Pert nyert földhasználati jog esettanulmány

A tan\'e1cs tagjai: dr.

A II. rend\'fb alperes jogut\'f3di min\'f5s\'e9g\'e9t igazol\'f3 okirat esetleges hamis/hamis\'edtott volta sem eredm\'e9nyezi a szerz\'f5d\'e9s semmiss\'e9g\'e9t, a felperes ilyen jogszab\'e1lyt nem jel\'f6lt meg. A felperes kereset\'e9ben az alperes hat\'e9rozat\'a9nak hat\'alyon k\'v\'fcl helyez\'e9s\'e9t k\'e9rtelem.

A felperes alappal hivatkozott arra, hogy a földhaszn\'1lati jogot alapító szerződést nem \u00f6nmag\u00e1ban, hanem a többi szerz\u00f5d\u00e9ssel, így különösen „a szolgáltatási szerződéssel egys\u00e9gesen lehet értelmezni”.

A felperest, mint a felülépítmény tulajdonosát a földhasználati jog a törvénynél fogva megilleti.

A felperes és az önkormányzat között nem ajándékozási szerződés jött l\'e1tre, mert a felperes a földhasználati jogot nem \u00f6r\u00f6kre, hanem meghatározott \u00edd\u0151re, 15 \u00e9vig szerezte meg, mégpedig ak\u00e9pp, hogy a földterületet a tulajdonos vidare haszn\u00e1lja.

A rendelkez\'e9sre \u00e1ll\u00f3 iratok szerint az önkormányzat tulajdonában \u00e1ll\u00f3 uszod\u00e1t építő felperest megilleti a földhasználnalati jog, ami megállapodásokon, Szolgáltatási és Földhasználati szerződéseken alapul.

Az e szerz\u0151d\u00e9sekben rögzítettek szerint a földhasználati jog 15 évre ingyenesen jön létre, és az ezt követő id\u0151re is fennmarad, mint a Ptk. alapuló vagyoni értékű jog, de ekkor már nem ingyenesen.

A földhasználati jog Itv. 102. \u00a7 (1) bekezd\'e9s\u00e9nek a) pontja értelm\'e9ben vagyoni értékű jog, amit a felperes - \u00e1ltalala sem vitatottan - „okirat”, tehát szerz\u0151dés alapján szerzett meg, ez a javára - nem hat\u00e1rozott id\u0151re - bejegyzésre került.

Az is tény, hogy az Önkormányzat az építmény használatáért díjat fizet, és ez a díj a szerződések szerint a közcélú igénybevétel ellentételezése.

Az Itv. 11.§ (1) bekezdésének c) pontja, a 18.§ (1)-(2) bekezdései értelmében a vagyoni értékű jog ingyenes alapítása és a visszterhes megszerzése is illetékköteles, a kettő között különbség csak az illetékkulcsban van.

A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy az alperes nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének, az alperes ugyanis a szerződések szerint járt el.

Az első fokú bíróság a tényállás megállapításánál nem vizsgálta, ennél fogva nem is értékelte, hogy a szerződések - a felperesi érveléssel ellentétben - nem az Önkormányzat, hanem a felperes javára alapítanak vagyoni értékű jogot, ingyenességről rendelkeznek.

A bíróság - a Pp. 3. § (3) bekezdésének megfelelve - nem tájékoztatta a felperest a perben rá háruló bizonyítási teherről.

Az új eljárás során ezért az első fokú bíróságnak a Pp. Budapest, 2013.

A közérdekű pert egy évek óta át nem adott budapesti lakópark építtetője ellen indították a lakásvásárlók érdekében, mivel a cég az adásvételi szerződésekben tisztességtelen feltételeket alkalmazott.

Infografika: földhasználati jog és vagyoni értékű jog viszonya

Az eljárást indító Pest Megyei Főügyészség a lakóparkot pontosan nem nevezte meg, de azt írták, hogy a perbe fogott vállalkozás Budapesten mintegy kétszáz lakásból álló lakópark építésébe kezdett, majd az épülő lakásokat 2016-tól kezdve - főleg magánszemélyek számára - folyamatosan értékesítette.

A szerződések szerint a korábban befizetett vételárat viszont a volt vevők csak akkor kaphatták vissza, ha a cégnek sikerült újra értékesíteni az adott ingatlant.

Az ügyészség a vizsgálata eredményeként pert indított a vállalkozás ellen.

A jogerős ítélet szerint tisztességtelen az a szerződési feltétel, amely alapján a cég munkaerőhiányra hivatkozással kizárhatta késedelmes teljesítése esetére a vevők törvény alapján megillető jogokat.

Az ítélet hatálya kihat minden olyan egyedi szerződésre, amelyben a tisztességtelen kikötés megtalálható.

Az ügyészség azóta már újabb pert indított egy másik lakóparképítő és -értékesítő cég ellen is, hasonló szerződési kikötés miatt.

Az adóhatóság (alperes) fizetési meghagyásában kötelezte a felperest - vagyoni értékű jog megszerzése után - 1.606.311 Ft illeték megfizetésére.

Döntésének indokolása szerint a felperes az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján - mint az ingatlanon létesített felülépítmény tulajdonosa - ingyenes földhasználati jogot szerzett az ingatlan teljes területére.

A felek a szerződésben a földhasználati jogot 15 évre alapították azzal, hogy az ingyenes földhasználati jog 2024. augusztus 19. napjáig illeti meg a felperest.

Az alperes a felperes fizetési kötelezettségét az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján határozta meg.

A felperes a keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.

Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.

Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a földhasználati jog alapító szerződését egységesen kell értelmezni a többi szerződéssel, és a földhasználati jog a törvény szerint megilleti a felperest.

Az Itv. 72.§-a pedig kifejezetten szabályozza a „meghatározott időre szóló” illetve „bizonytalan időre kiterjedő” vagyoni értékű jogot.

A felperes a keresetében a Ptk. 156. §-a alapján olyan jogot ruházott át, amely a felperes jogi helyzetét nem érinti közvetlenül.

A bíróság megállapítja, hogy a földhasználati jog megilleti a felperest, és a szerződések szerint ingyenes időszakra vonatkozik.

A közérdekű perben a felperes perbeli legitimációja nem kétséges, azonban a jogerős ítélet indokolása nem feltétlenül felel meg minden perbeli követelménynek.

A felperes fellebbezése folytán a jogerős ítéletet helybenhagyta a bíróság.

A felperes használálati joga az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésen alapul, és a vagyonkezelői szerződés érvényessége vagy érvénytelensége ezt nem érinti.

A m\'e1sodfok\'fa b\'edr\'f3s\'e1g a felperes k\'edv\'e1tben helybenhagyta az els\'f5fok\'fa d\"ont\"es\'e9t.

Az els\u00f5fok\u0161bíróság kedvező döntése alapján a felperes keresetét elfogadta, a jogi érveket viszont vitatta.

A jogszabályok id\u1eadott sz\"ol\u0151 meghatároz\u00f3 szerepe kulcsfontoss\u00e1g\u00fa a versenyeztet\u00e9s kereteinek kialakításában.

Az új eljárások során a jogi érvek tartalmi mibenlétét felülvizsgálták, és a korábbi döntés jogkövetkezményeit megfontolták.

Az eljárás zárásakor a felperes jogait és kötelezettségeit összhangba hozták, és a peres felek jogi helyzete tisztázódott.

tags: #pert #nyert #foldhasznalattal

Népszerű bejegyzések: