Passzív ház paraziták: hogyan nőtt meg az energiahatékonyság és miért hoz új kihívásokat

Manapság, amikor egyre fontosabb a környezetvédelem, a környezettudatosság az élet egyre több területén válik fontossá. Nincs ez másként az építőiparban sem, ahol ennek egyik jeleként terjednek a passzívházak. Nagyon leegyszerűsítve: egy aktív ház több energiát termel, mint amennyit felhasznál. Ez elsőre elég sci-finek hangzik, de nem az. A helyiségekben a levegőt a napsütés, a bent lévő emberek és műszaki berendezések melegítik fel. A passzívház sajátoságaiból adódik, hogy egyszerűen vannak olyan telkek, melyekre nem lehet passzívházat építeni.

Ha minden rendben, akkor kezdődhet az építkezés. Jó példa lehet erre a természetes alapanyagú Silka mészhomoktégla és az Ytong pórusbeton falazóelem. A XIII. kerületi bérház alapvető koncepciója, hogy a lakások költségei előre tervezhetőek legyenek, így biztosítva a hosszú távú lakhatást. Ez persze szép cél, de reálisan nézve elég ritkán megvalósítható, így valamilyen fűtési rendszerre szükség van.

A passzívházak az elmúlt évtizedekben előre törtek az európai építészeti trendekben. Ha az eredeti definíciót nézzük: a passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A kívánt hőmérséklet eléréséhez elsősorban a napenergia passzív “becsapdázását” használjuk, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által leadott hőből jön létre.

A passzívházhoz képest létezik egy másik fogalom, az alacsony energiafogyasztású ház, vagyis „low-energy building”. Ez a kategória nem annyira egzakt, mint a passzívház, ráadásul sokat változott az elmúlt évtizedben. Egyes építészirodák úgy határozzák meg ezt a kategóriát, hogy egy olyan ház, amelyiknek a fűtés nettó energiaigénye kevesebb, mint 50 kWh/m2/év. 2022-től nincs változás az épülethatároló szerkezet követelményértékeiben, így a 2018-ban szigorodott hőátbocsátási tényező követelmény marad 2022-ben is.

A passzív ház egy német kritériumrendszer eredménye, amely az épület belső hőmérsékletéből és a levegő megfelelő mértékű frissességéből következik. A minősítésnek való megfelelés legfontosabb kritériuma a már említett évi 15 kWh/m²-es határérték, ha ennél kisebb a ház fajlagos fűtési energiaigénye, akkor az épület passzív ház. Hasonlóképpen döntő lehet a ház fűtési hővesztesége, ami passzív ház esetén még a leghidegebb napokon sem lehet nagyobb, mint 10 W/m². Hazánkban az első ilyen passzív házat a Pest megyei Szadán adták át. Azóta már legalább 26 azonos besorolású lakóépületet húztak fel, illetve Budapesten passzív iskolát is építettek.

Infografika a passzívház főbb kritériumairól: 15 kWh/m²év, 10 W/m² és 75%-os hővisszanyerés

Az üvegezett nyílászárókat kivéve minden épülethatároló szerkezet hőátbocsátási tényezője jobb legyen, mint 0,15 W/m2K, amit 25-30 cm vastag hőszigeteléssel lehet elérni. A homlokzati hőszigetelő lemezek akár 50 cm-es vastagságban is megvásárolhatók, így nem kell kétrétegű szigeteléssel bajlódni. A homlokzati szigetelésnél lényeges, hogy a lemezeket pontosan kell egymáshoz illeszteni. Ha van 3 mm-nél nagyobb hézag, akkor poliuretán habbal kell kitölteni. Az üvegezett nyílászárókat, annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb legyen az energianyereségük, legalább a teherhordó fal külső síkjára, esetleg abból segédszerkezettel kiemelve a hőszigetelésben kell elhelyezni.

Amikor a passzívház szóba kerül, sokan csak legyintenek, hogy nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. A 2020-as építőanyag árak mellett a németországi tapasztalatok alapján átlagosan 8-15%-os építési-költségnövekedést jelent. Az alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt hosszú távon, 15-20 éves távlatban még így is bőven megéri. Magyarországon a rezsicsökkentés a megtérülés átlagos idejét növelte. A passzív ház egyik komoly előnye, hogy minimális hőtermelés elég ahhoz, hogy komfortos hőmérséklet legyen az épületben. A napenergia passzív felhasználása, és az épületben tartózkodó emberek, élőlények, különféle műszaki berendezések által leadott hőből képes fedezni. A passzívházat úgy kell elképzelni, mint egy jó hálózsákot, amit a testünk hőjével belülről melegítünk.

