közműelhelyezési terület,
- hírközlési terület,
- közpark zöldterület,
- közkert zöldterület,
- védelmi célú erdőterület,
- rekreációs célú erdőterület,
- egyéb erdőterület,
- kertes mezőgazdasági terület,
- általános mezőgazdasági terület,
- tájgazdálkodási mezőgazdasági terület,
- vízgazdálkodási terület,
- természetközeli terület vagy
- különleges beépítésre nem szánt terület, a 30/B. § alapján.
A (2) és (3) bekezdésben foglalt általános használatok mellett - a különleges beépítésre szánt és különleges beépítésre nem szánt területen kívül - egyéb általános használat az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel nem állapítható meg.
A Balaton vízparti területe vonatkozásában kormányrendelet egyéb általános építési használatot is megállapíthat, valamint a fővárosi rendezési szabályzat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott általános használat szerinti területeket a helyi adottságoknak megfelelően tovább bonthatja.
A helyi építési szabályzatnál a (2) és (3) bekezdésben - a kerületi építési szabályzatnál a fővárosi rendezési szabályzatban - meghatározott általános használatokon belül a helyi adottságok figyelembevételével kerülnek meghatározásra építési övezetként vagy övezetként a sajátos használatok és területeik. A beépítésre szánt területeket építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe kell sorolni.
A területi adottságok figyelembevételével egy adott területre egymás felett legfeljebb kettő általános használat szerinti terület, illetve építési övezet vagy övezet is meghatározható.
A szabályozási tartalékterülettel érintett területeken meghatározásra kerül az építési jogot keletkeztető építési övezet vagy övezet, és a fejlesztési akcióterület kijelöléssel összhangban a terület távlati általános használata, ami építési jogot nem keletkeztet.
Kerületi építési szabályzatban építési övezet és övezet a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek használatának általános jellegét, szintterületi átlagértékét és egyes területek beépítési magasságát meghatározó fővárosi rendezési szabályzattal összhangban határozható meg.
7. § Építési övezetek, övezetek alapvető követelményei
A 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti általános használatú területek településfejlesztési tervben jelölt területeit a településrendezési tervben közterületekre és egyéb közterületnek nem minősülő általános használatú területekre kell tagolni, amennyiben ezt a tagolást a fejlesztési terv nem tartalmazza.
Az építési övezeteket, övezeteket a meglévő vagy tervezett rendeltetésük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján úgy kell besorolni, hogy az egy övezetbe tartozó, azonos adottságú telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg. Az építési övezeten belül zártsorú beépítés esetén a saroktelekre vonatkozóan, valamint kialakult állapotú területen az övezeti sajátosságoktól eltérő adottságú telkekre eltérő építési jog is megállapítható.
Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területeken építési tevékenység csak helyi építési szabályzat alapján történhet.
A helyi építési szabályzatban a megengedett legnagyobb beépítési magasságot az épületmagasság, a homlokzatmagasság vagy a párkánymagasság alkalmazásával kell meghatározni, amelyek indokolt esetben egy építési övezeten, övezeten belül együtt is alkalmazhatóak.
A megengedett legnagyobb beépítési magasság meghatározása mellett kiegészítő előírásként az épület legmagpozabb pontja is meghatározható.
Az épületmagasság megállapítása során:
- az egyes homlokzati felületek magasságát az adott felületi síknak (vagy íves felületnek) az épületkontúrt kitöltő legfelső építményszintje záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala, és a rendezett tereppel való metszésvonalaközötti magassággal kell meghatározni;
- az egyes homlokzatfelületek magasságához hozzá kell számítani mindazoknak az épületrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész, reklámhordozó vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával.
Figyelembe kell venni továbbá a kéményeket, tetőszerelvényeket, kisebb padlásvilágító ablakokat, reklámhordozókat, légaknákat, loggiák belső oldalfelületeit, tűzfalat, valamint pincelejárókat, gépkocsilehajtókat és angolaknákat.
