Pályázat egyetemleges jelzálogjog: alapelvek, hatásköri szabályok és gyakorlati példák
A zálogjog a szerződési biztosítékok egyik formája, amely alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követelések megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjog jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítására is alapítható. A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál, és a tartozás csökkenésével a felelősség mértéke is csökken.
A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjog hatálya általában a zálogtárgy birtoklásától és a nyilvántartásba történő bejegyzéstől függ. A zálogszerződést írásban kell megkötni, és bizonyos zálogtárgyak elzálogosításához jogszabályok további alakszerűségi követelményeket fűzhetnek (például közjegyzői okiratba foglalás).
Az ingatlan és más dolgok zálogszerződései: hol van a határ?
Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához a szerződésen túl a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Az ingatlant terhelő zálogjogot az ingatlan egészére vagy közös tulajdonban álló ingatlannak a tulajdonos társat megillető egész illetőségére lehet bejegyezni. Más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
A zálogjog jogosultja a kielégítési jog megnyílásával a zálogkötelezett vagyonából kereshet kielégítést, de a zálogtárgy épségét meg kell őriznie. A zálogtárgyat a jogosult köteles épségben megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor azt a zálogkötelezettnek visszaadni. A hasznok elsősorban a szükséges költségek fedezésére szolgálnak.
A felek jogai és kötelezettségei jelzálog esetén
A zálogjog osztható követelés meghatározott részén is keletkezhet. A zálogjog érvényesítéséhez a jog vagy követelés kötelezettjét értesíteni kell. A jogosult a zálogkötelezettől a kielégítéshez szükséges okiratokat átadását kérheti. A jogot vagy követelést terhelő zálogjog kötelezettje a jogosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkozatot, amely a kielégítés alapját megszünteti vagy hátrányosan változtatja meg. Az önálló zálogjog - ranghelyének megtartása mellett - átváltoztatható követelést biztosító jelzálogjoggá a felek megállapodásával, ha a zálogjog nyilvántartásban is szerepel.
Önálló zálogjog és kapcsolódó átalakítások
Az önálló zálogjog az általános jelzálogjog szabályai szerint - ranghelyének megtartása mellett - átruházható; az átruházás azonban kizárólag a nyilvántartásba történő bejegyzéssel válik érvényessé. Ellentétes megállapodás hiányában a zálogjog a zálogtárgyból kielégítést biztosít, és a felek ezt a feltételt a nyilvántartásban rögzítik. Az átváltoztatás részletes feltételei a vonatkozó jogszabályok szerint rendezettek, és a nyilvántartásba történő bejegyzés további feltételeket nem pótol.
Gyakorlati példák a pályázatok világában
- A pályázatok benyújtásának kezdő időpontja és határideje, az ajánlati biztosíték formája és összege. Az átutalás során a biztosítékot a pályázó a meghatározott bankszámlára kell utalnia, és az átutalási bizonylatot mellékelni kell a pályázathoz. A felszámoló kamatot és kezelési költséget nem fizet, de az nyertes a vételárba beszámíthatja a biztosíték összegét.
- Az értékelés alapja a megajánlott vételár nagysága. Legfeljebb 10%-kal eltérő azonos értékű pályázatok esetén nyilvános ártárgyalásra kerül sor. Az ártárgyalás az EÉR rendszerben történik, és az érintettek elektronikus üzenetben kapnak értesítést a fordulókról.
- Ha a pályázat érvénytelen vagy a nyertes nem teljesíti a szerződéskötés feltételeit, a biztosíték visszautalásra kerül vagy a szerződéskötés költségei a nyertest terhelik. A szerződéskötés költsége a nettó vételár 1% + ÁFA, minimum 30 000 Ft + ÁFA lehet.
- A pályázók személyes és gazdálkodó szervezeti adatait és dokumentumait a kiírás részleteinek megfelelően kell benyújtani, beleértve az azonosításhoz szükséges okmányok másolatát és a vállalt nettó vételárat.
Jelzálogjog és a tulajdonjog kapcsolata
A jelzálogjog tárgya lehet ingatlan, illetve egyéb vagyontárgyak, jogok vagy követelések. A jelzálogjog célja a biztosított követelés fedezete, amely lehet jelen vagy jövőbeli követelés is. Ha a zálogtárgy alaptalanul, vagy a jelzálogjogot érintő felelősség szabályai szerint rendellenesen keletkezik, a felek jogai és kötelezettségei az adott helyzet szerinti jogi keretben értelmeződnek.
A zálogjog az általános jogi elvek szerint abszolút hatályú és mindenki számára kötelező. A dologi hatályból következik, hogy a zálogtárgyra vezetett végrehajtást minden érintett tűrnie kell, aki a zálogjog alapítását követően jogot szerzett a zálogtárgyra.
Összefoglaló jogi keret a gyakorlatban
A zálogjog a Ptk. XXIII. fejezetében, illetve a 251-269. §-ai szabályozzák a szerződés biztosítékait, több, mint egy évtizede módosultak a hazai és európai normákhoz igazodva. A Ptk. 251. § (1) kimondja, hogy zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - más követelések megelőző sorrendben - kielégítést kereshet. A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra (Ptk. 251. § (4)). A jelzálogjog jelenléte különleges jogi helyzetet teremt a felek között, és az ingatlanok terhére történő bejegyzése rendkívül fontos a jogbiztonság érdekében. A fentiek alapján a zálogjog az egyik legfontosabb hitelbiztosíték, amelynek alapelvei és gyakorlati alkalmazása élesen összefügg az ingatlan- és követelésjoggal.
Hallás | Hogyan működik?
tags: #palyazat #egyetemleges #jelzalogjog