Vannak járulékos hasznok: a passzívházban lakók életminősége jelentősen javulni fog, nincs huzat, nincs penészedés, egészségesebb a levegő. Egy passzív ház téli hőkamerás képénél jól látható, hogy az egész épület kék (vagy zöld) színt kap. Először is a passzív ház kialakítása jelentősen nagyobb költség, mint ha egy hagyományos épületet húznánk fel, nagyon sok szabálynak kell megfelelnie a háznak. Ráadásul nagyon kell figyelni a meleg levegő áramlásának útjára az építkezés során. További hátrány, hogy a téli időszakban alacsonyabb a páratartalom, vagyis száraz a levegő, ami nem szerencsés.

Valószínűleg mindenki számára ismerős a passzív jövedelem fogalma. Az a rendszeresen érkező jövedelem, ami bizonyos elvégzett munka vagy befektetés után jár, melynek lebonyolítása után már nem kell sokat vagy már egyáltalán semmit sem tenni. Mivel a 2021-es építőipari szabályozásokat követően törvény határozza meg az épületek energiahatékonyságát, így az elkövetkezendő években a közel nulla energiaigényű passzív házak egyre nagyobb figyelmet kapnak majd.

Eredendően a passzívház olyan építési szabvány, amelyet otthonok tervezésére és építésére használnak, hogy energiatakarékosabbak legyenek, mint egy hagyományos épület. Ez az építési standard az ökológiai hatásokat szem előtt tartva csökkenti a környezet terhelését: hagyományos házak fűtési rendszerével ellentétben a passzívház „működéséből” fakad, hogy nem keletkezik por, kén-dioxid, se szén-monoxid. Ez a fajta modern ház olyan értékteremtő tevékenység eredménye, mely egyrészt az értékállóság szimbóluma, másrészt úgy szolgálja ki a lakók kényelmét az év minden napján, hogy azt a környezet javára teszi.

Évszaktól függetlenül biztosítva van a ház megfelelő hőmérséklete, mindenféle fűtési rendszer vagy klíma nélkül. Az egyik legfontosabb a megfelelő hőszigetelés. Gondoljunk bele, ha télen a legnagyobb hidegekben is a megfelelő téli kabátot viseljük, akkor nincs szükségünk plusz fűtésre. Nincs ez másként a passzív házak esetében sem. Azt kell biztosítani, hogy a külső térelhatárolók jól legyenek megválasztva. Speciális megoldásokkal kell megakadályozni a hőhidak létrejöttét, hogy a hő a falakon keresztül ne tudjon távozni. Ez szintén vonatkozik a nyílászárókra is: a három rétegű ablakok segítségével kell útját állni a légszivárgásnak. Biztosítani kell továbbá az extrém légzárást is, ezt megfelelő gépezet segítségével túlnyomással tesztelik, hogy a ház ereszt vagy sem.

Passzívház szerkezeti vázlata: hőszigetelés, légtömörség, hővisszanyerő szellőztetés

A tervezésnél a helyszín kiválasztása rendkívül fontos: úgy kell megválasztani a passzívház elhelyezkedését, hogy télen a napsugarak az ablakokat érjék, nyáron pedig árnyék legyen. A korábban említett megoldások mellett talán a legnagyobb szerepe a hővisszanyerős szellőztetőrendszernek van. A passzívház megfelelő levegőjének őre a hővisszanyerős szellőztetőrendszer, mely nem csak a kiváló por-, pollen- és szennyeződésmentes levegőt biztosítja, de a megfelelő hőmérsékletet is. Segítségével nem kell többé az ablakokon beengednünk a friss levegőt, hiszen a gép az év minden napján gondoskodik erről. Télen a már felmelegített kiáramló levegő energiáját használja fel a beáramló friss levegő felmelegítésére, nyáron pedig a kiáramló levegő hőmérséklete segít a beáramló levegő hűtésében, így biztosítva állandó kellemes hőmérsékletet. Működtetése mindeközben nagyon alacsony energiával is lehetséges, és a legterheltebb időszakban is legalább 75%-os hővisszanyeréssel képes üzemelni. Habár a passzívházak jelentős befektetést igényelnek, hosszú távon mégis megtérülnek, hiszen 90%-kal kevesebb energiát használnak fel, mint egy hagyományos ház.

