A passzívház tervezésének alapelvei
A passzívház egy olyan „épület-koncepció”, mely a gyakorlatban is energiahatékony, komfortos, gazdaságos és környezetbarát házakat jelent. Egy passzívházban egyszerűen jó lakni. Akik ilyen házakba költöznek, később nem akarnak már más típusú házban élni. Ennek oka, hogy szinte CSAK előnye van egy ilyen háznak.
Több felmérés is készült, ahol elsöprő sikere volt ezeknek az épületeknek és a felmérésben résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy egy újabb építkezés esetén szintén passzívházat építenének maguknak.
A passzívház leginkább az épület energiaigényének minimalizálására törekszik. A passzívházak nagyon nagy vastagságú hőszigeteléssel készülnek, padlóban 20 cm körül, falon 20-30 cm között, tetőn akár 40 cm is lehet. Ezt mindig méretezni kell a passzívházak PHPP számításával.
A hőszigetelő burok folytonos, teljes mértékben, megszakításmentesen veszi körül az épületet. Így sehol nem szökik el télen a meleg, nincs sehol olyan pici hely sem, ahol jelentős hőveszteségünk lenne. Ezt hívnánk hőhídnak, de ilyen nem lesz egy passzívházban, ha az jól van megtervezve.
A jó hőérzet az egyik alapfeltétele a kimagasló lakókomfortnak. Mindenütt kellemes hőmérséklet lesz, télen sem fogunk sehol fázni.
Fontos része a hőszigetelő buroknak a nyílászáró rendszer is. Természetesen ennek is megfelelően hőszigeteltnek kell lennie.
Mivel a ház mindenhol jó vastagon le van szigetelve, minimális lesz az energiafogyasztása.
A minimális fogyasztás minimális energia számlát fog jelenteni. A minimális energiaigénynek még van egy óriási előnye, ami talán az egyik legfontosabb nyeresége egy passzívháznak. Ez pedig a ház rendkívül alacsony környezetterhelése. Ha keveset kell fűteni, kevés lesz a kibocsájtott CO2 mennyiség is.
Szintén nem elhanyagolható, hogy a ház minimális energiaigényét részben, vagy egészben meg tudjuk termelni a házon napelemek segítségével.
A passzívház koncepcióját egyébként tökéletesen lehet ötvözni a környezettudatos, öko építőanyagokkal is. Ezek nagyszerűen kiegészítik egymást. Maga a passzívház koncepció nagyrészt csak az energiaigénnyel foglalkozik, a felhasznált anyagokkal és azok környezetterhelésével nem.
Ha kiegészítjük a minimális energiaigényt jelentő passzívház elgondolást az ökologikus, alacsony környezeti lábnyomú természetes építőanyagok felhasználásával, akkor már rengeteget tettünk a környezetünk megóvásáért.
A passzívház koncepció azért is zseniális, mert egy olyan épületünk lesz, aminek az energiaigényét akár teljes mértékben meg tudjuk termelni az épületen egy napelem rendszerrel. Amíg elérhető volt az éves szaldó elszámolás itthon, addig rengeteg olyan passzívházat terveztünk, amelyet egy napelem rendszerrel kiegészítve egy olyan épületet kaptunk, ahol nulla volt villanyszámlája. Sőt, pl. az én házam még többletet is termel, így az Elmű fizetne nekem.
Ugyanakkor ha nem számolhatunk az éves szaldó elszámolással, akkor is fontos az energia igény minimalizálása. A passzívház koncepció figyelembe veszi a felhasznált energiahordozót. Azaz, hogy gázzal, fával, elektromos árammal, vagy éppen például távhővel fűtünk.
Azok az épületeket nevezhetjük passzív háznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének.
A passzívház minősítési kritériumai
Passzívház az lehet ahol teljesül:
- Az épület fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, vagy fajlagos fűtési csúcs hőszükséglete ≤ 10 W/m2
- Összes primerenergia-igénye nem több mint 120 kWh/(m2év) ebben benne van az összes, az épület működtetéséhez szükséges energiamennyiség: fűtés, használati melegvíz, háztartási és gépészeti villanyáram. (A primer energiaigény kiszámításakor a megújuló energiaforrások 0-nak, a gáz 1-nek, a villany 2,5-nek számít)
- Légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h
A fűtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig méréssel (Blower-Door tesztel) kell igazolni.
Passzívház minősítéssel rendelkező anyagokból épül és az épület a Német Passzívház Intézet hivatalos minősítésével rendelkezik.
