Passzív hűtés: hogyan tartható hűvösen egy épület nyáron
A passzív hűtés - vagyis az épület hűvösen tartása a nyári forróságban - nem újkeletű dolog. Már az őseink is alkalmazták vályogházaikban: a vastag vályogfalak tárolják a hőt, illetve a hűvöset, amelyet a falak az éjszaka folyamán vesznek fel. Napközben a tetőeresz, a tornác árnyékolják az ablakokat, s a zsindely a tetőn viszonylag jól szigeteli a házat. Éjszaka kitárják az ablakokat, nappal becsukják. A modern építészetben feledésbe merültek ezek az egyszerű elvek: hatalmas üvegfelületek - részben árnyékolók nélkül -, vékony, alig szigetelt falak és tetők, ki-be ugró homlokzatok jellemzik az épületeket.
Minden helyiségben működik valamilyen elektromos berendezés: a hűtő, a plazmatévé és a számítógépek ontják a meleget. A passzívházakban - melyek a legalaposabban kutatott épület standard képviselői - már a kezdeti elméleti vizsgálatok kimutatták, hogy a közép-európai mérsékelt éghajlati területeken álló épületek kiválóan hűthetők passzívan, azaz a régi parasztházak elvét követve. Ha nincs is passzívházunk, azért az alapelvek minden épületben működnek, és így a passzív hűtést bárki alkalmazhatja az otthonában.
Alapelvek és gyakorlati következtetések
Minél jobb az épület hőszigetelése, annál hosszabb ideig képes tárolni az éjszakai hűvöset a nap folyamán. Ha az épület amúgy is felújításra szorul, feltétlenül hőszigeteljük! Főleg a tetőtérben javul drasztikusan a közérzet, miután vastag hőszigetelést kapott. Minél többet szellőztetünk éjszaka, annál hűvösebb lesz napközben. Éjszaka általában annyira lehűl a levegő, hogy alkalmassá válik az épület szerkezetének hűtésére. Ehhez azonban magas légcserére van szükség, mivel a levegőnek alacsony a hőtároló képessége. Tehát az ablakokat ki kell tárni, de legalább is buktatni.
Az emeletek közötti szintkülönbség segíti az épület átszellőztetését. Szereljünk fel minden ablakra - lehetőleg külső - árnyékolót. A modern szerkezetek beengedik a fényt, de kizárják a közvetlen napsugarakat. Ha nincs lehetőségünk külső árnyékoló felszerelésére, legalább belülről árnyékoljunk, bár ez a megoldás sokkal kevésbé hatásos. Különösen előnyösek az olyan anyagok, melyek külső oldalukon visszatükrözik a napfényt. Vészmegoldásnak a következőt ajánljuk: kartonra ragasztott alufóliát helyezzünk el az üveg belső oldalán. A fólia visszatükrözi a fénysugarakat azelőtt, mielőtt azok átváltoznának hővé. A helyiség ugyan sötét lesz, de több fokkal csökken a hőmérséklet.
Kapcsoljunk ki minden felesleges áramfogyasztót, és vásároljunk energiatakarékos készülékeket! A laptop kevesebbet fogyaszt a hagyományos számítógépnél, a többletköltség 1-2 év alatt megtérül, s nem mellékesen kevésbé fűti nyáron az irodánkat. A legtöbb passzívház helyiségeiben a nyári hőmérséklet átlagosan 25-26 fokra korlátozható minden hűtés nélkül. Az épület nyári viselkedését kielégítő pontossággal számítani is lehet, így meghatározható, hogy szükség van-e további hűtésre.
Passzív hűtés eljárásai
Ha erre szükség lenne, az alábbi passzív hűtési eljárás is rendelkezésre áll, legalább is a passzívházak esetében. A talajba csőkígyót helyeznek el, amely a vasbeton födémben folytatódik. Amennyiben szellőztető berendezés is üzemel az épületben - ami a passzívházak nélkülözhetetlen tartozéka -, akkor a szellőző levegő is hűthető a csőkígyó segítségével. Utóbbi lehetőség azonban csak a jól szigetelt és árnyékolt passzívházakban adott. A levegővel szállított hűtés csak minimális teljesítményre képes - ez ugyan tökéletesen elég egy passzívházban, ám magasabb hőigényű épület esetében kevésnek bizonyul.
Ezt követően bemutatnak olyan megoldásokat, amelyek minimális áramigénnyel működnek - töredékét teszik ki egy klímaberendezés energiafogyasztásának -, hiszen a környezeti energiát hasznosítják. Nagyobb épületekben - például irodaházak esetében - bevált módszer a szondás hőszivattyús rendszer kiépítése a fűtésre és a hűtésre. Nyáron az épületből elvont hő a talajt regenerálja, így télen nagyobb hatékonysággal tud fűteni is. A fűtés és a hűtés energiaigénye töredéke a hagyományos épületgépészeti eljárásokhoz képest, igaz, a kezdeti befektetés jóval magasabb.