Hővisszanyerős szellőztető rendszer ábrája

Ha felkeltettük érdeklődését, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot és ismerje meg a Zehnder megoldásait! A karbonalapú gazdasági fejlődés elérte határait, ennek egyik tünete a klímaválság. A posztmodern, technokrata társadalmaknak a fenntarthatóság irányába kell továbbfejlődniük, de - több különböző területhez hasonlóan - a környezettudatos építészet is különböző utakon indult el. A karbonalapú gazdasági fejlődés elérte határait, ennek egyik tünete a klímaválság. A posztmodern, technokrata társadalmaknak a fenntarthatóság irányába kell továbbfejlődniük, egyre nagyobb az elvárás, hogy csökkentsük az épületek szén-dioxid-kibocsátását. Építészek és mérnökök dolgoznak világszerte azon, hogy új megoldásokat fejlesszenek ki, amelyek növelik az energiahatékonyságot, és ezzel csökkentik a környezet terhelését. Az EU direktívák (EPBD) minden uniós országra kötelezően előírják az energiahatékonyság növelését, a szabályozások és tanúsítások rendszerének kidolgozását. Hazánkban is - ahol az energiafüggőség és az energiaszegénység egyaránt jellemző - egyre nagyobb figyelem övezi ezt a kérdést. Az első minősített magyar passzívház (Szada, 2009. február) megépítése nagy érdeklődést generált a téma iránt, főként a magánépítkezők körében, akik már elvárásokat támasztanak a tervezőkkel szemben az épületek energiafogyasztását illetően. Jelenleg mintegy tucatnyi passzívház található Magyarországon, ezek szinte mind az utóbbi két évben épültek, és a számuk folyamatosan nő.

A PAOSZ, azaz a Passzívház Magyarországi Szervezete 2009-ben jött létre, és tagjai jegyzik szinte az összes magyar passzívházat. A szervezés keretében évente Nyílt Passzívház Napot rendeznek, ahol megépült vagy építés alatt álló passzívházakat lehet megtekinteni. A passzívházak minősítése jelenleg önkéntes és nem támogatott. A magyar nyelvű tananyag és a PHPP is hozzáférhető, ami megkönnyíti a tanúsítást és a tudás átadását. A minősített passzívházak védjegyként is funkcionálnak, bár sajnos néha kereskedelmi szlogenként is használják a tudás alapos ismerete nélkül. Hamarosan hivatalosan elismert, nemzetközileg is elfogadott passzívháztervező-oktatás veszi kezdetét hazánkban, hat nemzetközileg is minősített oktató bevonásával.

Passzívház Napok - megtekintések és tájékoztatók

A passzívház-technológia kombinálható ökológiai és szociális szempontokkal, így a fenntartható építészet alappillérévé válhat. A fenntartható építészet célja három kulcsterület figyelembevételével teremt értéket: gazdasági, környezeti és szociális hasznosság. Ha fenntartható épített környezetet szeretnénk örökül hagyni, akkor természetes, gazdaságos, decentralizált, autonóm és fenntartható épületeket és városokat kell építenünk - és a meglevő épületállományt ilyenné kell átalakítani. A passzívház-technológia és mérések fontos példája Dunaújvárosban, 2005-ben, építészet: dr. Novák Ágnes, dr. Rendkívül fontos, hogy megfelelő képzéssel rendelkező tervezők vegyenek részt a passzívházak építésében.

A nemzeti szabályozásokat át kell alakítani a jövőben, hogy harmonizáljanak a megváltozott körülményekkel, EU direktívákkal, és a leendő támogatásokkal. Nagyon fontos, hogy csak azok a projektek legyenek támogatva, amelyeket az életciklus-elemzés is alkalmasnak tart a hosszú távú felújításra, illetve a szub-optimális felújítások ne kapjanak támogatást, mert ezek hosszú távra ellehetetlenítik a valóban energia-hatékony felújítást, és mintegy „belakatolják" az épületállományt, vele a CO2 kibocsátást is.

tags: #passziv #haz #parazaro

Népszerű bejegyzések: