Passzív ház paraziták: hogyan nőtt meg az energiahatékonyság és miért hoz új kihívásokat
Manapság, amikor egyre fontosabb a környezetvédelem, a környezettudatosság az élet egyre több területén válik fontossá. Nincs ez másként az építőiparban sem, ahol ennek egyik jeleként terjednek a passzívházak. Nagyon leegyszerűsítve: egy aktív ház több energiát termel, mint amennyit felhasznál. Ez elsőre elég sci-finek hangzik, de nem az. A helyiségekben a levegőt a napsütés, a bent lévő emberek és műszaki berendezések melegítik fel. A passzívház sajátoságaiból adódik, hogy egyszerűen vannak olyan telkek, melyekre nem lehet passzívházat építeni.
Ha minden rendben, akkor kezdődhet az építkezés. Jó példa lehet erre a természetes alapanyagú Silka mészhomoktégla és az Ytong pórusbeton falazóelem. A XIII. kerületi bérház alapvető koncepciója, hogy a lakások költségei előre tervezhetőek legyenek, így biztosítva a hosszú távú lakhatást. Ez persze szép cél, de reálisan nézve elég ritkán megvalósítható, így valamilyen fűtési rendszerre szükség van.
A passzívházak az elmúlt évtizedekben előre törtek az európai építészeti trendekben. Ha az eredeti definíciót nézzük: a passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A kívánt hőmérséklet eléréséhez elsősorban a napenergia passzív “becsapdázását” használjuk, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által leadott hőből jön létre.
A passzívházhoz képest létezik egy másik fogalom, az alacsony energiafogyasztású ház, vagyis „low-energy building”. Ez a kategória nem annyira egzakt, mint a passzívház, ráadásul sokat változott az elmúlt évtizedben. Egyes építészirodák úgy határozzák meg ezt a kategóriát, hogy egy olyan ház, amelyiknek a fűtés nettó energiaigénye kevesebb, mint 50 kWh/m2/év. 2022-től nincs változás az épülethatároló szerkezet követelményértékeiben, így a 2018-ban szigorodott hőátbocsátási tényező követelmény marad 2022-ben is.
A passzív ház egy német kritériumrendszer eredménye, amely az épület belső hőmérsékletéből és a levegő megfelelő mértékű frissességéből következik. A minősítésnek való megfelelés legfontosabb kritériuma a már említett évi 15 kWh/m²-es határérték, ha ennél kisebb a ház fajlagos fűtési energiaigénye, akkor az épület passzív ház. Hasonlóképpen döntő lehet a ház fűtési hővesztesége, ami passzív ház esetén még a leghidegebb napokon sem lehet nagyobb, mint 10 W/m². Hazánkban az első ilyen passzív házat a Pest megyei Szadán adták át. Azóta már legalább 26 azonos besorolású lakóépületet húztak fel, illetve Budapesten passzív iskolát is építettek.

Az üvegezett nyílászárókat kivéve minden épülethatároló szerkezet hőátbocsátási tényezője jobb legyen, mint 0,15 W/m2K, amit 25-30 cm vastag hőszigeteléssel lehet elérni. A homlokzati hőszigetelő lemezek akár 50 cm-es vastagságban is megvásárolhatók, így nem kell kétrétegű szigeteléssel bajlódni. A homlokzati szigetelésnél lényeges, hogy a lemezeket pontosan kell egymáshoz illeszteni. Ha van 3 mm-nél nagyobb hézag, akkor poliuretán habbal kell kitölteni. Az üvegezett nyílászárókat, annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb legyen az energianyereségük, legalább a teherhordó fal külső síkjára, esetleg abból segédszerkezettel kiemelve a hőszigetelésben kell elhelyezni.
Amikor a passzívház szóba kerül, sokan csak legyintenek, hogy nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. A 2020-as építőanyag árak mellett a németországi tapasztalatok alapján átlagosan 8-15%-os építési-költségnövekedést jelent. Az alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt hosszú távon, 15-20 éves távlatban még így is bőven megéri. Magyarországon a rezsicsökkentés a megtérülés átlagos idejét növelte. A passzív ház egyik komoly előnye, hogy minimális hőtermelés elég ahhoz, hogy komfortos hőmérséklet legyen az épületben. A napenergia passzív felhasználása, és az épületben tartózkodó emberek, élőlények, különféle műszaki berendezések által leadott hőből képes fedezni. A passzívházat úgy kell elképzelni, mint egy jó hálózsákot, amit a testünk hőjével belülről melegítünk.