A klímaváltozás korában a nyarak egyre forróbbak lesznek, s egyre kevésbé fogunk tudni lemondani a hűtésről a magyar éghajlati viszonyok mellett. A passzív hűtés módszerei segítik a hűtésre fordítandó energiaigény drasztikus csökkentését. A megfelelő viselkedési szokások elsajátítása, alkalmazása is lényegessé válik. A dráguló energiaárak és megcsappanó energiaforrások mellett fontos, hogy új építés, vagy felújítás esetén vizsgáljuk az energiamegtakarítás és a passzív hűtés lehetőségét, mert legközelebb erre 20-50 év múlva - következő felújítás alkalmával - lesz lehetőség.
Az Európai Unió 2021-től új építés esetén zéró CO2 kibocsátású épületek létesítését írja elő minden tagországban. Szerző: Sariri-Baffia Enikő okl. 2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Hőszivattyú és fan coil: ha egy energiahatékony hűtési megoldást keres
Hőszivattyú, hűtés és passzív megoldások
A hőszivattyú több egy egyszerű fűtőberendezésnél: egyetlen készülékbe zárva képes egy háztartás szinte teljes energetikai rendszerét kiváltani. Így nem csak a téli hónapok alatt, de az év 365 napján a beltéri klímakomfort szolgálatában áll. A hőszivattyús hűtés alapelve, hogy a készülék képes megfordítani a hőáramlás irányát.
Attól függően, hogy melyik típusát választjuk, a készülék a kinti levegőből, a talajból vagy a talajvízből “táplálkozik”. Tekintve, hogy a hőszivattyú működéséhez szükség van elektromos áramra, a napelemrendszer ezt az igényt fosszilis tüzelőanyag használata nélkül, teljesen ki tudja váltani. A két rendszer kombinációja ráadásul úgy is kiépíthető, hogy a megtermelt áram elraktározható legyen.
Aktív vs passzív hűtés
A hőszivattyús hűtésnek két fajtája létezik, attól függően, hogy a rendszer a környezeti adottságokat használja, vagy teljes kapacitással dolgozik a kívánt hőmérséklet biztosításán. Aktív hűtési mód során a hőszivattyú a teljes körfolyamatot kihasználja, és aktívan szállítja a hőt az egyes helyiségekből a külső közegbe. A passzív üzemmód pedig a környezet természetes hőmérséklet-különbségét használja ki.
A levegő-víz hőszivattyú és a fan coil kombinációja a leginkább kedvező alternatíva lehet: csendes, párátlanít és egyenletes hőelosztást biztosít. A passzív és aktív hűtési lehetőségek közötti döntést mindenkor szakemberrel érdemes meghozni, hiszen az adott telek, költségvetés és igények alapján más-más megoldás a legcélszerűbb.
Passzívház és annak költségei
A passzívházak egyre népszerűbbek szerte a világon. A magyar realitásban a költségek összehasonlíthatók Németország adataival: a passzívházak kb. 8-15%-kal kerülnek többe, és 10-15 év alatt térül meg a befektetés. A megfelelően tervezett passzívház nyári hűtési igénye minimális, és a lakók viselkedésén múlik, hogy nyáron mennyi hűtésre van szükség.
Ha szeretnénk hűtési energiatartalékot, akkor sem javasolt split klíma beépítése. Passzívházba split klímának még a gondolata is illetlen. A két keringetőszivattyú energiafogyasztása körülbelül 120 W lehet, amely Energiakulcs rendszerrel csökkenthető. A berendezés működése hasonlít a gyermekek által kedvelt játékhoz, a Transformers-hez.
Miért éri meg a passzív hűtés?
A passzívházakban a nyári hőmérséklet 25-26 fok körül tartható minden hűtés nélkül, ha a lakók betartják a megfelelő viselkedési szabályokat: árnyékolás, szellőztetés, és az ablakok megfelelő nyitása-zárása. A hőmérséklet fenntartását szolgáló stratégiák közé tartozik a napsugárzás minimalizálása külső árnyékolókkal, a nyílászárók megfelelő méretezése és a hatékony szellőztetés, amely hővisszanyerővel történik.
A hűtéshez két fő út áll rendelkezésre: passzív és aktív megoldások, illetve ezek kombinációi. A passzív hűtés a talajszonda vagy kollektora, illetve a természetes hűtőkapacitást használja ki, míg az aktív megoldások a hőszivattyú és a ventilátorok együttműködését igénylik. A döntés mindig az adott telek adottságaitól és a költségvetéstől függ.