Az egy telken álló épületek épületmagasságát külön-külön kell meghatározni.
A nagyvárosias lakóterületen, a kisvárosias lakóterületen és a településközponti vegyes területen - zárt sorú beépítés esetén - az épületmagasság meghatározása során a település sajátosságainak megfelelő utcai légtérarányt kell biztosítani.
A szintterület számítása során a bruttó alapterületbe nem kell beszámítani az erkély, a függőfolyosó, az oldalt nyitott emeleti folyosó, a tornác, a szabad lépcső, a fedetlen terasz és udvar, a légudvar, a légakna, a belső udvari árkád, a közterülethez csatlakozó árkád, az 1,90 méternél kisebb belmagasságú helyiség vagy helyiségrész bruttó alapterületét, valamint a loggia és a fedett terasz bruttó alapterületének a felét.
A helyi építési szabályzat az egyes építési övezetekhez és övezetekhez kapcsolódóan a szintterületi mutató számításáról - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett - külön rendelkezhet. A fővárosi rendezési szabályzat a szintterület-átlagérték számításáról külön rendelkezik, a kerületi építési szabályzat a szintterületi mutatót és annak számítását ezzel összhangban állapítja meg.
8. § A közművesítettség mértéke
A helyi építési szabályzat a közműellátás mértékét és módját az építési övezetek és övezetek csoportjára, vagy az építési övezetre és övezetre állapítja meg.
A közművesítettség szempontjából az építési övezet lehet:
- teljesen közművesített, ha az energia (villamos energia, gáz vagy távhő), az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint a közterületi csapadékvíz-elvezetésegyüttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;
- részlegesen közművesített, ha a villamos energia, az ivóvíz, a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, míg a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik;
- hiányosan közművesített, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn;
- közművesítetlen, ha nincs közüzemi vagy közcélú szolgáltatás.
A közművesítettség közüzemi ellátással vagy - a 47. § és a 47/A. § szerinti előírások betartása mellett - egyedi közműpótlók, megújuló energiaforrások alkalmazásával történhet.
9. § A település zöldfelületi rendszere és zöldinfrastruktúra-hálózata
A településtervben gondoskodni kell a település igazgatási területén a környezet állapotának és a klimatikus viszonyoknak megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a jellemzően zöldterületekből, az erdőkből és fasorokból álló egységes és összefüggő zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet jellegét meghatározó elemeinek megőrzéséről.
A települési zöldinfrastruktúra a természetes, természetközeli területek, valamint az ökológiai funkciót betöltő egyéb növényzettel fedett, illetve vízparti ökoszisztémák hálózata. Meglévő és tervezett elemei jellemzően a zöld-, erdő-, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, természetközeli és a jelentős zöld- és vízfelülettel rendelkező különleges beépítésre szánt és különleges beépítésre nem szánt területeinek, zöldfelületeinek, fasorainak a helyi sajátosságoknak megfelelő módon tervezett rendszere. A zöldinfrastruktúra-hálózat kialakításának fontos szempontja, hogy az egyes elemeinek folytonossága, illeszkedése mind a beépített terület határán, mind a települések közigazgatási határán lehetőség szerint biztosított legyen.
A telekre - ideértve az építési telket is - előírt legkisebb zöldfelületbe a tetőkert és a vízfelület az 5. számú melléklet szerint számítható be.
A műanyag gyepráccsal kialakított felület összterületének 30%-a számítható be a telekre, építési telekre előírt zöldfelületbe.
10. § A területek, építmények használata, rendeltetése
Az egyes területek általános használatához kapcsolódó épületrendeltetést a 11-24. § és a 26-30/B. § tartalmazza, amelyet a helyi építési szabályzatban a sajátos használat szerinti építési övezet, övezet lehatárolásakor, valamint az építési övezetben, övezetben elhelyezhető rendeltetések meghatározásakor figyelembe kell venni. Az elhelyezhető építmény - a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában - egy vagy több rendeltetést tartalmazhat.
