Magyar Tudósok és Mérnökök Élete és Munkássága

A magyar tudomány és technika története gazdag és sokszínű, tele van olyan kiemelkedő személyiségekkel, akiknek munkássága formálta a világot. Ez a cikk bemutat néhány jelentős magyar tudóst és mérnököt, akik születésük vagy haláluk napjához kapcsolódóan kerültek a figyelem középpontjába.

Kora Emberek és Tudósok

1702-ben Kenézlőn született Kéry Borgia Ferenc, jezsuita fizikus és csillagász. Tanulmányai után több jezsuita iskolában tanított, majd Nagyszombaton lett rektor. Ő volt az, aki megfigyelte és leírta az 1729/30-as üstököst, és úttörő munkát végzett a tükrös távcsövek terén, kiváló minőségű fémtükröket előállítva, amelyek külföldön is elismerést szereztek neki.

Szintén a tudományhoz kapcsolódik Aranka György, aki 1737-ben született Széken. Íróként és tudományszervezőként tevékenykedett, és javaslatára alakult meg az első erdélyi magyar tudós társaság, a Magyar Nyelvmívelő Társaság. Ez a társaság nemcsak az anyanyelv művelését tűzte zászlajára, hanem a természettudományok népszerűsítését is célul tűzte ki.

A fotográfia magyarországi történetének fontos alakja Vállas Antal, aki 1840-ben mutatta be a Magyar Tudományos Akadémia ülésén a dagerrotípia, azaz a fénykép készítésének módját. Ezen a napon ünnepeljük Magyarországon a Magyar Fotográfia Napját.

A fizika egyik nagy alakja Szalay Sándor, aki 1909-ben született Nyíregyházán. Szent-Györgyi Albert hívta kutatni, majd Rutherford mellett dolgozhatott a Cavendish Laboratóriumban. A tíz pályázó közül Rutherford őt választotta ki egy féléves ösztöndíjra.

Mérnökök és Építészek a 19. és 20. Században

A 19. században számos kiemelkedő mérnök és építész alkotott. Ilyen volt Bodola Lajos, aki 1859-ben született Olaszországban, majd Magyarországon tanult és tanított a József Műegyetemen, a hídépítészet egyik elismert szakértője lett.

Kagerbauer Antal volt a romantika korának egyik legjelentősebb kolozsvári építésze, aki 1814-ben született. Winkler György építőmester tanítványa és munkatársa volt.

Pollack Mihály, a magyar klasszicista építészet mestere 1773-ban született Bécsben. Építőmester fiaként kezdte építészeti tanulmányait.

Medgyaszay István építész, aki 1877-ben született Budapesten, műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a távol-keleti építészet is. Előfutára volt az organikus építészetnek is.

Beke József mérnök, aki 1867-ben született Pápán, számos magyar folyami híd tervezője volt. Részt vett a Ferenc József-híd (ma Szabadság-híd) és az Erzsébet-híd tervezésében.

Schulek Frigyes építész, aki 1841-ben született Pesten, a Halászbástya és a Mátyás-templom rekonstrukciójának terveivel vált ismertté.

Kós Károly, építész, író és grafikus 1883-ban született Temesváron. Építész diplomáját a budapesti József Műegyetemen szerezte.

Abai György építészmérnök, aki 1925-ben született Budapesten, a budapesti főútvonalak egységes kialakításában, a közvilágítás korszerűsítésében és a nagy forgalmú csomópontok városépítészeti kialakításában játszott fontos szerepet.

Tellyesniczky János és Korbély József, akik 1864-ben születtek, mindketten vízépítő mérnökök voltak, és jelentős szerepet vállaltak a magyarországi vízépítési munkálatokban.

A modern magyar fémipar és kohászati kutatás kiemelkedő alakja Gillemot László, aki 1912-ben született Budapesten. Második Kossuth-díját a titán előállítási technológiájának kidolgozásáért kapta.

Bárány Nándor magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, 1899-ben született Kisbéren. 17 évesen díjat nyert színképelemzéssel foglalkozó munkájával.

Muttnyánszky Ádám gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, 1889-ben született Budapesten. Oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte, és később a hazai bányászatban is jelentős szerepet játszott.

Györki József vegyészmérnök, aki 1891-ben született Pusztakovácsiban, a hazai nyersanyagok hasznosításának elismert szakértője volt. Oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte.

Valkó Imre kolloidkémikus, textilvegyész, 1902-ben született Abonyban. Kutatómérnökként dolgozott Magyarországon és Németországban is.

Ferjentsik Miklós vaskohómérnök, 1859-ben született Jolsán. Műszaki tanulmányait Bécsben és Selmecbányán végezte, vaskohász diplomát szerzett.

Balogh Béla, a hajógyártás elméleti és gyakorlati szakembere, 1909-ben született Debrecenben. Gépészmérnöki oklevele megszerzése után a hajógyártásban vett részt, és számos jelentős hajó tervezésében vett részt.

Kertai György geológus, Kossuth-díjas, az MTA levelező tagja, 1912-ben született Budapesten. Kutatómunkát végzett az ásvány- és kőzettan területén, és a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT)-nál dolgozott.

Jánossy Andor agrármérnök, agrobotanikus, az MTA levelező tagja, 1908-ban született Szombathelyen. A tápiószelei Agrobotanikai Intézet alapítója és igazgatója volt.

Érdi Krausz György mérnök, geodéta, térképész, 1899-ben született Budapesten. Mérnöki oklevelét a berlini egyetemen szerezte, és a Honvéd Térképészeti Intézetben dolgozott.

Haltenberger Mihály geográfus, 1888-ban született Kassán. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Németországban végezte, és ösztöndíjas volt az Amerikai Egyesült Államokban.