Konkrétan a fűtési igény pl. egy 100 m2-es családi ház esetében így maximum 1500 kWh lehet egy ÉVBEN. Ha a fűtést egy hőszivattyú készíti, akkor a 1500 kWh fűtési hőigényt 400-500 kWh elektromos áram fogyasztásból fedezi. Ha a kb. 70 Ft/kWh-s áron számolok, akkor ez ÉVI 28-35.000, -Ft.
A passzívház tervezése során kiemelt figyelmet fordítanak az energiahatékonyságra, a környezetbarát anyagokra és a fenntarthatóságra. A passzívház koncepció lényege, hogy az épület minimális energiafelhasználással biztosítja a kényelmes és egészséges életteret. A megfelelő zöld technológiai megoldásoknak köszönhetően akár 90%-os energiamegtakarításra is képesek, a hagyományos épületekhez képest.
A tervezés során a szakemberek például igyekeznek maximalizálni az épület természetes fényfelhasználását, és megfelelően pozícionálni a napelemeket vagy napkollektorokat.
Passzívház tervezési elvek
A passzívház tervezése során több alapelv figyelembevételével lehet elérni a kívánt energiahatékonysági szintet. Fontos, hogy már az alaprajz kialakítása során is tudatosak legyünk. Az alaprajz kialakításánál a tervezőnek figyelmet kell fordítania a belső terek optimális elrendezésére, valamint az épület hőszigetelő képességének maximalizálására. Ennek eredményeként a passzívházak extrém alacsony energiaigényűek lesznek.
Maga a passzívház koncepció nagyrészt csak az energiaigénnyel foglalkozik, a felhasznált anyagokkal és azok környezetterhelésével nem. Ha kiegészítjük a minimális energiaigényt jelentő passzívház elgondolást az ökologikus, alacsony környezeti lábnyomú természetes építőanyagok felhasználásával, akkor már rengeteget tettünk a környezetünk megóvásáért.
A passzívház koncepció azért is zseniális, mert egy olyan épületünk lesz, aminek az energiaigényét akár teljes mértékben meg tudjuk termelni az épületen egy napelem rendszerrel.
A passzívházak általában nagyobb ablakokkal és üvegfelületekkel készülnek, így sokkal fényesebbek, naposabbak, mint a hagyományos épületek. A jól tájolt, nagyobb üvegfelületek nem csak fűtenek, hanem sok-sok fényt is beengednek a házadba. A passzívház koncepció nagyban támaszkodik a téli szoláris nyereségből adódó energianyereségre.
Több éve tapasztalom, hogy egy hideg (-5 fokos) téli napon, ha szép verőfényes napsütés van, akkor a fűtésünk aznap be sem kapcsol, mert a nap teljes mértékben felfűti az épületet. Azért ez mindig jóleső érzés, amikor egy természeti adottságot ilyen fantasztikusan ki lehet használni!
Télen örülünk a szoláris nyereségnek, ugyanakkor nyáron nem kérünk belőle. Ezért kiemelten kell foglalkozni az üveg felületek napvédelmével. Valamilyen módon el kell kerülni azt, hogy az üvegfelületeket a nap közvetlenül megsüsse. Ez lehet egy külső zsaluzia árnyékoló, vagy akár az épület önmagára is vethet árnyékot pl. egy előtetővel. Sok-sok megoldás létezik, mindig az adott szituációnak megfelelően kell kialakítani az árnyékolást.
Van egy olyan előnye is a passzívházaknak, amire általában nem gondolunk. Egy családfőnek tudat alatt sokszor nagy teher az, hogy elég pénzt vigyen haza a család megélhetésére. Ezen segíthet egy passzívház, hiszen annak minimális lesz a rezsije, sőt, akár éves szinten is nulla lehet, így a házra, rezsire nem kell költened.
Télen fűtheti a házunkat a nap! Ehhez megfelelő tájolásra, jó arányú ablakokra van szükségünk és jól jön, ha a szomszéd háza, vagy fenyője nem takarja ki a napot. Egy fagyos napon a szikrázó napsütés kifűti a házad. Rossz idő esetén viszont nem süt a nap, nincs szoláris nyereség sem, ilyenkor minimálisan fűteni kell egy passzívházban is. Igaz, csak egy kicsit. Elég egy erősebb hajszárító teljesítménye.