Vannak járulékos hasznok: a passzívházban lakók életminősége jelentősen javulni fog, nincs huzat, nincs penészedés, egészségesebb a levegő. Egy passzív ház téli hőkamerás képénél jól látható, hogy az egész épület kék (vagy zöld) színt kap. Először is a passzív ház kialakítása jelentősen nagyobb költség, mint ha egy hagyományos épületet húznánk fel, nagyon sok szabálynak kell megfelelnie a háznak. Ráadásul nagyon kell figyelni a meleg levegő áramlásának útjára az építkezés során. További hátrány, hogy a téli időszakban alacsonyabb a páratartalom, vagyis száraz a levegő, ami nem szerencsés.
Valószínűleg mindenki számára ismerős a passzív jövedelem fogalma. Az a rendszeresen érkező jövedelem, ami bizonyos elvégzett munka vagy befektetés után jár, melynek lebonyolítása után már nem kell sokat vagy már egyáltalán semmit sem tenni. Mivel a 2021-es építőipari szabályozásokat követően törvény határozza meg az épületek energiahatékonyságát, így az elkövetkezendő években a közel nulla energiaigényű passzív házak egyre nagyobb figyelmet kapnak majd.
Eredendően a passzívház olyan építési szabvány, amelyet otthonok tervezésére és építésére használnak, hogy energiatakarékosabbak legyenek, mint egy hagyományos épület. Ez az építési standard az ökológiai hatásokat szem előtt tartva csökkenti a környezet terhelését: hagyományos házak fűtési rendszerével ellentétben a passzívház „működéséből” fakad, hogy nem keletkezik por, kén-dioxid, se szén-monoxid. Ez a fajta modern ház olyan értékteremtő tevékenység eredménye, mely egyrészt az értékállóság szimbóluma, másrészt úgy szolgálja ki a lakók kényelmét az év minden napján, hogy azt a környezet javára teszi.
Évszaktól függetlenül biztosítva van a ház megfelelő hőmérséklete, mindenféle fűtési rendszer vagy klíma nélkül. Az egyik legfontosabb a megfelelő hőszigetelés. Gondoljunk bele, ha télen a legnagyobb hidegekben is a megfelelő téli kabátot viseljük, akkor nincs szükségünk plusz fűtésre. Nincs ez másként a passzív házak esetében sem. Azt kell biztosítani, hogy a külső térelhatárolók jól legyenek megválasztva. Speciális megoldásokkal kell megakadályozni a hőhidak létrejöttét, hogy a hő a falakon keresztül ne tudjon távozni. Ez szintén vonatkozik a nyílászárókra is: a három rétegű ablakok segítségével kell útját állni a légszivárgásnak. Biztosítani kell továbbá az extrém légzárást is, ezt megfelelő gépezet segítségével túlnyomással tesztelik, hogy a ház ereszt vagy sem.

A tervezésnél a helyszín kiválasztása rendkívül fontos: úgy kell megválasztani a passzívház elhelyezkedését, hogy télen a napsugarak az ablakokat érjék, nyáron pedig árnyék legyen. A korábban említett megoldások mellett talán a legnagyobb szerepe a hővisszanyerős szellőztetőrendszernek van. A passzívház megfelelő levegőjének őre a hővisszanyerős szellőztetőrendszer, mely nem csak a kiváló por-, pollen- és szennyeződésmentes levegőt biztosítja, de a megfelelő hőmérsékletet is. Segítségével nem kell többé az ablakokon beengednünk a friss levegőt, hiszen a gép az év minden napján gondoskodik erről. Télen a már felmelegített kiáramló levegő energiáját használja fel a beáramló friss levegő felmelegítésére, nyáron pedig a kiáramló levegő hőmérséklete segít a beáramló levegő hűtésében, így biztosítva állandó kellemes hőmérsékletet. Működtetése mindeközben nagyon alacsony energiával is lehetséges, és a legterheltebb időszakban is legalább 75%-os hővisszanyeréssel képes üzemelni. Habár a passzívházak jelentős befektetést igényelnek, hosszú távon mégis megtérülnek, hiszen 90%-kal kevesebb energiát használnak fel, mint egy hagyományos ház.