Kogutowicz Károly geográfus, 1886-ban született Budapesten. Édesapja, Kogutowicz Manó a magyarországi kartográfia megalapítója volt.

Tudományos és Technológiai Eredmények

A magyar tudósok és mérnökök nemcsak az elméleti kutatásban, hanem a gyakorlati alkalmazásokban is jelentős eredményeket értek el. Jendrassik György 1944-ben jelentette be a nyomáscserélő elvét, amely a háború miatt csak később valósulhatott meg.

Bíró László József, a golyóstoll feltalálója 1899-ben született Budapesten. Szabadalmat Argentínában kapott, ahol a feltalálók napját az ő születésnapján ünneplik.

A biatorbágyi viadukt 1931-es felrobbantása Matuska Szilveszter nevéhez fűződik, aki korábban németországi és ausztriai vasúti robbantásokat is elkövetett.

Az 1988-as békés tüntetés a bős-nagymarosi vízlépcső ellen arra késztette Németh Miklós miniszterelnököt, hogy felfüggessze a munkálatokat.

A Központi Vásárcsarnok (Nagyvásárcsarnok) 1994-ben nyílt meg újra, miután 4 milliárd forintból újjáépítették. Az eredeti terveket Pecz Samu készítette 1897-ben.

Petzvál József Miksa mérnök-matematikus, aki 1807-ben született Szepesbélán, kutatásai az elméleti és gyakorlati fénytan területén jelentősek voltak, találmányai pedig forradalmasították a fényképezést.

Öveges József professzor, tanár, aki 1895-ben született Pákán, ismert volt fizikai kísérleteiről.

Dr. Szabó Gyula tanár, amatőrcsillagász, aki 1914-ben született Gacsályon, a miskolci Uránia Csillagvizsgáló vezetője volt.

Pólya György matematikus, aki 1888-ban született Budapesten, nemzetközi elismertségre tett szert munkásságával.

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, 1893-ban született Budapesten. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, és az első világháborúban medikusként vett részt.

Korizmics László agrármérnök, agrárpolitikus, 1816-ban született Aggszentpéteren. Felső iskoláit a pesti műegyetemen hallgatta.

Ruzitska Béla kémikus, aki 1867-ben született Kolozsváron, élelmiszervegyészeti szakember volt.

Schulek Elemér gyógyszervegyész, 1893-ban született Késmárkon. A családi hagyományokat folytatva választotta a gyógyszerész szakot.

Walland Ernő vízimérnök 1845-ben született. Hunyt el 1912-ben Orsován.

Ferjentsik Miklós vaskohómérnök, 1859. november 19-én született Jolsván. Műszaki tanulmányait a bécsi műegyetemen kezdte, majd Selmecbányán fejezte be.

A magyar tudomány és technika fejlődése folyamatos, és az itt említett személyek csak egy kis szeletét mutatják be a gazdag magyar örökségnek.

Tudósok és Mérnökök Életrajzai

Kiemelkedő Találmányok és Kezdeményezések

Az emberiség fejlődésében kulcsfontosságú szerepet játszottak az újítások és a tudományos felfedezések. Magyarországon számos olyan személyiség alkotott, akiknek munkássága révén új technológiák jöttek létre, vagy meglévőket fejlesztettek tovább.

Kéry Borgia Ferenc jezsuita fizikus és csillagász már a 18. században úttörő munkát végzett a tükrös távcsövek terén. Sikerült 3-8 láb (kb. 1-2,5 m) gyújtótávolságú, kitűnő minőségű fémtükröket előállítania, amelyek külföldön is elismerést szereztek számára. Ezen felül megfigyelte és leírta az 1729/30. évi üstököst.

Aranka György, az erdélyi tudományszervező, nemcsak az anyanyelv művelésével, hanem a természettudományok népszerűsítésével is foglalkozott. Az általa létrehozott Magyar Nyelvmívelő Társaság az első erdélyi magyar tudós társaság volt.

Vállas Antal magyar mérnök, matematikus, egyetemi tanár volt az, aki 1840-ben bemutatta a Magyar Tudományos Akadémia ülésén, miképpen lehet fényképet, dagerrotípiát készíteni. Ezen a napon ünnepeljük Magyarországon a Magyar Fotográfia Napját.

Bíró László József, a golyóstoll feltalálója 1943-ban Argentínában kapott szabadalmat találmányára, ahol a feltalálók napját az ő születésnapján ünneplik.

Jendrassik György 1944-ben jelentette be a magyar szabadalmi hivatalban a nyomáscserélő elvét. A készülék megvalósítására a háború miatt azonban csak londoni működése során került sor.

Gillemot László gépészmérnök, egyetemi tanár, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, a modern magyar fémipar és kohászati kutatás egyik kiemelkedő személyisége volt. Második Kossuth-díját a titán előállítási technológia kidolgozásáért kapta.

A budapesti Központi Vásárcsarnok (Nagyvásárcsarnok) 1994-ben nyílt meg újra, miután 4 milliárd forintos költséggel újjáépítették Pecz Samu építész tervei alapján.

Az 1988-ban Budapesten tartott nagyszabású tüntetés a bős-nagymarosi vízlépcső ellen politikai nyomásgyakorlásként hatott, ami Németh Miklós miniszterelnököt arra késztette, hogy 1989. május 13-án felfüggessze a munkálatokat.

tags: #otp #ingatlanpont #kft #varga #attila

Népszerű bejegyzések:

• Végrehajtási eljárás és ingatlanok
• Az otthon társadalmi szerepe az ókorban
• Az SSL tanúsítvány vásárlásának lépései.
• Hovvirág utca ingatlan
• Házilagos tetőtéri ablak árnyékolás