Az ingyen energia: Számos alkalommal előfordult már, hogy a hozzánk vendégségbe érkezők megjegyezték, hogy milyen kellemesen meleg a padló a házunkban. A meglepetés azonban akkor érte őket, amikor megtudták, a fűtés be sincs kapcsolva. Egy téli, szikrázóan fényes nappal, amikor kint bőven fagypont alatti hőmérséklet van, egy pár órás napsütés felmelegíti a padlót (ott, ahol a nap közvetlen rásüt) és így kifűti a házunk.
A benti meleget persze meg is kell tartani! Ehhez nagy vastagságú hőszigetelést, jól hőszigetelt ablakokat és hőhídmentes épületszerkezeteket használnunk.
Télen nagyon örülünk a szoláris nyereségnek, de nyáron csak feleslegesen fűtené az Otthonunkat. A nyári nap melegét mindenképpen az épületen kívül kell tartanunk. Ehhez az épületet megfelelő árnyékolással kell ellátnunk.
Kellően energiatakarékos épületet, passzívházat csak úgy tudsz építeni, ha az légtömör is egyben. Elmagyarázom: Akkor tudsz valóban energiatakarékos lenni, ha jól lezárod a házat, hogy a benti meleget ne engedd ki. Ha nem csukódik jól egy ablak és ott folyamatosan kijut a meleg levegő, akkor feleslegesen költöttél a ház fűtésére.
De nem csak az ablak rései szelelnek. Nem látod, de egy normál épületen rengeteg apró lyuk van, ahol a meleg levegő a szabadba jut. A villanyvezetékek sok-sok kis védőcsövén keresztül, vagy a tetőtér gipszkarton vagy lambéria felületén rengeteg meleg levegő szökik ki a házból.
Régen, amikor igen olcsó volt az energia és a környezetvédelemmel sem foglalkozott senki, akkor sokat fűtöttünk. Az ablakok „húztak”, így volt kellő szellőzése a háznak az ablak résein keresztül.
Most, hogy már fontos az energiahatékonyság és a környezetünk védelme is, le kell zárnunk ezeket a réseket. Légtömörré tettük a házunk az energiahatékonyság érdekében. Így viszont nem lesz elegendő friss levegő bent a házban.
Az első megoldás egyszerű, de nem a legjobb. Rendszeresen szellőztetünk. Igen ám, de ezt 2 óránként meg kellene tenni azért, hogy jó levegő legyen a házadban! Nappal még esetleg megoldható, de éjszaka nem fogsz felkelni két óránként szellőztetni.
Így reggelre igen rossz lesz a szobában a levegő. Talán még a fejed is megfájdul, hiszen már magasabb a CO2 koncentráció a szobában, mint ami egészséges lenne. Szóval, ott tartunk, hogy szellőztetned kellene, de azt ritkán teszed. A kevés szellőztetés miatt rossz a levegő, magas a páratartalom, penészesedés alakul ki, ami a betegségek melegágya (még nem a passzívháznál tartunk).
Ha netán mégis rendszeresen szellőztetsz ablaknyitással, akkor a fentieket megoldod, de nem leszel energiahatékony. Ugyanis kidobtad az ablakodon a meleg levegőt és beengedted a helyére a hideget. És itt jön a megoldás, ami a passzívházak kötelező része.
Szükség van egy folyamatos, a nap 24 órájában működő szellőztetésre. De eddig csak az ablaknyitást automatizáltad, és még mindig kidobod a meleg levegőt az utcára. Ezért kell a hővisszanyerés is.
A megoldás a profi, modern szellőztető rendszer hővisszanyeréssel. Ezek a gépek visszanyerik a levegő energiatartalmának akár 90%-át is. Egy épületet akkor nevezhetünk passzívháznak, ha a PHPP (PassivHaus-ProjektierungsPaket) számítással ezt igazoltuk.
A ház tájolása, az extrém vastag hőszigetelés, háromrétegű nyílászárók, légtömör kialakítás és a hőcserélővel felszerelt szellőző-berendezés használatával érik el az alacsony energiafelhasználást. A ház aktívvá tehető napkollektor és egyéb megújuló energiaforrásokkal.
A vastag hőszigetelés és a háromrétegű ablak nemcsak kiváló hő-, de hangszigetelő is egyben. A hőcserélőnek köszönhetően mindig friss a levegő ami por, pollen és egyéb szennyeződésmentes, és állandó hőmérsékletet, kiváló klímát biztosít.
