Ózd Zrínyi Miklós út közös költség: a közös költség értelmezése, megtervezése és behajtása a társasházakban

A társasházakban élők ma Magyarországon tömegesen tapasztalják, hogy a közös tulajdonban lévő elemek fenntartási költségei a tulajdonosokra hárulnak, ezért kiemelt jelentőségű a költségek megtervezése és elszámolása. Ezt az értelmezést és gyakorlati megvalósítást jól mutatja a Társasházi Törvény (Tht.) és a számviteli előírások összefüggése, amelyeket a jogalkalmazás igyekszik egységesíteni. A közös költségek meghatározása és elszámolása sok esetben visszaélésekhez vezet, ezért fontos a pontos jogi felépítés és a kötelezettségek ismerete mind a tulajdonosok, mind a közös képviselők számára.

A közös költség fogalma és feladatai

Szimplán fogalmazva a közös költség a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és a lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodáson túli kiadások összege. A közös költség megfizetése alapvetően a tulajdonostársakat terheli a tulajdoni hányaduk szerint, hacsak az SZMSZ másképp nem rendelkezik. A költség meghatározása és megosztása nemcsak technikai, hanem jogi kérdés is: a közös költség két fő csoportba sorolható - a rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások és a rendes gazdálkodáson túli kiadások (pl. felújítások, bővítések).

A költségek jogi keretei

A társasházi törvény szerint a közös költség a számviteli szabályok szerint értelmezendő és a lakások tulajdonosait terheli arányuk szerint. A költségvetést a közgyűlés hagyja jóvá, és a költségvetésben a tervezett (előre megjósolt) kiadások szerepelnek, amelyek általában „kiadások” néven jelennek meg. A közös költség hozzájárulása egy előleg-szerű összeg, amely a későbbi tényleges költségek fedezésére szolgál. A költségvetést minden évben, az SZMSZ és a Tht. előírásainak megfelelően kell elkészíteni, és a tényleges kiadások megosztását a költségvetésben tervezett előrelátó elszámolásnak megfelelően kell megvalósítani.

Hozzájárulások és költségvetés tartalma

A közös költség tartalmazza a társasházi biztosítási költségeket (épületen belüli vezetékhálózatok meghibásodására, beázásra, viharkárra vonatkozó díjak), a fenntartási költségeket (lépcsőház takarítása, közös helyiségek rezsije, liftek üzemeltetése, szemétszállítás, járdák és zöldterületek karbantartása), valamint a felújítási költségeket (homlokzat felújítása, tetőcsere, korszerűsítés, panelprogram). A rendes gazdálkodást meghaladó kiadások között találhatók például a bővítés vagy a közös épületberendezés létesítése is, amelyeket csak egyhangú tulajdonostársi határozattal lehet vállalni.

A közös költség megállapítása és a tételek szerinti bontás

A közös költség összegének meghatározása egyedi alapon történik minden társasház esetében, hiszen a lakások száma, a műszaki állapot, az épület kora és energiahatékonysága, valamint a korábbi és tervezett kiadások mind befolyásolják ezt az összeget. A közös költség mértéke általában annak függvénye, hogy ki mekkora területtel rendelkezik: a nagyobb lakások magasabb költséget jelentenek a tulajdonosok számára. A költségvetésben a fenntartási elemek külön költségnemekre bonthatók, például üzemeltetési, felújítási és egyéb kiadásokra, és ezek megosztását az SZMSZ szabályozza.

Havi hozzájárulás és alapterület szerinti számítás

A költség megállapítása történhet a közös tulajdoni hányad szerint számított havi hozzájárulás, vagy az alapterület alapján történő havi hozzájárulás szerint. A közös költség összege tehát olyan mértékben növekszik, ahányan és mekkora területeket birtokolnak a társasházban. Az SZMSZben rögzíteni kell a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetésének szabályait, valamint a költségnemek és a számítás módját. A közös költség teljesítése kötelező minden tulajdonostársnak, és a befizetések alapbizonylata a közgyűlési határozat.

A behajtás és a késedelmek kezelése

Ha egy tulajdonos nem fizet, a közös költség behajtása érdekében előbb írásbeli emlékeztetőt, majd fizetési felszólítást küldenek. A behajtási folyamat elindítása az SZMSZ felhatalmazása vagy egyedi közgyűlési határozat alapján történhet. A fizetési meghagyásos eljárás költségei tovább növelhetik a tartozást, és a vitás tartozások esetén az ellenmondás lehetősége áll fenn. A tartozás elévülési ideje öt év, és végső soron polgári peres eljárás is bekövetkezhet. A közös költség behajtása felelősséggel jár a közös képviselőre, aki köteles a határozatokat végrehajtani és a jogi lépéseket koordinálni.

Albérlet és közös költség

Az albérletben élők esetében általában a közös költség a bérlőt terheli a rezsivel együtt, ha az SZMSZ és a bérleti szerződés ezt lehetővé teszi. A bérleti megállapodásba érdemes beilleszteni a közös költség rendezésének kérdését, különösen a fontosabb, tervezett kiadásokat érintő tételeket (például panelprogram vagy tetőfelújítás). A tulajdonos magára a közös költséget továbbra is felel, és az albérlőre hárított költségek arányát az SZMSZ és a szerződés határozza meg. A jövőbeli nagyobb kiadások esetén gyakori, hogy a tulajdonos a megemelkedett közös költséget az albérleti díjba foglalja be, de ezt mindenképpen előzetesen tisztázni és írásba foglalni kell.

Közös képviselő feladatai

A közös képviselő feladatai közé tartozik a közgyűlési határozatok végrehajtása, a napi ügymenet intézése, a költségvetés és a számviteli beszámolók elkészítése (éves költségvetés és elszámolás). Minden évben költségvetési javaslatot és elszámolást kell készítenie, a közgyűlés pedig ezt végül jóváhagyja. A gyorsan változó árajánlatok kezelése és a határozatok elfogadtatása megnehezítheti a közös képviselő munkáját, de ez alapvető részét képezi a társasházak mindennapi működésének.

Infografika: a közös költség összetevői és megosztása

Rövid összefoglalás a gyakorlatból

  • A közös költség a közös tulajdon fenntartásának és felújításának költségeit foglalja magában, amelyet a tulajdonostársak arányosan, a tulajdoni hányaduk alapján viselnek.
  • A költségvetésnek a Tht. és az SZMSZ előírásai szerint kell megvalósulnia, és a tényleges kiadások alapján kell elszámolni.
  • A közös költség behajtása írásbeli emlékeztetőkkel, fizetési felszólításokkal kezdődik; súlyos elhanyagolás esetén fizetési meghagyás és végrehajtási eljárás jöhet szóba.
  • A közös költség megemelő tényezők közé tartoznak a tervezett felújítások és a karbantartási projektek (pl. tetőcsere, homlokzati szigetelés).

A közös költség tehát a társasházak mindennapjainak biztosítására szolgál, és a jogi keretek - különösen a Tht. és az SZMSZ - határozzák meg annak viselését, megfizetését és a visszafizetésre vonatkozó szabályokat.

tags: #ozd #zrinyi #miklos #ut #kozos #koltseg

Népszerű bejegyzések: