A termőföldárak és bérleti díjak alakulása Magyarországon az EU-s összehasonlításban
Az Európai Unióban továbbra is rendkívül nagy eltérések tapasztalhatók a mezőgazdasági földek áraiban és bérleti díjaiban. Az Eurostat 2024-re vonatkozó adatai szerint nemcsak országonként, hanem régiónként is jelentős különbségek alakultak ki, ami alapvetően meghatározza a gazdálkodók lehetőségeit és versenyképességét.
A történelem során a föld mindig is a legbiztosabb, legértékállóbb tulajdon volt, amivel egy ember rendelkezhetett. A termőföldek pedig mindig kiemelt fontosságúak voltak, nem egy háborút indított emiatt az emberiség. Ebből kifolyólag a termőföldek ára jellemzően folyamatosan magas volt, és különösen igaz ez a jelenre, amikor szinte minden nap érkeznek a hírek a termőföldek kimerüléséről, művelésre alkalmatlanná válásáról.
Magyarország az alsó-közép mezőnyben, az EU-átlag alatt helyezkedik el a termőföldárak tekintetében. Nálunk nagyságrendileg 10-12 ezer euró/hektár áron szerezhető meg a termőföld, szemben a 15 ezer eurós uniós átlaggal.
Tehát a magyar termőföld 20-30%-kal olcsóbb, mint az uniós átlag, de még drágább, mint Szlovákiában, Horvátországban, Litvániában és Lettországban. Ebben szerepe van a földtörvény tulajdonszerzési korlátainak, mivel a nagy befektetők kevésbé tudják a tőkeerejüket érvényesíteni egy-egy regionális beruházásnál.
Ami a bérleményeket illeti, más a helyzet. Bár az uniós átlagtól ezen a téren is nagyjából 25 százalékos az elmaradásunk, de a földbérleti díjak terén már jó pár országot megelőzünk, köztük Franciaországot és Csehországot. Egy hektár mezőgazdasági föld átlagos bérleti díja 295 euró volt az EU-ban 2024-ben. A legmagasabb bérleti díjak Hollandiában (941 €/ha), Dániában és Görögországban voltak, míg a legalacsonyabbak Szlovákiában, Horvátországban és Máltán. Magyarországon az átlagos bérleti díj kb. 200-250 €/ha.
A regionális különbségek Spanyolországban kiugróak, de már hazánkban is nagyobbak, mint a földárak terén. Ez azt jelenti, hogy a földbérleti piac "szabadabban" követi azokat a regionális eltéréseket, amelyek a helyi adottságokból adódnak. A hazai bérleti díjak sajátos módon nemcsak a föld minőségét vagy a piactól való távolságát tükrözik, hanem azt is, hogy mekkora támogatást lehet vele érvényesíteni az adott térségben.
A KSH 2024-es adatai szerint a száraz Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun a hat legdrágább megye közé tartoznak 101 és 94 ezer forintos átlagos bérleti díjjal. (Az éves áremelkedési ütem 4-5%-os.) A földtulajdonosok ugyanis a lejáró szerződések újrakötésekor erőteljesen figyelembe veszik azt is, hogy a föld használója agrár-környezetgazdálkodási (AKG), illetve egyéb kifizetésre jogosult-e. Az alföldi térségek pedig nagy arányban lefedik azt az 1,6 millió hektárt, amelyhez 160-220 ezer forintos hektáronkénti AKG-kifizetés kapcsolódik.
Mivel cégek nem tulajdonolhatnak földet hazánkban (a cégben részt vevő magánszemélyek viszont fejenként 300 hektárt), így hazánkban a földbérleti piacon mutatkozik igazi verseny, aminek csak az szab gátat, hogy a szerződésekben szereplő összegnek "a helyben szokásos piaci értéket" kell tükröznie.
Termőföldárak az EU-ban és Magyarországon
Az Európai Unió tagállamaiban a termőföldárak tekintetében rendkívül nagyok a különbségek. A KSH Statisztikai Tükör „Termőföldárak és bérleti díjak 2018” adatai szerint a szántó átlagára 2017-ben Hollandiában 68 ezer euró/hektár, míg Romániában 2 ezer euró/hektár volt.
Az EU 23 tagállamára vonatkozó 2024-es adatok alapján a szántóföldek hektáronkénti ára Lettországban volt a legalacsonyabb (4 825 euró), míg Máltán a legmagasabb (201 263 euró). Regionális szinten a holland Flevoland tartományban voltak a legmagasabbak a szántóföldárak (hektáronként átlagosan 187 109 euró), míg a svéd Övre Norrland régióban a legalacsonyabbak (hektáronként átlagosan 1 933 euró).
A szántóföldek általában drágábbak voltak, mint az állandó gyepterületek. Az EU-ban egy hektár szántóföld átlagára 15 224 euró volt, míg egy hektár állandó gyepterületé 11 753 euró. Luxemburg kivételével minden országban drágább volt a szántóföld, mint a gyepterület.
Az állandó gyepterületek Bulgáriában voltak a legolcsóbbak (hektáronként 1 877 euró), ami körülbelül 4,5-szer kevesebb, mint egy hektár szántóföld ára (8 679 euró).