A passzívházak legfontosabb elemei a légtömörség, a megújuló energiákat használó, korszerű gépészeti megoldások és berendezések, és a hőszigetelés. Ez utóbbinak nem szabad megszakadnia sehol, a lábazati falaknál sem, így a házunk eleve ráépül egy 25 cm vastagságú, igen nagy szilárdságú hőszigetelő rétegre.
A házon belül - a nagy felhőszakadásokat leszámítva - nagyobb a páratartalom, mint kint, hiszen a bent tartózkodó emberek kilégzéséből is jelentős pára kerül ki, ehhez járul a mosás, főzés, takarítás, tisztálkodás. A benti és a kinti páranyomás szeret kiegyenlítődni, ami a hagyományos szerkezetű házakon gond nélkül megtörténik, leginkább a nyílászárók tömítetlen hézagain keresztül, de magán a falszerkezeten is. Hiába B30-as a tégla, rajta vakolattal, ez mind ásványi anyag, nem párazáró.
A passzívházban mindig friss a levegő az állandóan működő és hővisszanyeréssel ellátott szellőztetőnek köszönhetően. A sok hőszigetelésnek és a hővisszanyeréses szellőztetésnek számos előnye van. Mindez nem csak a pénztárcádnak és a környezetünknek kedvező, hanem a te egészségednek is. Mindig kellemes a hőmérséklet, friss a levegő, alacsony a páratartalom és nincs penész.
A passzívházak esetében további kihívás az épület termikus burkának teljesen hőhídmentes és légzáró mivoltának biztosítása. Az olyan összetevők, mint hővisszanyerés, ellenőrzött szellőztetés, passzívházablakok vagy a külső szerkezetek nagyfokú hőszigetelése kizárólag az említett feltételek teljesülésével működnek megbízhatóan. Épp ilyen döntő a jelentőségük a legmagasabb fokú lakókomfort és az épület károsodásának elkerülése szempontjából.
Passzívház telekválasztás és tervezés
Nagyon fontos a megfelelő tájolású telek, célszerű egy hozzáértő építész véleményét kikérni. A ház tájolása ugyanis alapkritérium a benapozás biztosítása szempontjából, ám ez azt is magával vonja, hogy előfordulhat, a telek nem alkalmas passzívház építésére, vagy a HÉSZ és az engedélyező hatóság nem adna hozzájárulást a nem párhuzamosan álló ház felépítésére. Egy közelben lévő erdő, vagy hegy, esetleg a szomszédos nagyobb lakóház is beárnyékolhatja, alkalmatlanná teheti a telket passzívház építésére.
Ha nem is lesz alkalmatlan, de nem éri meg a kivitelezési költség, mivel csak nagyon drága megoldásokkal lehetne elérni a kívánt eredményt.
Célom az Ön igényeinek maradéktalan kielégítése mellett, egy energiatakarékos, jó minőségű, értékálló és könnyen kezelhető épület megalkotása.
Passzívház - alapvetően a hiedelmekkel ellentétben - bármelyik építészeti stílusban megvalósítható! A passzívház nem egy különleges, egyedi, másutt nem használt technológiák és anyagok felhasználásával tervezett és megvalósított épület, hanem "mindössze" a már ismert építési eljárásokkal és anyagokból létrehozható, nagyon jó minőségű ház, amely annyiban tér el bármely más épülettől, hogy megfelel három - a fajlagos fűtési energiaigényre, a légtömörségre és a fajlagos összes primerenergia-szükségletre vonatkozó - feltételnek.
Egy hagyományos épület esetében is, de itt különösen fontos a jó tervezési program összeállítása. A tervezés: komplex feladat, itt nagyon fontos a tervezőnek az épületfizikai szakismeret megléte, az energiatudatos tervezés és az épészeti megjelenés összehangolása.
Passzívháznál a cél a hőveszteség minimalizálása és a belső hőnyereség maximalizálása (emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó). Tervező, statikus, energetikus, gépész, gyakorlott kivitelező, mind egy alkotó csapat tagjai. Az épület gazdaságossá válása majd a használat során az ő együttes munkájukból adódik.
Ha passzív minősítést (is) szeretne épületének, akkor már a tervezés alatt szükség lesz egy auditorra, aki felügyeli a tervezést, majd a kivitelezést, szaktanácsaival segítséget nyújt. A szakértő segítsége nélkül szinte lehetetlen a „minőségellenörzött passzívház” megkövetelt magas szintjének elérése. Egy passzívház majdani működése, számtalan egyedi tényező összehangolt együttes munkája miatt valósul meg. Ezeket be kell tartani. Anyagokban, szerkezetekben, sokféle variáció áll a rendelkezésre, adottságoktól, igényektől függ, hogy mikor melyik kerül alkalmazásra.
