Paksy István foldalap kezelo és a pentelei uradalom története a hódoltság után

Dunapentele a 17. század végén és a 18. század elején a török hódoltság utáni újjáépítés és a földbirtokviszonyok alakulásának összetett példája. A 1683. évi ostromot követően a török uralom gyorsan meggyengült, és 1686-ban Buda visszafoglalásával a Duna menti útvonal is a Habsburg hatalom kezébe került. Pentelén a lakosok közé tartozó rácok többsége 1690-re visszatért, miközben a település földrajzi helyzete, a porció és a katonai szolgáltatások évről évre megterhelőbbek lettek. A kuruc időszak és a felszabadító háborúk hatására az adóterhek és a szolgáltatások minden részletét újraszabták, és ez meghatározó szerepet játszott a későbbi birtokviszonyokban is.

A település lakosai, birtokok és adóterhek a hódoltság után

A pentelei közösség a török hódoltság végén a török és a magyar földesurak kettős terhét viselte. A porció bevezetése 1683-tól jelentős többletterhet rótt a lakosságra, amely a katonai elszállásolásból adódó természetbeni szolgáltatásokat is magába foglalta, és 1700-ban a porciót a pentelei Tolna vármegye kaparintotta meg. A lakosok 1696-os összeírása 56 jobbágyot és egy s így adómentességet élvező bíró (Stanok) nevét tartalmazza; a rác lakosságot pedig főleg keresztnevek és egy-két családnév jelöli. A falusiak gyakran kiszolgáltatott helyzetben voltak, miközben a földbirtokos Daróczy István és a Paksy örökösök adó- és szolgáltatási terheket szabtaktak ki rájuk.

Paksy tulajdon és a jogi harc a birtokért

A török kor végén Paksy Anna férje, Daróczy István szintén nagy fennhatósággal rendelkezett a pentelei birtokrészek felett. A kamara gazdasági hatáskörének kibővítése és a földbirtokosok visszaéléseinek megakadályozása érdekében a Budai kamarai adminisztráció igyekezett fellépni, de eredménytelenül. 1700-ban a Paksy örökösök Pentelét és a hozzátartozó birtokrészeket a neoacquistica commissio keretében fiskális kezelés alá vették, majd az örökségfelosztás körüli perben 1703-ban jelentős események történtek: 32 ezer forinttal kellett kompenzálni a résztvevő családokat, és a pentelei birtokokat időlegesen visszaszerezték vagy zálogba adták. A háborús események során a kurucok és a megyei nemesség között is feszültségek keletkeztek, ami a települések közötti viszonyokra is hatást gyakorolt.

A 18. század eleje: megújult társadalmi viszonyok és a gazdálkodás

1703-1704 környékén a kuruc felkelések és a Rákóczi-szabadságharc hatására a pentelei népesség adóterhei részben enyhültek, de a rác települések és a magyar kuruc katonák közti viszonyok újra és újra megterhelték a lakosokat. 1715 és 1720 között a családfők száma 34-ről 29-re, majd 32-re nőtt; a szántóföldek területei nagy határértékek között oszlottak el. A rétek és a szőlőskertek aránya kiegyensúlyozottabb volt, ám a földhasználat háromnyomásos gazdálkodás igényével fejlődött, a háromnyomásos ugaturális gazdálkodás még kevésbé terjedt el. A pentelei gazdák 1700-as évek elején malmot is üzemeltettek, és a halászatból származtathattak kereskedelmi bevételeket is, bár a borkereskedelem korlátozásai befolyással voltak a gazdaságra. A postaállomás és a török erődítmény környéke megőrizte stratégiai és gazdasági jelentőségét, a görögkeleti vallású rác lakosság továbbra is önálló vallási életet élhetett a Rácdombon álló templom körül.

A Paksy és rokon családok öröklődése, a birtokösszeírás és a peres ügyek

A 17. század végén Paksy család birtoka a török kor végével egybeolvadt Delóczy István hatalmába, és a későbbi években török és magyar uradalom is érintette a település életét. A Paksy Anna fiának, ifjabb Daróczy Istvánnak a birtokos szerepe 1700-as évek elején került középpontba: az örökségért folytatott perben a kortársak között jelentős jogi harc zajlott. A per eredményeként a birtokokat Tolna, Fejér, Komárom, Pest-Pilis-Solt, Csongrád, Szabolcs, Bihar, Békés, Pozsega és Kőrös megyékben felosztották, majd Daróczy István és a rokonság között a kölcsön és a zálogok rendszerén keresztül rendeződött a tulajdoni viszony. A bírósági eljárások és a királyi kamara küzdelmei tükrözik a 18. századi magyarországi birtokviszonyok átalakulását.

A paksi atomerőmű és modern kapcsolódó események

A modern időkben Paksi Atomerőmű beruházása új fejezetet nyitott a vidék gazdaságában: 1969-es holtpont után 1974 tavaszán indult újra, és 1975-ben közel 2500-an dolgoztak a területen. Az alapkövet 1975-ben helyezték el, amelyet később, a látogatóközpont megnyitóján és a 40 éves évfordulón újra elővillantottak. A beruházás egyes eseményei, a hivatalos ünnepségek és dokumentumok elhelyezése az urnában mind részei voltak a korszak emlékezetének. A paksi közösség és a helyi dolgozók részvétele példa a nagyszerű ipariprojekt társadalmi dimenzióira. A későbbi események során a gazdálkodók és a település lakói is aktívan részt vettek a közös memória megőrzésében, legyen szó az élelmiszer-termelésről vagy a földtulajdonról kapcsolatos jogi vitákról és társadalmi mozgalmakról.

Infografika: Pentelét érintő török hódoltság utáni társadalmi és birtokviszonyok

Az 1990-es évektől kezdve a földbirtokkal kapcsolatos viták tovább tárgyalódnak, például a somogyi gazdák vagy bábonymegyeri gazdálkodók ügyében zajló peres eljárásokban. A Siófoki Járásbíróság folyamatosan nyomon követi a földárverések elleni tiltakozásokat és a jogi eljárásokat, amelyek során a helyiek a földtulajdonhoz való jogukat és a közérdekű használatot hangsúlyozzák. A gazdák gyakran hangsúlyozzák, hogy a földalapkezelő és az állami szervezetek közti koordináció hiányosságai miatt veszítik el a termőföldet, és ezzel párhuzamosan a vidéki közösségek közéleti súlya is csökken.

1683-1686: török hódoltság utáni átállás és adóterhek alakulása.
1690-1703: rác települések és pentelei jobbágyok életének nehézségei; adóbehajtás és kiváltó események.
1703-1704: Rákóczi kuruc felkelések hatásai és a birtokviszonyok változása.
1700-1720: birtokösszeírások, peres ügyek, és a földárverések következményei.
1970-1990: modern beruházások, ipari és gazdasági fejlődés a Paksi Atomerőmű környékén, közösségi emlékek megőrzése.