Az egyes építési övezetekben vagy övezetekben az e rendelet és a 6. § (5) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján megállapítható egyéb rendeltetéseken kívül csak olyan más rendeltetés helyezhető el, amely a használata során a terület általános vagy sajátos használatát nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásoknak megfelel.
Az önkormányzat valamennyi rendeltetés létesítését feltételhez kötheti, és az e rendeletben az adott általános használathoz rendelt rendeltetéseket korlátozhatja.
Minden építési övezetben, övezetben elhelyezhető az előírások szerinti gépjárművek elhelyezését biztosító építmény. A lakóterületen - a falusias építési övezet kivételével -, a vegyes területen és az üdülőterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A nagyvárosias lakó-, településközpont- és az intézményi építési övezetben új önálló üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
A gépjárművek telken belüli elhelyezésének lehetőségét és módját a 42. § előírásaival összhangban a helyi építési szabályzat meghatározhatja.
Minden építési övezetben, övezetben elhelyezhető az előírások szerinti főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény, kivéve, ha a helyi építési szabályzat másként rendelkezik.
A meteorológiai obszervatórium magaslégköri szondával, időjárási radarral vagy szélradarral rendelkező létesítményének 60 méter sugarú környezetében új építmény nem helyezhető el.
Parkolási előírások és a kitermelt talaj
A településrendezési és építési követelmények alapszabályzataként a TÉKA Kormányrendelet lépett hatályba, amely átfogóan megújítja a parkolási előírásokat. Az új szabályozás a parkolóhelyek kialakítását érintően számos változást hoz, amelyek célja a helyi adottságokhoz, a településhálózati struktúrákhoz és a valós igényekhez igazodó, rugalmasabb rendszer létrehozása.
A magyar építészetről szóló törvény (Méptv.) elvi követelményként jeleníti meg, hogy a telken belüli parkolást - akár felszíni, akár parkolóházi megoldással - előnyben kell részesíteni a közterületi parkolással szemben. Az eddigi minimumkövetelményeket alkalmazó rendszer helyett a TÉKA bevezeti a rendeltetés szerinti differenciálás elvét.
A TÉKA minden helyi önkormányzatot kötelez arra, hogy építési szabályzataikban meghatározzák a parkolóhelyek kialakításának rendjét az akadálymentesítési előírások figyelembevételével.
A szabályozás szerint a meglévő épületek tetőterének beépítése esetén a többlet gépjármű elhelyezése akár a telek 1000 méteres körzetében is megoldható, például parkolóház vagy közterület igénybevételével.
A TÉKA biztosítja az eltérés lehetőségét a településrendezési terv sajátos szabályai, illetve egyedi építési tevékenységek esetén.
A TÉKA előírja, hogy 10-nél több parkolóhely esetén fasorral ellátott, legalább 1,5 méter széles zöldfelületet kell kialakítani. Árnyékolás céljából minden 6 parkolóhely után egy nagy lombkoronájú fát kell ültetni.
A napi fogyasztási cikket árusító üzletek parkolóhelyein 100 újonnan létesített parkolóhelyből legalább négyet elektromos töltőponttal kell ellátni.
A TÉKA a parkolóházakra és közhasználatú területekre vonatkozóan tartalmaz szabályokat a mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyekre.
A TÉKA az OTÉK rendszeréhez képest jelentős változásokat hoz a parkolóhelyek kialakításában. Az új szabályozás rugalmasabb és jobban igazodik a valós igényekhez, miközben figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat, például a fásítási kötelezettséget és az elektromos töltőpontok létesítésének előírását.
Elsőbbségadás sorozat 1. rész: az alapelvek
A kitermelt föld, mint építési hulladék kezelése során fontos a helyi építési szabályzatok és az OTÉK előírásainak betartása. A telken belüli újrahasznosítás, például tereprendezés céljából, engedély nélkül végezhető, de a terepszint 1 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása építési engedélyhez kötött.
Telken kívüli újrahasznosításhoz hulladékhasznosítási engedély szükséges, vagy szakvállalkozás bevonása javasolt.