Földbérleti díjak alakulása
Mi a helyzet a bérleti díjakkal? A földbérleti díjak is jelentős eltéréseket mutattak. Az EU-ban a szántóföld és/vagy állandó gyepterület átlagos bérleti díja hektáronként 295 euró volt 2024-ben.
Regionális szinten a spanyol Kanári-szigeteken volt a legdrágább a földbérlet (hektáronként átlagosan 2 785 euró), ezt követte a holland Flevoland (1 825 euró) és Észak-Brabant (1 098 euró).
Azon EU-országokban, amelyek külön adatokat közöltek a szántóföldek és az állandó gyepterületek bérleti díjairól, a gyepterületek bérlése mindig olcsóbb volt. Egy hektár állandó gyepterület bérleti díja 2024-ben Szlovákiában volt a legalacsonyabb (átlagosan 38 euró), míg Írországban a legmagasabb (átlagosan 407 euró).
A szántóföldek esetében ez a tartomány Szlovákia 82 eurójától Írország 540 eurójáig terjedt.
A földbérleti díjak 2024-ben újra emelkedtek az előző évi stagnálást követően. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző két év 12, majd 1,4%-os növekedése után - átlagosan 5,1%-kal haladta meg a 2023. évit. Országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 86 900 forint volt.
A gyep bérleti díja 11, a gyümölcsösé 5,4, az erdőé 3,6, a szőlőé 2,7%-kal nőtt 2023-hoz mérten.
2024-ben a vármegyék több mint felében elérte az 5%-ot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Vas vármegyében 14%, Nógrád vármegyében 11%, Heves vármegyében pedig 10%-kal haladta meg a szántó bérleti díja az előző évit.
A termőföldpiac dinamikája Magyarországon
2024-ben folytatódott a termőföldpiac élénkülése, az értékesített termőföldek területe 12%-kal haladta meg az előző évit. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 4,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,4 millió forint volt hektáronként. 2024-ben 12%-kal több termőföldterületet értékesítettek, mint egy évvel korábban.
Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 1,0%-a, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 19%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az előző évinél.
Az összes értékesített terület 71%-át a szántó tette ki, részesedése 3,8 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Az erdő 15%, a gyep 10%, a szőlő és gyümölcsös 3,6%-os arányt képviselt a forgalomból.
2024-ben a vármegyék több mint felében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva, leginkább Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegyében (60, 31 és 31%-kal).
A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (7100, 6800, 6000 és 5900 hektár).
A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek.
A járási szántóátlagárak Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyében szóródtak a leginkább. Ezekben a vármegyékben a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között több mint 2,5 millió forint volt a különbség.
A legmagasabb járási szántóátlagárak Pest vármegyében voltak a Szentendrei (5,6 millió forint/hektár) és a Szigetszentmiklósi (5,2 millió forint/hektár) járásban.
2024-ben is az ország egész területét lefedő 82 mikrokörzet közül a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság szántóinak átlagára volt a legmagasabb (3,9 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradtak ugyanebben a vármegyében a rosszabb adottságú Tiszamellék, Bihar-Sárrét, Nyírség-Erdőspuszták szántóinak átlagárai (2,1-2,7 millió forint/hektár).
A szántó átlagárának emelkedése a 17,1-20,0, illetve a 20,1-23,0 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben volt a legmagasabb, 8,2 ill. 8,0%-os értékkel.
2024-ben a vármegyék több mint felében lassult a szántó átlagárának emelkedése. A drágulás mértéke csak Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében érte el a 10%-ot.
2024-ben a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 24%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben.
A földtulajdon és bérlés fontossága
A termőföldek és különféle földterületek adásvételét a gazdák mindig is nagyon fontosnak tekintették, hiszen a föld szolgált az életüket minden téren meghatározó mezőgazdasági tevékenység legfontosabb alapjául. Emellett a földterületek birtoklásának hagyományosan vagyonképző ereje volt, amely egyúttal mindenféle családi és társadalmi dinamikát is meghatározott a hagyományos paraszti illetve földesúri közösségekben.
A termőföld, földterület Piactér kategóriában a hirdetők Magyarország szinte teljes területéről kínálnak eladásra, illetve bérlésre szánt földeket. A kínálati oldal mellett ugyan kisebb számban, de szolidan a keresleti oldal is képviselteti magát, hiszen vannak olyan hirdetések, ahol megvételre, vagy bérlésre keresnek különböző mezőgazdasági jellegű földterületeket.
A rovatban kínált földterületek sokfélék lehetnek, hiszen a hagyományosnak mondható termőföld és szántók mellett előfordulnak gyümölcsösöket, szőlőültetvényt, zártkerti ingatlanokat, legelőket, réteket, kaszálókat, tavakat, egyéb telkeket stb. kínáló és kereső apróhirdetések is.
10 legolcsóbb hely mezőgazdasági föld vásárlására Európában | Gazdálkodás európai országokban
tags: #1 #hektar #labon #allo #bza #ara