Egy passzívház engedélyezési (bejelentési) terv, PHPP számítás, és teljes, komplett kiviteli tervekkel együtt valósítható meg.
A passzívház tervezésének legfontosabb szempontjai
- Megfelelő tájolással rendelkező telek.
- Épület déli tájolású legyen: a passzívházban a szoláris energianyereség nagy jelentőséggel bír. Kiegészítik az optimális tájolást a napfényt és meleget is beeresztő ablakfelületek, melyek mérete a homlokzati felület maximum 40 %-a lehet. Az északi oldalon elhelyezkedő ablakok ezzel szemben inkább kicsik. Ide célszerű elhelyezni pl. a mellékhelyiségeket, lépcsőházat, garázst.
- Passzívházablakok és üvegezések kiválasztása: az ablak, mint komforttényező. A passzívházablakok kiválasztása hasonlóan összetett feladat. Az üvegezésnek éppúgy, mint a keretnek meghatározott követelményeknek kell megfelelnie. Ezenfelül, kizárólag az ablakok külső falba történő szakszerű beépítése az ami garantálja azok megfelelő működését a minimális hőveszteség szempontjából, miközben a lehető legnagyobb szoláris nyereség érhető el vele a téli időszakban. Minimum 3 rétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek tervezése. Az ablak nemcsak kiváló hő-, de hangszigetelő is egyben.
- Zárt épülettömeg: mivel a meleg nagy része a felületeken keresztül távozik, ezért a passzívháznál célszerű elkerülni a felesleges és értelmetlen felületnövelést. A kiegészítő erkélyeket, kiszögelléseket a legszükségesebbre kell csökkenteni, ill. azok kialakítását javasolt elkerülni. Ha a tervezési program megengedi, akkor ésszerű megoldás lehet a mellékfunkciókat (tárolókat, vagy hasonlókat) az épület úgynevezett „termikus burkán” kívül elhelyezni.
- Nyári hővédelem kialakítása, különböző árnyékolók használata, stb.
- Extra hőszigetelés.
- Légtömörség biztosítása! A légtömör építkezés azt jelenti, hogy a házból sehol sem szökhet a levegő a réseken át. A szabvány szerint a teljes levegőmennyiség 60%-a távozhat egy óra alatt a szándékos levegőforgatáson kívül.
- Nagy hatékonyságú szellőző berendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással (a rendszer állandó friss levegőt és egyenletes klímát biztosít, nemcsak pormentesen, de penészesedés-mentesen is.)
- Gépészeti rendszer részleteinek tervezése: (szellőztetés és hővisszanyerés) kizárólag egy szakszerűen méretezett és ellenőrzött szellőztetőrendszer garantálhatja a passzívház szükséges mennyiségű, előmelegített, friss levegővel történő ellátását. Ezzel párhuzamosan fontos szempont a légcsatornák vonalvezetése (lehetőleg rövid úton) és a legalkalmasabb anyagválasztása (lehetőleg sima falú). A gépészeti tervezésben fontos szerepet játszik továbbá a szellőztetőrendszer energiahatékonysága (hőcserélő és légáramlás), valamint a zaj- és tűzvédelem. Az említetteken kívül az épülethez tartozó többi gépészetet is ugyanilyen átgondoltan kell tervezni.
- Fal, tető, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése.
- Falszerkezet tervezése: itt olyan alapvető döntést kell hozni, hogy masszív vagy könnyűszerkezetes épület létesüljön-e. Ezen döntés alapján kerül meghatározásra a falak, födémek, padlók, tetők rétegrendje, a hőszigetelés optimális vastagsága stb., melyeket nem csupán hőszigetelő képességük, hanem egyéb épületfizikai tulajdonságaik alapján kell kiválasztani, azt is mérlegelve, hogy gazdaságilag mennyire éri meg az adott anyag alkalmazása.
- Hőhídmentes és légzáró építés: a passzívházak esetében további kihívás az épület termikus burkának teljesen hőhídmentes és légzáró mivoltának biztosítása. Az olyan összetevők, mint hővisszanyerés, ellenőrzött szellőztetés, passzívházablakok vagy a külső szerkezetek nagyfokú hőszigetelése, kizárólag az említett feltételek teljesülésével működnek megbízhatóan.