Ha felkeltettük érdeklődését, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot és ismerje meg a Zehnder megoldásait! A karbonalapú gazdasági fejlődés elérte határait, ennek egyik tünete a klímaválság. A posztmodern, technokrata társadalmaknak a fenntarthatóság irányába kell továbbfejlődniük, de - több különböző területhez hasonlóan - a környezettudatos építészet is különböző utakon indult el. A karbonalapú gazdasági fejlődés elérte határait, ennek egyik tünete a klímaválság. A posztmodern, technokrata társadalmaknak a fenntarthatóság irányába kell továbbfejlődniük, egyre nagyobb az elvárás, hogy csökkentsük az épületek szén-dioxid-kibocsátását. Építészek és mérnökök dolgoznak világszerte azon, hogy új megoldásokat fejlesszenek ki, amelyek növelik az energiahatékonyságot, és ezzel csökkentik a környezet terhelését. Az EU direktívák (EPBD) minden uniós országra kötelezően előírják az energiahatékonyság növelését, a szabályozások és tanúsítások rendszerének kidolgozását. Hazánkban is - ahol az energiafüggőség és az energiaszegénység egyaránt jellemző - egyre nagyobb figyelem övezi ezt a kérdést. Az első minősített magyar passzívház (Szada, 2009. február) megépítése nagy érdeklődést generált a téma iránt, főként a magánépítkezők körében, akik már elvárásokat támasztanak a tervezőkkel szemben az épületek energiafogyasztását illetően. Jelenleg mintegy tucatnyi passzívház található Magyarországon, ezek szinte mind az utóbbi két évben épültek, és a számuk folyamatosan nő.
A PAOSZ, azaz a Passzívház Magyarországi Szervezete 2009-ben jött létre, és tagjai jegyzik szinte az összes magyar passzívházat. A szervezés keretében évente Nyílt Passzívház Napot rendeznek, ahol megépült vagy építés alatt álló passzívházakat lehet megtekinteni. A passzívházak minősítése jelenleg önkéntes és nem támogatott. A magyar nyelvű tananyag és a PHPP is hozzáférhető, ami megkönnyíti a tanúsítást és a tudás átadását. A minősített passzívházak védjegyként is funkcionálnak, bár sajnos néha kereskedelmi szlogenként is használják a tudás alapos ismerete nélkül. Hamarosan hivatalosan elismert, nemzetközileg is elfogadott passzívháztervező-oktatás veszi kezdetét hazánkban, hat nemzetközileg is minősített oktató bevonásával.

A passzívház-technológia kombinálható ökológiai és szociális szempontokkal, így a fenntartható építészet alappillérévé válhat. A fenntartható építészet célja három kulcsterület figyelembevételével teremt értéket: gazdasági, környezeti és szociális hasznosság. Ha fenntartható épített környezetet szeretnénk örökül hagyni, akkor természetes, gazdaságos, decentralizált, autonóm és fenntartható épületeket és városokat kell építenünk - és a meglevő épületállományt ilyenné kell átalakítani. A passzívház-technológia és mérések fontos példája Dunaújvárosban, 2005-ben, építészet: dr. Novák Ágnes, dr. Rendkívül fontos, hogy megfelelő képzéssel rendelkező tervezők vegyenek részt a passzívházak építésében.
A nemzeti szabályozásokat át kell alakítani a jövőben, hogy harmonizáljanak a megváltozott körülményekkel, EU direktívákkal, és a leendő támogatásokkal. Nagyon fontos, hogy csak azok a projektek legyenek támogatva, amelyeket az életciklus-elemzés is alkalmasnak tart a hosszú távú felújításra, illetve a szub-optimális felújítások ne kapjanak támogatást, mert ezek hosszú távra ellehetetlenítik a valóban energia-hatékony felújítást, és mintegy „belakatolják" az épületállományt, vele a CO2 kibocsátást is.