- Az alacsony energiafelhasználás tervezése kiegészülhet napkollektorral és egyéb megújuló energiaforrásokkal.
- Fűtési hő számítása: A tervezés alatt folyamatosan ellenőrizni kell számításokkal. Már a korai tervezési szakaszban is javasolt az eltérő tervvariációk fűtési hőszükségletének ill. energiamutató számának rendszeres ellenőrzése. A PHPP segítségével pontosan ellenőrizhető a tervezett épületszerkezeti és gépészeti részletek alkalmassága, vele az esetleges gyenge pontok még időben módosíthatók.
A passzívház nem egy szakkifejezés vagy épülettípus, hanem épületenergetikai kategória. Bár a világ egyes részei még mindig versengenek, hogy minél magasabb, fényűzőbb épületeket alkossanak, szerencsére a tervezők és az építkezésbe vágó átlagember számára is egyre fontosabb szempont az energiatakarékosság és a környezettudatosság. Amellett, hogy a rosszul megépített házak kibocsátotta káros anyagok többlet-környezetterhelést jelentenek, fenntartásuk drágább.
- A passzívház nagy odafigyeléssel, a legkorszerűbb technológiákkal, a legjobb elérhető anyagokból, lehetőleg minimális energiafelhasználással, megújuló energiaforrások használatával elkészülő épület, amely megfelel egy hárompontos kritériumrendszer követelményeinek - foglalta össze Tóth Tibor építészmérnök, vállalkozási főmérnök a lényeget.
- Az épület tervezésekor figyelni kell a tájolásra. Annak érdekében, hogy minél kevesebb fűtési energiát kelljen felhasználni, érdemes úgy tájolni a házat, hogy a télen jelentkező, nagyon lapos szögben sütő nap fénye minél nagyobb üvegfelületeket melegítsen fel, így segítve az automatikus fűtésnek. Nyáron ugyanezeket az üvegfelületeket árnyékolni kell, hogy ne működjenek hőcsapdaként, szükségessé téve a klimatizálást - mutatott rá Tóth Tibor.
Ez nagyon fontos, és nem mindig pénz kérdése. A falak nem a hagyományos, megszokott téglából készülnek. A passzívházat a legkorszerűbb, úgynevezett klímatéglából építik, aminek sokkal jobb hőtechnikai képességei vannak, mint egy átlagos téglának; ennek megfelelően az ára is magasabb.
- A csatlakozó felületeket síkba csiszolják, és nem hagyományos habarccsal vagy hőszigetelő habarccsal építik össze, hanem egy-két milliméter vastagságú ragasztóval, hogy az se rontsa a technikai tulajdonságot. Erre 25-40 centiméternyi szigetelés jön, ami lehet expandált polisztirol (EPS), extrudált polisztirol (XPS), kőzetgyapot. A polisztirolnak (lánynevén hungarocellnek) van egy tulajdonsága: párazáró réteget képez a falon, vagyis a páratartalom bentről kifelé nem tud távozni.
- A házon belül - a nagy felhőszakadásokat leszámítva - nagyobb a páratartalom, mint kint, hiszen a bent tartózkodó emberek kilégzéséből is jelentős pára kerül ki, ehhez járul a mosás, főzés, takarítás, tisztálkodás. A benti és a kinti páranyomás szeret kiegyenlítődni, ami a hagyományos szerkezetű házakon gond nélkül megtörténik, leginkább a nyílászárók tömítetlen hézagain keresztül, de magán a falszerkezeten is. Hiába B30-as a tégla, rajta vakolattal, ez mind ásványi anyag, nem párazáró - magyarázta a főmérnök.
Ezekben a házakban nem penészedik a fal.
- A passzívháznál gravitációs szellőzés történik: tulajdonképpen becsövezik az egész épületet, és hőcserélőt építenek be, hogy a kiáramló levegő nyáron hűtse le a kintről érkező levegőt, télen pedig, mikor sokkal hidegebb, melegítse fel. Vagyis a távozó levegőből a hőcserélőn keresztül kinyerhető minden energia. Ez azt jelenti, hogy ha bent 22 fok van, kint pedig nulla, a szellőztető rendszer a bejövő hideg levegőt képes akár 15 fokosra is felmelegíteni. A fűtésnek már csak innen kell bekapcsolódnia. A klasszikus passzívház gyakorlatilag mindenféle kisegítő hagyományos fűtési rendszer nélkül tartja azt a hőmérsékletet, ami a bent tartózkodóknak megfelel.
- Az igazi passzív rendszernél az a cél, hogy az épületben semmilyen hagyományos hőleadó ne legyen, se padlófűtés, se radiátor, se egyéb, hanem maga az épület szigetelése úgy működjön, hogy - egészen a kint előforduló legszélsőségesebb hőmérsékletekig - a ház tarthassa azt a hőmérsékletet, ami a lakóknak ideális, a 20-23 fok közötti tartományt, és a kis eltéréseket a mesterséges szellőzés a korábban említett kiegyenlítésével megoldja - magyarázta a szakember.
Ez a laikus számára talán kicsit megfoghatatlan dolog: a lakásban keletkezett mindenféle hulladékhőt figyelembe vesznek a méretezésnél. A televízió, a számítógép, a mosógép működés közben mind hőt termel, maga az emberi lét is hőfejlődéssel jár. Tehát a passzívházban lakók a létezésükkel, tevékenységeikkel fűtik be a házat, együtt az ablakon besütő napsugárral; a hőszigetelés a falakon és a tetőn pedig biztosítja, hogy a meleg ne illanjon el.
- Csak az úgynevezett mesterséges légcserét kell biztosítani, úgy, hogy nyáron lehűtse, télen felfűtse a kintről érkező levegőt. Általában hőszivattyús rendszerű fűtést alkalmaznak. Ennek az egyik válfaja a talajszondás hőszivattyús rendszer, ezt nevezi a köznyelv geotermikusnak, bár valójában nem az. A geotermikusnál termálvizet használnak, itt a talajhőt hasznosítják. Létezik levegő-levegő rendszer is, ebben az esetben a kinti levegőből nyerik a hőt, télen is. Ez szintén létező technológia, kivitelezhető is, ám a talajszondánál is drágább. Alternatív megoldásként a napelem vagy napkollektor jön szóba, ami éppen akkor nem működik megfelelő hatásfokon, amikor kellene: télen.
Az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket. A hagyományos téglaszerkezetű épületek 300-400 kWh/m²/év energiát használnak fel fűtési célra, általában fosszilis tüzelőanyagot, azaz földgázt.
Eredetileg a föld alatt akartak építkezni, talajréteggel borítani a házakat, hiszen annál jobb hőszigetelő nincs. Gondoljunk a borospincékre: mindegy, hogy kint 30 vagy mínusz 15 fok van, tartják az ideális 8-12 fokot, mert a hegy gyomrában helyezkednek el. Az elképzelés szerint a passzívházak esetében ezen a hőmérsékleten már csak egy icipicit kellene javítani valamivel; ehhez pedig a légcsere és az üvegfelületek elegendőnek bizonyulnak.
Mivel a föld alatt építkezés nyilvánvalóan nem valósítható meg a sűrűn beépített városi környezetben, vidéken vannak erre próbálkozások.
Egy felső kategóriás passzív - családi - ház építési költsége óvatos becslés szerint is duplája egy átlagos házénak, de egyes szakértők szerint ez a szorzó háromszoros, négyszeres is lehet.
A passzívházhoz vezető út annyiféle, ahány beruházó van! Mindegy, hogy új építés, készház vagy felújítás, mindig van lehetőség passzívházas megoldásra.
A telekválasztás során az olyan maguktól értetődő szempontokon mint környezet, infrastruktúra, központi fekvés, város széli vagy nyugodt elhelyezkedés, ár stb. kívül a passzívházak telepítési feltételeit is figyelembe kell venni. Korlátozza-e a tervezést az adott infrastruktúra? Pl. Gondoljon az esetleg hosszú bevezető utakra…milyen a környék infrastruktúrája? A közelben van elsődleges ellátás, óvoda, iskola, munkahely stb.? Amennyiben minden paraméter kedvező, semmi sem állhat a passzívház megvalósításának útjába.
A passzívház tervezése nem stílus vagy ízlés kérdése. Alapvetően mindenfajta stílus és ízlés diktálta elképzelés megvalósítható. A passzívháznak formától függetlenül is működnie kell. Mindenképpen a témában jártas, tapasztalt építésztervező bevonása javasolt.
Mivel a meleg nagy része a felületeken keresztül távozik, a passzívháznál célszerű elkerülni a felesleges és értelmetlen felületnövelést. Vagyis a kiegészítő erkélyeket, kiszögelléseket a legszükségesebbre kell csökkenteni ill. azok kialakítását javasolt elkerülni. Amennyiben a tervezési program megengedi, ésszerű lehet a mellékhelyégeket pl. tárolókat vagy hasonlókat az épület ún. „termikus burkán” kívül elhelyezni. Matematikailag könnyen ellenőrizhető szabály, hogy a passzívház tervének elkészülte után az A/V-arány, vagyis a „termikus burok” felülete és a körbezárt térfogat aránya, nem haladhatja meg a 0,8 értéket.
Mivel a passzívházban a szoláris energianyereség nagy jelentőséggel bír, ezt figyelembe kell venni a tervezés során. Az optimális tájolást kiegészítik a napfényt és -meleget nagyvonalúan beeresztő ablakfelületek, melyek mérete a homlokzati felület max. 40 %-a lehet. Az északi oldal ablakai ennek megfelelően inkább kicsik. A passzívház tervezése során természetesen különös hangsúlyt kell fektetni a külső befolyásoló tényezőkre mint szomszédos beépítés, kiugró hegyoldali vagy árnyékos völgyi fekvés.
Már ebben a korai tervezési szakaszban is javasolt az eltérő tervvariációk fűtési hőszükségletének ill. energiamutatószámának rendszeres ellenőrzése. Ezekhez az előszámításokhoz használhatók az olyan ingyenes számítási programok, mint pl. a Darmstadti Passzívházintézet PHVP (Passivhaus-Vorprojektierungs-Paket vagyis passzívház előtervező csomag) programcsomagja.
A passzívház tervezését tapasztalt szakemberekre kell bízni! A részlet- és gépészeti tervezés nagy tapasztalatot igényel. Az épületszerkezeti részletek tervezését már a vázlatterv készítésével párhuzamosan el kell kezdeni. A passzívház működése ui. számtalan egyedi tényező surlódásmentes együttműködését feltételezi. Itt olyan alapvető döntést kell hozni, hogy masszív vagy könnyűszerkezetes épület létesüljön-e.
A passzívházablakok kiválasztása hasonlóan összetett feladat. Az üvegezésnek, éppúgy mint a keretnek meghatározott követelményeknek kell megfelelnie. Kizárólag egy szakszerűen méretezett és ellenőrzött szellőztetőrendszer garantálhatja a passzívház szükséges mennyiségű, előmelegített friss levegővel történő ellátását. Ezzel párhuzamosan fontos szempont a légcsatornák vonalvezetése (lehetőleg rövid úton) és a legalkalmasabb anyagválasztása (lehetőleg sima falú). A gépészeti tervezésben fontos szerepet játszik továbbá a szellőztetőrendszer energiahatékonysága (hőcserélő és légáramlás), valamint a zaj- és tűzvédelem.
A részletek megtervezése után következik a tervek számítással történő ellenőrzése. Ehhez a MAPASZ a PHPP rövidítésű Passivhaus-Projektierungs-Paket vagyis passzívháztervező programcsomag használatát javasolja, melyet a darmstadti (D) passzívházintézet fejlesztett ki. A PHPP segítségével pontosan ellenőrizhető a tervezett épületszerkezeti és gépészeti részletek alkalmassága és esetleges gyenge pontok még időben módosíthatók.
A kivitelezés minőségbiztosítása
A műszaki ellenőrzésnek nagyon fontos szerep jut a passzívház kivitelezése során. Azt, hogy a helyszínen valóban a részlettervek gyakorlatba történő pontos átültetése történik, képzett és hozzáértő műszaki ellenőr vizsgálja. Az építtető számára kizárólag a megfelelő műszaki ellenőrzés nyújtotta minőségbiztosítás adhat bizonyosságot a passzívház-minőség betartásáról.
A szellőztetőkészülék hozzáférésének biztosítása szűrőcsere, légáramlások beállítása stb.
A teljes „termikus burok”, valamint ennek vezetékek és csatornák általi áttöréseinek légzáró kialakítása.
Minden épületszerkezeti részlet hőhídmentes kialakítása, különös tekintettel a csatlakozó szerkezetekre és külső nyílászárókra.
Az egész gépészet minőségellenőrzése.
Nyomástesztek elvégzése, a légzárás ellenőrzésére az egész építés során.
Szellőztetőcsatornák és melegvíz-vezetékek megfelelő hőszigetelése.
